A selyemakác (Albizia julibrissin) ázsiai őshazájából a 18. században került Európába. Gyorsan növő, selymes lombozatú, különleges megjelenésű díszfa, amelyet a mediterrán országokban gyakran utcai fásításra használnak. Hazánkban is sok helyen lehet vele találkozni, de talán most, júliusban tűnik fel leginkább, hiszen jellegzetes, rózsaszín pamacsszerű virágai most borítják el a növényt.

A fa 6-10 méter magasra nő, virágai meghökkentő szépségét a rózsaszínű porzókból álló pamacs adja – Fotó: Agroinform

A selyemakác különleges abból a szempontból is, hogy levelei éjszakára összecsukódnak. De nem csak éjjel képes erre, hanem a forróságban is így védekezik a túlzott párologtatás, nedvességvesztés, esetleg napégés ellen.

A növény a védett, napsütésnek kitett helyeket kedveli, a jól begyökeresedett díszfa gyors növekedésre képes, akár akár 1-1,5 métert is nőhet évente.

Ültetéskor, a begyökeresedésig öntözésre van szüksége, de később nagyon jól tolerálja a szárazságot is. A növény fatalon fagyérzékeny, télen érdemes letakarni, de később takarás nélkül is áttelel.

selyemakác

A selyemakác levelei összecsukódnak, ha a túl magas hőmérséklet száraz idővel párosul – Fotó: Agroinform

A selyemakác gondozása

A díszfa ágai idővel ívesen lehajlanak, ezért olyan helyet érdemes választani az ültetéshez, ahol elég hely lesz a korona terebélyesedéséhez. Nem érdemes járda, vagy térköves terület mellé ültetni közvetlenül, mert gyökere szintén nagy helyet fog elfoglalni, ennek is köszönhető kiváló szárazságtűrő képessége. A fa töve körüli mulcsozás azonban sok előnnyel járhat, segít a talaj nedvességtartalmának megőrzésében.

Talajigénye alapján nem mondható válogatósnak.

Tápanyag-utánpótlás: kora tavasszal, még a levelek kihajtása előtt érdemes komposzttal vagy szerves trágya kijuttatásával gondolkodni erről.

A selyemakác konténerben is nevelhető, ebben az esetben válasszunk nagy méretű, vízelvezető nyílással ellátott ültetőedényt vagy dézsát, és kötött, jó vízgazdálkodású talajjal töltsük meg.

selyemakác

Virágzik a selyemakác – Fotó: Agroinform