Az elmúlt években a kertgondozás újra divatba jött, először a zöld gondolatok, az önfenntartási törekvések serkentették a növénygondozás iránti vágyat, az utóbbi másfél évben pedig a pandémiás bezártság fordított sokakat a kert felé.


Az egyre izgalmasabb feladatokat kereső kertészek persze nem állnak meg a szép gyepnél vagy a virágos dísznövényeknél, hanem idővel olyan kedvenceket keresnek, melyek tartása nagyobb kihívás, ráadásul nemcsak küllemükkel, hanem például ízletes termésükkel is szolgálják a háziakat.

A gyümölcsök gondozása általában a már haladó kertbarátokat hozza lázba, ők pedig sokszor olyan alanyt keresnek, ami kicsit eltér a megszokottól, nem sablonos és elcsépelt. Nekik lehet remek választás a ribizli, népiesebb nevén a ribiszke!

ribizli

A ribiszke bogyói roppant ízletesek – fotó: Pixabay

A ribizli bogyói roppant ízletesek, a növény maga ráadásul sokrétű lehetőségeket rejt, ugyanis szoliterként, vagyis egyedülálló bokorként, sövényként, de akár törzses faként is nevelhető. Termése apró bogyó, a piros változat édeskés, a fehér savanykásabb ízű, míg a fekete szemű ribizliből inkább üdítőital vagy gyümölcsbor készíthető.

Nem mellékes tény, hogy az egykoron vidéken szinte minden háznál termő ribizlibokrok mára csaknem teljesen eltűntek, így aki megkóstolná ezt a finom gyümölcsöt, kénytelen boltban beszerezni, jellemzően igencsak magas áron. A házi ribizlineveléssel ez is megoldódhat!

A ribizli nem csupán ízletes, de élettani hatásai is kiválóak, D- és C-vitaminban gazdag, valamint bőségesen tartalmaz ásványi anyagokat is, többek közt magnéziumot, kalciumot és vasat.

A felhasználást tekintve a ribizli beilleszthető számos süteményreceptbe, a piros bogyós változat kellemes édes íze számtalan alapanyaggal harmonizál, de akár az édesebb, akár a fanyarabb ribiszkefajtákból készülhet hús, elsősorban vadételeket kísérő pikáns szósz vagy mártás.

A termesztésben előforduló piros, fehér és fekete ribiszkefajok közül a fekete jóval igényesebb, mint a piros vagy a fehér.

Vízigényes növényről van szó, egészen a szüretig gondoskodni kell a bőséges vízellátásról. A nagy nyári hőség lombhullást okoz ennél a gyümölcstermőnél, így olyan területen érdemes termeszteni, ahol biztosítani lehet a rendszeres öntözést. A fekete ribiszke a többinél hamarabb bekövetkező virágzása miatt gyakran fagykárokat szenved kora tavasszal.

A ribizli gyökérzete sekélyen helyezkedik el a közegben, ezért talajigényeit tekintve a középkötött, jó vízgazdálkodású, szerves anyagban gazdag, gyengén savanyú földtípus kedvező termesztéséhez. A ribiszke érzékeny a magas mész- és sótartalomra!

A ribizli nemcsak gyümölcstermőként értelmezhető, sövényként egy új funkciót is kaphat.

A sövényszerű műveléssel ráadásul kedvező mikroklíma alakítható ki, hiszen a sűrűn növő lombozat beárnyékolja a talajt, és az erős szelek hatását is csökkenti. Ezzel a korszerű műveléssel nem csupán kedvező mikroklímát lehet kialakítani, de 1-2 m magas, összefüggő zöld fal hozható létre, ami hasznos térhatároló funkciót tölthet be a kertben.

ribizli

a fekete szemű ribizliből inkább üdítőital vagy gyümölcsbor készíthető – fotó: Pixabay

A ribizli ültetése nem bonyolult folyamat. A hagyományos ültetési időszakok a tavasz és az ősz, de a konténeres kiszerelésű példányok az év bármely fagymentes szakában telepíthetők, természetesen a kiugróan forró, aszályos nyári heteket kerülni ajánlott. A ribiszkék akármelyik típusáról van szó, az ültetés feltételei és módszerei azonosak.

Sövénycélú telepítésnél hosszanti ültetőárokba kell elhelyezni a töveket, 90-100 centméteres tőtávolsággal. A kert központi részén szoliterként vagy csoportosan ültetve is kialakítható egy tetszetős ribiszkesziget, de például a terasz is szegélyezhető a szép és bőven termő bokrokkal.

Az ültetést megelőzően lényegi teendő a talaj tápanyagokkal gazdagítása, ezért bőséges mennyiségű érett marhatrágyát szükséges szétteríteni. Az egyes töveknek 70x70x70 centis ültetőgödröt vagy ennek megfelelő árkot kell kiásni, az ültetés végén pedig alaposan be kell öntözni a talajt a tövek körül. A ribizli virágzása április végétől időszerű, a nyár első felében pedig már szedhetők is a szemek!

Az igazán bő terméshozam eléréshez elengedhetetlen a szakszerű metszés,

a ribizli gondozásának fő nehézsége ebben a munkafolyamatban rejlik, de megijedni nem szabad, a tudnivalók könnyen tanulhatók. A sűrűn fejlődő fiatal vesszőket folyamatosan ritkítással kell karbantartani, az idősebb növények esetében pedig a már 4-5 éves vázágakat is szanálni kell, hogy a bokor megújulhasson. A piros ribizlinél kicsit gyakrabban kell ifjítani a vesszőket, mert hajlamosabb elöregedni, mint a fekete változat.

A telepítés évében a dugványokat vissza kell vágni 10-20 cm-re, ezzel serkenthető a tőhajtások megindulása, vagyis a bokrosodás. A későbbiekben, az első évtől kezdve az állományt évente meg kell újítani hajtásválogatással. A későbbi években a bokor szellősségét kell megőrizni, megelőzve a túlzott besűrűsödést, az idős, letermett vesszőket pedig folyamatosan el kell távolítani.

Megyeri SzabolcsMegyeri Szabolcs
Kertész, kertészmérnök, blogger.

Szabolcs az Agroinform.hu állandó szerzője, emellett kertészeti tanácsaival találkozhatsz saját blogján, facebook oldalán és videócsatornáján is.

Ahogy a blogon olvasható: "Szeretném a kertészkedést közel hozni, felhasználóbaráttá alakítani, fogyaszthatóan tálalni."