Így óvjuk meg a korai zöldségféléket a fagytól!

Bár a felmelegedés időszakát éljük, szinte nap mint nap találkozunk ennek nem kívánt következményeivel, ugyanakkor a kertészek és kertészkedők ennek ellenkezőjét is tapasztalják, egyre gyakoribbak a kora tavaszi talaj menti fagyok és lehűlések. Így volt ez 2021-ben is, szinte az egész országban lefagytak az őszibarack- és sárgabarack-ültetvények, nagy volt a kár a meggy virágzásakor, és volt, ahol újra kellett ültetni a primőröket.

Az alábbiakban azokat a tanácsokat és javaslatokat szedtük össze, amelyek a fagyvédelemről szólnak, illetve azokat az eljárásokat ismertetjük, amelyek kisüzemekben, saját célra történő termesztés esetén eredményesen alkalmazhatók.

Ne vessünk és ültessünk korábban, mint ahogy azt a biztonságos termesztés megkívánja!

Talán a leggyakoribb hiba a kertész türelmetlenségéből adódik. Mindenki szeretne minél korábban paprikát vagy paradicsomot szedni, de attól, hogy egy-két nappal korábban ültetünk, nem lesz korábban termésünk. A növény nem napokat „számol", hanem hőösszeg alapján fejlődik. Ez azt jelenti, hogy a napi átlaghőmérsékletek összeadódnak, és ha az így számított hőösszeg eléri az ültetéstől az érésig szükséges növényfajra jellemző értéket, megkezdődik az érés.

Kora tavasszal még alacsony a napi átlaghőmérséklet-érték, 4-6 nap vagy még több nap azonos egy júliusi nap hőösszegértékével. Vagyis egyetlen napért kockáztatjuk a növényeinket a kritikus, hideg vagy fagyveszélyes tavaszi napokon történő korábbi ültetéssel.

Arról nem is beszélve, hogy az olyan melegigényes növények, mint a paprika, a padlizsán, de az uborka és a dinnye is ide tartozik, ha nem is pusztulnak el, könnyen megfáznak, aminek kedvezőtlen hatása – rossz terméskötés, gyenge termés, rossz minőség – az egész tenyészidőszakra kiterjed.

A vetés és ültetés idejének tervezésekor az alábbi időpontokat vegyük alapul:

• Hidegtűrők (kifejtő borsó, sárgarépa, petrezselyem, paszternák, hónapos retek, hagymafélék, spenót, fejes saláta) március elejétől – amint a talajra lehet menni – vethetők.

• A káposztafélék (fejes és kelkáposzta, karalábé, kelbimbó) és a meleget jobban igénylő velőborsó március közepétől vethető, de ültethető már a fejes saláta is.

• Április elejétől-közepétől vethetők a kabakosok (dinnye, tök, patisszon, uborka), a fűszerpaprika és az ipari paradicsom, ültethetők a káposztafélék.

• Április második felétől, május elejétől, amint a talaj hőmérséklete eléri a 10-12 ⁰C-ot, vethető a többi melegigényes faj, amelyek hidegebb talaj esetén elfekszenek, rosszul csíráznak. Ide tartozik a bab, a csemegekukorica, a nyári retek, cékla.

• Május elejétől-közepétől, a talaj menti fagyok veszélyének elmúltával ültethetők a kabakosok, a paprika, a paradicsom és a padlizsán.

Jól válasszuk meg a fajtákat!

Fajon belül is lehet eltérés a hideg iránti érzékenységben, ezt általában a katalógusokban a nemesítő és vetőmag-forgalmazó cégek jelzik. Minden esetben korai kiültetésre a kevésbé hideg érzékeny fajtákat javasolják, amelyek tenyészideje is rövidebb, korábban teremnek, általában a hideget jobban tűrik.

Edzett, egészséges palántákat ültessünk!

A jó, hidegre kevésbé érzékeny palánta nagy és egészséges, dúsan elágazó, a tápkockát és a cserepet sűrűn átszövő gyökérzettel rendelkezik. Egészséges voltát a hófehér hajszálgyökerekről lehet legjobban megállapítani. Sokan annak alapján vásárolják a palántát, hogy milyen magas, milyen hosszú a szára. A zömökebb, rövid ízközű, de vastagabb szárú növény jobban elviseli az ültetéssel járó megpróbáltatásokat, a kedvezőtlen környezeti hatásokat, így a hideget is.

A műanyag fóliás takarások jó védettséget nyújtanak néhány fokos lehűlés ellen.

Az árutermesztő zöldségkertészek nagy felületen alkalmazzák, magára a takarásra vannak fektető gépek, amelyek a palántázást követően a fóliát ráhelyezik a növényekre, de ezek az eljárások jól használhatók kis felületen, házikertekben is.

• Fátyolfóliás takarás. A fagyveszélyt sejtve még este a növényre takarjuk, széleit földdel rögzítjük, 1-2 ⁰C hideg ellen biztos védelmet nyújt. Maga a fólia könnyű 1,7-1,9 g/m², vagyis a növényt nem töri, nem nyomja össze. Fagyveszély elmúltával összehajtható, gondos tárolással több éven keresztül is megőrizhető és használható. Fagyveszély esetén a leggyorsabban kivitelezhető megoldás (1. és 2. kép).

Fátyolfóliás takarás magvetés, illetve palántázás (1) és kifejlett növények esetén (2) – fotók: Slezák Katalin

• Váz nélküli takarás lyuggatott fóliával. Ugyan síkfóliás takarásnak is nevezik, de attól abban tér el, hogy nem érintkezik a palánta leveleivel, azaz nem a növény tartja, hanem az ágyak szélén kiképzett bakhát. Árutermelő gazdaságok burgonya, káposztafélék, fejes saláta fagyvédelmére alkalmazzák, a növényt a palántázástól számítva védi, leszedése csak a fagyveszély teljes megszűnése után esedékes. A kereskedelemben kapható 0,05-0,1 mm vastag natúrfóliával kivitelezhető, lyuggatása a légcsere miatt szükséges.

Váz nélküli fóliás takarás – fotó: Slezák Katalin

• Az alagutas takarást elsősorban a dinnyetermesztők alkalmazzák a kiültetett palánták hideg elleni védelmére. Vastagabb drótból vagy meghajlított vesszőből támasztó bordákat (vázat) készítenek, amire a 0,1 mm vastag fóliát terítik, a széleit szélvédelem miatt leföldelik. Egészen a melegek beálltáig a növényeken tartható, idővel az oldalát kivágják szellőzés céljából, gyakran az indákat a lyukakon keresztül kivezetik. A szabadföldi zöldségnövények leghatásosabb fóliás takarása.

Fóliaalagutas takarás – fotók: Slezák Katalin

Az öntözés is alkalmas kisebb fagyok kivédésére.

Abból kiindulva, hogy a vízzel telített talajnak nagyobb a hőtároló képessége (fajhője), még a fagyveszélyes hajnalt megelőző napon a talajt alaposan megöntözik, ami a nap hatására felmelegszik, és a hőt a kritikus hajnali órákban leadja. Minimális fagyvédelem érhető csak el a módszerrel, de ha a fóliaalagúttal vagy síkfóliával takart növényeknél alkalmazzák, sokkal jobb a hatásfok.

Az elvetett magokat általában a hideg nem veszélyezteti, csak a csírázás és a kelés elhúzódásával kell számolni. Viszont a kései kelés miatt a földben lévő magvak tovább vannak kitéve a különböző rágcsálók és rovarok kártételének.

A babnál és néhány kabakosnál tapasztalható, hogy a hideg talajban végleg elveszti a csírázóképességét a mag, elpusztul.

A megfázott palánták és kifejlett növények a hidegre különböző tünetek formájában reagálnak. A leggyakoribb a lilás (antociános) elszíneződés, ami a legtöbb esetben a hideg elmúltával megszűnik, a növények visszanyerik egészséges zöld színüket.

A hidegtűrő fajok esetében (pl. fejes saláta) káros következménye nincs, legfeljebb néhány napos késést szenvednek a primőrök. Paradicsomnál is megfigyelhető a hideg hatására kialakuló antociános levélzet.

A káposztafélék a hideg hatására jarovizálódnak, azaz termésképzés nélkül magszárat fejlesztenek. Különösen a karalábé érzékeny, előfordul, hogy ilyen módon még a hajtatott, fólia alá kiültetett növények is kárt szenvednek.

A melegigényesebb fajok 0 ⁰C-on elfagynak, de már néhány fokos hideg hatására is (4-6 ⁰C) károsodhatnak. Ennek a hideg idején szemmel látható tünetei nincsenek, de a megfázás következtében nem virágoznak, vagy a virágkezdeményeket elrúgják, ami eltarthat az egész tenyészidőben.