Hamarosan itt a tavasz, és vele a virágokkal teli, csodálatos kertek. Egyből könny szökik a szemünkbe, ha csak rágondolunk. Azonban sokaknak nem a meghatottság, hanem inkább az allergia csal könnyet a szemébe. De akkor mit tegyenek? Le kell mondaniuk a virágos kertről? Szerencsére nem, hiszen több megoldást is találtunk.
Vannak olyan gyönyörű virágok, amelyek látványától csak akkor gyűlik könny a szemünkbe, ha meghatódunk a szépségük miatt, így rájuk bátran számíthatunk akkor is, ha allergiásak vagyunk.
A lobélia apró virágai az egész nyarat és őszt szebbé varázsolják. Fotó: Pixabay
A pollenre és a kerti növényekre érzékeny emberek számára a tavasz sok gyötrelemmel jár, azonban nem kell így lennie, ha a kevés virágport széthintő növényeket részesítjük előnyben. Az allergiamentes növényeket ugyanis a méhek, a pillangók és más rovarok porozzák be, nem a szél.
Ráadásul már most meg tudjuk tervezni, hogy tavasszal milyen gyönyörű virágokkal népesítjük be a kertet. Nézzünk is hát három csodaszép virágot, amelyik biztosan nem fog bántani bennünket!
1. Lobélia
A lobélia egynyári virág, melynek csüngő és törpe változata is van. A lobélia sűrűn elágazó, alacsony növekedésű dísznövény, melynek csodálatosan szép, apró virágai vannak. Dél-Afrika az eredeti élőhelye, ezért nem okoz neki gondot a száraz és forró nyári időjárás sem.
Csodálatos virágai ráadásul egész nyáron át nyílnak. A lobéliát több színben is választhatjuk, de leggyakrabban a fehér, a rózsaszínű, a lila és a kék lobélia díszíti a kerteket nem csak nyáron, hanem az első őszi fagyok megjelenéséig.
A lobélia nagyon kedveli a napos vagy félárnyékos helyeket. Akár kerti ágyásba, akár balkonládába is ültethetjük, de csodásan mutat, amikor egy kosárból omlik alá. Szegélynövényként vagy talajtakaróként is kiváló választás. Habár hozzá van szokva a meleghez, fontos, hogy rendszeresen öntözzük, hiszen ekkor fog sok virágot hozni.
Nyáron érdemes hetente egy alkalommal virágzást serkentő tápoldatot adni neki, és a nyár folyamán kétszer megéri meg is metszeni, hiszen ezzel az újabb virágok meghozatalára tudjuk serkenteni.
A lobéliát magvetéssel szaporíthatjuk, amelyhez a magokat március végén vessük el. Ha palántázni szeretnék, akkor a palántákat csak akkor ültessük ki, amikor már egészen biztosan nem fenyegetnek fagyok, vagyis május végén.
A pompás lobélia az egyik kedvelt választás, hiszen ez a körülbelül fél méter magas növény akár bordó színű levelekkel is megörvendeztethet bennünket. A csüngő lobélia ezzel szemben kiváló talajtakaróként, még a félárnyékos helyeken is jól érzi magát.
A törpe lobélia alacsony növekedésű, sűrűn elágazó dísznövény. Legkedveltebbek a kék és lila virágú fajtái. Tehát a méret nem számít, ha lobéliáról van szó, mindenki megtalálhatja az igényeinek megfelelőt.
2. Muskátli
A muskátliról hamar kiderül, hogy jól érzi magát, vagy inkább gazdát váltana. Mindezt ugyanis a külsejével jelzi számunkra. A muskátli származási helye Dél-Afrika, ezért sem meglepő, hogy nagyon fény- és melegkedvelő növény. Éppen ezért a déli fekvésű helyeken érzi igazán jól magát.
A muskátli sem okoz szénanáthát, így nyugodtan tarthatjuk a kertünkben. Fotó: Pixabay
A muskátli közepesen vízigényes, de nyáron, a nagy melegben jobban oda kell rá figyelni, és gyakrabban kell öntözni. Azonban nem mindegy, hogy mivel, a csapvízre ugyanis nagyon érzékeny annak magas klórtartalma miatt. Ezért, ha tehetjük, öntözzük inkább esővízzel, vagy hagyjuk állni a csapból kiengedett vizet pár órán keresztül.
De ez nem azt jelenti, hogy derékig álljon a vízben. A muskátli egyáltalán nem szereti a pangó vizet, mivel abban könnyen elrothadhatnak a gyökerei. Az öntözésnél vigyázzunk, hogy ne legyenek vizesek a levelei, mert azok sajnos gombák és bacilusok támadásainak lesznek kitéve. Éppen ezért locsoljunk inkább reggel, hogy estére meg tudjanak száradni a véletlenül vizessé vált levelei is.
A talaj iránt nem igényes a muskátli, de ha azt szeretnénk, hogy tényleg szemet gyönyörködtető legyen, ültessük tápanyagban dús, jó vízáteresztő és vízmegtartó képességű talajba.
A muskátlit mindig tisztítsuk meg az elszáradt részektől és az elnyílt virágoktól. Ez nem csak esztétikailag fontos, hanem azért is, mert a száraz virágok elvonják a növénytől a tápanyagot, amit egyébként az új virágok hozatalára tudna fordítani.
Tavasszal metsszük meg a muskátlit. Ekkor az elsárgult és a gyengébb hajtásokat metszőollóval vágjuk le, de ne vigyük túlzásba. Rendszeresen adjunk az öntözővíz mellé tápoldatot. De ne adjunk neki két hétnél gyakrabban, mert azzal pont az ellenkezőjét érjük el, és megmérgezzük. Ha van egy kis kávézaccunk, dobjuk rá a muskátli földjére. Örülni fog neki.
3. Nőszirom vagy írisz
A nőszirom, vagy más néven az írisz, az egyik legkönnyebben nevelhető, mégis, az egyik legszebb kerti virágunk. Gyakran hasonlítják az orchideához, hiszen hasonló az alakja, és ugyanolyan elegáns. Vad állományai megtalálhatók a Kaukázusban, Oroszország nyugati részén és Európa több országában is. Régen valóságos szőnyegként borította be a Kárpát-medence tájait, még Budapest környékét is, azonban manapság már nagyon ritkán lehet találkozni vele. Éppen ezért fontos, hogy legalább a kertjeinkben helyet kapjon ez a gyönyörű virág.
A nőszirom, vagy más néven írisz, évelő növény. Módosult föld alatti szára a gyöktörzs, mely vízszintesen helyezkedik el közvetlenül a földfelszín alatt, és abból hajt ki minden évben.
Az íriszt nem véletlenül hasonlítják az orchideához. Fotó: Pixabay
Az írisz neve a görög szivárvány szóból származik. A görög mitológiában Iris a szivárvány istennője, ez a virág pedig a szivárvány minden színében pompázhat. A nőszirom kedveli a közvetlen napfényt, és ha nem jut hozzá, akkor jóval ritkábban virágzik, és virágai is kisebbek lesznek. Így hát ügyeljünk rá, hogy a kertünkben ennek megfelelően válasszunk helyet a számára.
Fontos, hogy laza, és jó vízáteresztő-képességű talaj álljon rendelkezésére. Ezen kívül túlságosan nem igényes növény, így kifejezetten egyszerű gondozása miatt a kezdő kertészek is el fognak vele boldogulni, és büszkék lehetnek rá, hogy ilyen gyönyörű virág nyílik a kertjükben.
Mielőtt elütetjük, legalább 30 cm mélyen forgassuk át talajt, és keverjünk hozzá műtrágyát. Fontos, hogy a nitrogénhez képest a kálium és a foszfor túlsúlyban legyen, mivel a túl sok nitrogén a levélzet túl buja növekedéséhez vezethet, így kevesebb lesz rajta a virág.
A nőszirom ültetésére a július vége, illetve az augusztus a legalkalmasabb. A gyöktörzset nem szabad mélyre ültetni, és vízszintesen kell elhelyezni, közvetlenül a felszín alá. A gyöktörzsek 40-45 cm-re legyenek egymástól. Egy fészekbe akár 2-3 gyöktörzset is ültethetünk, de hagyjunk 60-75 cm-es tőtávolságot közöttük, különben túl közel kerülnek egymáshoz, és ez gátolni fogja őket a virágzásban.
A nőszirom nem igazán igényes a gondozására. Öntözni is csak az ültetés után, illetve nagy meleg esetében szükséges. Azonban, ha rendszeresen öntözzük, akár még ősszel egy másodvirágzással is meg tudja hálálni a gondoskodásunkat.
A túlöntözés baktériumos tőrothadást okozhat. Éppen ezért nagyon fontos, hogy 10-12 napnál gyakrabban ne öntözzük, és akkor is úgy, hogy soha ne pangjon alatta a víz. Ezért is fontos a jó vízelvezetésű talaj. A megfelelő virágzás érdekében 3-4 évente ültessük át a töveket, melyekre szintén a július végi, augusztusi időszak a legmegfelelőbb. Ezt mindig akkor kell végezni, amikor a virágzati szárak már teljesen elszáradtak.
Az ültetéskor vasvilla segítségével óvatosan emeljük ki a talajból a növényt, figyelve arra, nehogy megsérüljön a művelet közben. Válasszuk szét kézzel a rizómákat, majd válasszunk le egy éles késsel egy leveles darabot. Az ültetéskor a rizómákat szellősen, egymástól 12-14 cm tőtávolságra ültessük el. Fontos, hogy mindig érje kellő mennyiségű napfény. Sekély ültetőgödröt készítsünk, és csak félig takarjuk a rizómákat földdel. Ültetés után fontos, hogy öntözzük meg, de soha ne álljon pangó vízben.
Tüsszentésben szegény, és virágokban gazdag kertet kívánunk!
_fill_540x300_0.jpg)
