A mángoldot valamiért kevesen ismerik, és még kevesebben termesztik otthon. Pedig ez a zöldség túl egyszerűen termeszthető, túl finom és túl egészséges ahhoz, hogy ilyen méltánytalanul háttérbe szoruljon. Ha nincs kerted, akkor sem kell lemondanod róla, hiszen balkonládában is kitűnően megterem. Ha pedig már van mángold ágyásod, most takard be, hogy kora tavasszal már finom fogásokat készíthess belőle.

Egy kis mángold történelem

A mángold őshazája a Földközi-tenger környéke. A mángoldot először Arisztotelész említette meg az i.e. IV. században, de nem csak a görögök, a rómaiak is nagyra tartották az egészségre gyakorolt jótékony hatásai miatt.

Írásos feljegyzések szerint három-négyszáz évvel ezelőtt a mángoldot Magyarországon és a környező országokban is nagyon széles körben termesztették. Szinte egyik kertből sem hiányozhatott. Mostanában azonban egy kissé megfeledkeztünk róla, pedig senki sem fog csalódni benne, aki ad neki egy esélyt a kertjében, a balkonládájában és persze a tányérján.

A mángold a cukorrépa és a cékla közeli rokona. Húsos, fehér gyökerei vannak, levelei 40-50 cm hosszúak, húsosak és hullámosak. Igazán szépek a vörös levélnyelű és pirosas levéllemezű fajták. Budapesten például nagyon sok virágágyásban csodálhatjuk meg, dísznövényként.

Egyetlen tányérnyi mángoldból készült ételben megtalálható a napi K-vitamin szükségletünk háromszorosa, így igazán érdemes fogyasztanunk. Hazánkban kétféle típusát termesztik. Az egyik az úgynevezett bordás mángold, amelynek ujjnyi vastag levélnyelei vannak, a másik pedig a levél mángold, amelynek a levéllemezei szolgáltatják a hasznosítható növényrészt. A virágzata igen látványos, hiszen egy méter magas száron jelennek meg a fehér virágok.

mángold termesztés

A mángold balkonládában is termeszthető. Fotó: 123rf.com

A bordás mángold nyelét és a levél főerét spárga módjára érdemes elkészíteni, míg a levél mángoldból leginkább főzelék, köret és mártás készíthető. Nagyon finom, ha hússal töltjük meg. Mivel mindkét mángold nagyon mutatós, így tálak díszítésére is kiválóan alkalmasak.

Ha mángoldot vásárolunk, mindig frisset vegyünk. Idővel ugyanis a levelek veszítenek az édességükből. A friss mángold zöld színű és roppan, amikor megtörjük. A hűtőben 2-3 napig tárolhatjuk, de a mélyhűtést is jól tűri.

Így legyen saját mángoldod

A mángoldot magvetéssel lehet szaporítani. Egy négytagú család mángold ellátásához körülbelül 3 négyzetméternyi területen érdemes azt termeszteni. A magokat április második felében kell elvetni. A mángold az erősen savanyú talajok kivételével mindent kedvel, így nem különösebben igényes növény. Viszont sok napsütésre, vízre és tápanyagra van szüksége a növekedéshez. Mivel a növény igen nagy lesz, a vetésnél legalább 35 cm távolságot kell hagyni a szomszédos ágyás, és a szomszéd mángold között.

Ahhoz, hogy szép, méretes mángoldunk legyen, egyelésre van szükség. Ezen kívül igazából csak a rendszeres gyomtalanításra van szüksége, így különösebb odafigyelést nem igényel. Amikor észrevesszük, hogy a leveleket lisztharmat támadta meg, porozással vagy permetezéssel védjük meg a növényt. A szellős ültetés segít megakadályozni a lisztharmat megjelenését.

A mángold szomszédja lehet a bokorbab vagy a sárgarépa, de nyugodtan vethetjük káposztafélék, saláta és retek közelébe is. A kifejlett leveleket júliustól az őszi fagyokig folyamatosan lehet szedni. A virágos hajtást óvatosan vágjuk le a tőről, hiszen ezzel meg tudjuk hosszabbítani a szedési időszakot. Egyszerre egy tőről csak két-három levelet távolítsunk el. Ha ősszel betakarjuk a töveket lombbal, mulccsal, vagy szalmával, március végén már szedhetjük is a friss mángoldot.

Ezért fogyassz mángoldot

A mángold gazdag A-, B-, C- és E-vitaminban, magnéziumban, mangánban, káliumban, vasban és rostokban, de ezen kívül rengeteg rezet, kalciumot, foszfort és cinket is tartalmaz. K-vitamin tartalma igazán kiemelkedő, így nagyban segíti a csontállomány erősítését.

mángold

A mángold igazi K-vitaminbomba. Fotó: 123rf.com

Ezeken kívül antioxidánsokban is bővelkedik, karotinoidjai pedig segítenek a rák megelőzésében. Vastartalma miatt fontos a gyermekek, és a betegségből felgyógyulók számára.

Így készítsd el

A mángold íze enyhén kesernyés, és kissé sós. Ha nem szeretjük a keserű ízt, akkor érdemes leönteni az első főzővizet, és új vízben tovább főzni, mert így veszít a kesernyésségéből. Ha ráadásul gyorsan forraljuk, még gyorsabban eltűnik a keserű íz, mert gyorsabban szabadulnak fel az oxálsavak.

A mángold jó barátai a fokhagyma és a majoránna, így ezekkel bátran ízesíthetjük. Tehetjük salátába, készíthetünk belőle levest, meg is tölthetjük a leveleit, és még akár fasírtot is készíthetünk belőle.

Próbáld ki a rakott mángoldot burgonyával

Szükséged lesz hozzá 10 nagyobb burgonyára, 10 mángold levélre, citromlére, sóra, borsikafűre,  4 gerezd fokhagymára és sajtra.

A burgonyát főzd meg héjában, hagyd kihűlni, hámozd meg, majd karikázd fel. A mángold leveleket tisztítsd meg, majd vágd csíkokra, és főzd meg. A hozzávalókat rétegezd egy tűzálló tálba úgy, hogy alulra kerüljön egy kis zsiradék, erre egy sor burgonya, rá a mángold, majd locsold meg egy kis citromlével, nyomd rá a fokhagymát, adj hozzá sót és borsikafüvet ízlés szerint. Előmelegített sütőben süsd 15 percig, majd szórd meg az egészet vastagon reszelt sajttal és tedd be pár percre újra a sütőbe.

Salátát is készíthetsz belőle.

Ehhez szükséged lesz 400 gramm mángoldra, póréhagymára, 3 darab paradicsomra, 150 gramm juhsajtra, az öntethez pedig ecetre vagy citromlére, borsikafűre, bazsalikomlevélre, 2 gerezd fokhagymára és olajbogyóra.

Vágd fel csíkokra a mángoldot, karikázd fel a póréhagymát és a paradicsomot, kockázd fel a juhsajtot. Keverd össze őket egy tálban. majd készítsd el az öntetet, nyomd bele a fokhagymát és öntsd rá a tálban várakozó zöldségekre. Jó étvágyat kívánunk!