A magaságyás minden szempontból kiváló ötlet. Egyrészt jóval hamarabb el tudod kezdeni a veteményezést, mint hagyományos módon, másrészt jóval szórakoztatóbb lesz, még a gyerekek és az idősek számára is, hiszen nem kell folyton hajolgatni, miközben művelitek. Arról se feledkezzünk meg, hogy egy szépen művelt magaságyás a kert dísze is lehet.
Sőt, akár egy kis teraszon vagy erkélyen is lehet saját veteményesünk, a magaságyás segítségével. Sokféle növényt termeszthetünk benne, amelyeknek meg tudjuk adni a nekik szükséges talajt, és ráadásul még a kártevőkkel is sokkal nagyobb sikerrel vehetjük fel a harcot. És habár még nincs itt a vetés és az ültetés ideje, a magaságyást már jó előre érdemes elkészíteni. Mutatjuk a lépéseit.
A magaságyás készítés lépései
1. A hagyományos magaságyás 80 cm magas, 120 cm széles és 5-10 méter hosszú. Akár mi magunk is elkészíthetjük, de készen is megvásárolhatjuk. A keret megépítésénél figyelembe kell venni, hogy a felesleges víz ki tudjon jutni a hézagok között, és azt is, hogy a magaságyás olyan helyre kerüljön, ahol kellő napfény éri, és közel van a kerti csap, hogy az öntözést is könnyedén meg tudjuk oldani.
2. A tökéletes magaságyáshoz el kell készíteni a tökéletes talajt.
1. Az alsó réteg
Ez a réteg körülbelül 20 cm vastagságú kell, hogy legyen. Ide kerülnek a leghosszabb idő alatt elbomló, leginkább cellulózban gazdag anyagok, a fák metszéséből megmaradt gallyak.
A retek az egyik első vethető zöldség. Fotó: Pixabay
2. Második réteg
Ez a réteg is 20 cm vastagságú. Ide kerülnek a lassan bomló anyagok. Ezek a korhadás közben felmelegednek és hőt juttatnak a felettük lévő talajrétegbe. Ide kerülhetnek a nyári szerves hulladékok, a növények szárai, a szalma és a széna. Ezt a réteget is tömöríteni kell, és ha túl száraz, érdemes alaposan meglocsolni.
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
3. Harmadik réteg
Ez a réteg már vastagabb, 25-30 cm magasságú. Ide a részben már elbomlott anyagok kerülnek. Ha tehetjük, akkor ide gyeptéglákat tegyünk, fejjel lefelé. Emellé kerülhet még lekaszált fű, lehullott lomb is ebbe a rétegbe. Nagyon jó megoldás lehet ide még a fenyőkéreg is, mert semleges kémhatású talaj lesz belőle.
4. Negyedik réteg
Ez a réteg is 20 cm vastag. Ez már olyan szerves anyagokból áll, amelyekbe a mélyebben gyökerező növények gyökerei is képesek behatolni és táplálékot nyerni belőlük. Kitűnő választás erre az istállótrágya, de az érett komposzt is tökéletes. A komposztba csak elbomlásra képes, szerves anyagok kerüljenek. Teljesen megfelel komposztba a bab szára, a borsó és a burgonya szára, a lekaszált fű, vagy akár a fatüzelésű kályhák hamuja is.
5. Ötödik réteg
Ez a magaságyás legfelső rétege. Ez a 20 cm vastagságú termőréteg, amelybe belenő a termesztett zöldségek gyökérzetének a nagy része. Ennek a rétegnek tehát minden szempontból tökéletesnek kell lennie. Akkor megfelelő, ha apró morzsákból áll, és így a vizet jól tárolja, de könnyen átereszti a fölösleges vízmennyiséget.
3. Ezután pedig át kell gondolni, mi kerüljön a magaságyásba. Ezt jó előre megtervezni, hiszen minden növénynek mások az igényei, így érdemes olyanokat egymás mellé vetni vagy ültetni, amelyek nem elnyomják egymást, hanem jól megférnek egymás mellett.
Ezekkel a növényekkel kezdd el a magaságyás szezonját
1. Retek
A retek nagyon könnyen termeszthető, és már korán el lehet vetni a magaságyásba. Tenyészideje csupán 55-60 nap. A magja igazán hidegtűrő, már 2-3 Celsius-fokon elkezd csírázni, és 15-20 Celsius-fokon kel ki.
A retek nem támaszt túl sok igényt felénk, de arra ügyelni kell, hogy a gumóképződés alatt gyakran öntözzük. Ha ezt nem tesszük meg, akkor a retek nagyon csípős lesz, és hamar üregessé válik. A hónapos retek legjobban a laza, homokos, de tápanyagban gazdag talajt kedveli. Az aprócska magokat egymástól 15-20 cm-es sortávolságra érdemes vetni. Amennyiben drazsírozott magokat vásároltunk, azokat könnyebb vetni, így ott 4-5 cm-es tőtávolságra kerülhetnek egymástól.
A magokat sekélyen takarjuk be földdel, és tömörítsük a talajt. Ügyeljünk rá, hogy bőségesen öntözzük meg a vetést követően, de később is rendszeres öntözésre van szüksége. A retket egyelni kell, hogy szép, méretes gumókat tudjon nevelni. Akkor lesznek szépek és egészségesek a retkek, ha folyamatosan gondoskodunk a gyommentesítésükről. Érdemes két-három hetente megismételni a vetést, így hosszú időn át lesz friss retek a kertben.
Ráadásul még helyet sem foglal a magaságyásban, hiszen nagyon rövid tenyészidejű, ezért nyugodtan vethetjük a hosszabb tenyészidejű, nagyobb növények közé, így a sárgarépa, a fejes saláta vagy a hagyma közé.
2. Fejes saláta
A fejes saláta magvai még a fagyokat is kibírják a talajban, és nagyon gyorsan kikelnek, így akár már február végén, március elején el lehet vetni a magaságyásba. Ahogyan a retek esetében, úgy a fejes salátánál is érdemes kis csúsztatással vetni, vagyis 10 naponként kisebb mennyiségű vetőmagot elvetni, hogy folyamatosan legyen saláta a kertben.
A fejes saláta számára több helyre van szükség a magaságyásban. Fotó: Pixabay
A retekhez hasonlóan a saláta is a napos helyet kedveli. A magvakat 1-2 cm mélyen, 15 cm-es sávban vessük, majd takarjuk be földdel. Amikor a kis növények 1-2 centiméteresek lesznek, ritkítsuk az állományt úgy, hogy a növények között legalább 5-6 cm hely maradjon. Így kellő tere lesz a fej növekedéséhez.
A kiszedett növénykéket át is palántázhatjuk egy másik helyre. A salátának a fej növekedésével megnő az igénye a víz iránt, így folyamatosan ügyelni kell az öntözésére. A fejképződésig kis adagokban, inkább kora reggel öntözzük.
3. Zöldborsó
A zöldborsó az egyik legelsőként vethető zöldségféle, amely nagyon könnyen termeszthető. A talajban sem válogat, bár a legjobb termést a közepesen gazdag, jó vízelvezetésű talajban hozza.
A zöldborsó jól túri a hideget, így korán vethető. Amikor a talaj hőmérséklete eléri a 2-3 Celsius-fokot, a magok rögtön csírázni kezdenek. A zöldborsót 3-6 centiméter mélyre, 25-30 centiméteres sortávolságra kell vetni. Ha sokáig szeretnénk élvezni a friss borsó ízét, érdemes szakaszosan vetni, vagyis egyszerre nem túl sokat, majd két héttel később egy újabb adagot vessünk el.
A borsó kúszónövény, így megfelelő támasztékot kell számára biztosítanunk, különben a növény a termés súlya alatt el fog feküdni, ami nagy veszteséget jelent. Ráadásul a rothadásra sem olyan érzékeny, ha meg tud támaszkodni.
A zöldborsó kedveli a sárgarépa társaságát. Fotó: Pixabay
A borsó kedveli a társaságot, különösen a sárgarépa, a zeller, a kukorica, az uborka, és a retek mellett érzi igazán jól magát. Ha jó termést szeretnénk elérni, ne feledkezzünk meg a komposztról, vagy az érett trágyáról, mert ezt nagyon meg fogja hálálni. Ezen kívül rendszeresen kell öntözni, különösen a virágzás időszakában és a hüvelyfejlődés idején, és a gyomlálása sem maradhat el, ha igazán jó termést szeretnénk.
4. Sárgarépa
A sárgarépa kétéves növény, vagyis az első évben levelet és erős karógyökeret, répatestet fejleszt, míg a második évben virágot hoz és magot érlel. A sárgarépa jó hidegtűrő növény, hiszen a magok csírázása már 4 Celsius-fokon megindul, habár az ideális csírázási hőmérséklete 20 Celsius-fok körül van. A csírázást követően a lomblevelek a gyengébb fagyokat is könnyen átvészelik.
A sárgarépa fényigénye közepes, ezért az árnyékot is elviseli. Vízigénye sem nagy, mert leginkább a talaj víztartalékait használja fel. De ha igazán bőséges termést szeretnénk, nem maradhat el a rendszeres öntözés. Az egyelés során kiválasztott zsenge példányokat nyugodtan fogyasszuk el, vagy főzzük bele ételeinkbe. A sárgarépa a lazább szerkezetű vagy középkötött talajokat szereti a legjobban, melyek kémhatása semleges pH-jú. A túl sok nitrát azonban kedvezőtlenül befolyásolja a fejlődését.
A sárgarépa magjait se túl mélyre, se túl sekélyre nem szabad vetni. Fotó: Pixabay
A sárgarépa szaporítása magvetéssel történik. A sárgarépa esetében a vetésmélység 2-3 cm, a sortáv 15-20 cm. Nagyon fontos, hogy a vetést követően alaposan öntözzük be, mivel a csírázás és a kezdeti fejlődés ideje alatt nagyobb vízigénnyel rendelkezik.
Az egyelés nagyon fontos, hiszen csak így tudnak a növények megfelelően fejlődni. Ekkor hagyjunk 4-6 cm-es tőtávot. Ahogy a sárgarépa növekedésnek indul, folyamatosan ügyeljünk az egyelésre és a gyomtalanításra is.
Remek kertészkedést kívánunk a magaságyáshoz, és természetesen bőséges termést!
_fill_100x75_0.jpg)
