Ha ősz, akkor magaságyás. Bár azt gondolnánk, hogy ráérünk vele tavasszal, de ez egyáltalán nem így van. A magaságyás kitűnő megoldás, ha növelni szeretnéd a kerted területét. Akár többemeletes is lehet, így jóval nagyobb felület áll rendelkezésedre, mint a szabadföldi termelés esetén. Ezen kívül az is mellette szól, hogy nem kell olyan mélyre hajolni kertészkedés közben, így az idősebb, vagy a mozgásukban korlátozott kertészeknek sem kell lemondaniuk a kertészkedés nagyon is hasznos tevékenységéről. Sőt, még az erkélyen is kialakítható, így aki nem kertes házban él, annak is része lehet a saját termesztésű zöldségek okozta örömökben.

A magaságyásban sokféle növényt termesztünk, ami nem kedvez a kártevők tömeges elszaporodásának. Nem csupán zöldségféléket, hanem virágokat is ültethetünk így. Sokkal egyszerűbb öntöző rendszert telepíteni, és még a korai lehűléstől is sokkal jobban meg tudjuk óvni így növényeinket, hiszen sokkal egyszerűbb letakarni. Így még a jégveréstől is sokkal védettebbek, mint szabadföldi termelés esetén. Nem árt néhány kényelmes padot, vagy kerti széket is elhelyezni mellettük, hogy a családi együttlétek helyszínévé válhassanak.

A magaságy ezen kívül dísze lehet a kertünknek, így akár egy olyan, szépen rendezett kertben is bele lehet fogni a kertészkedésbe, ahol eddig nem szívesen vették volna a szabadföldi ágyások látványát. Nem utolsósorban pedig a fiatal családtagok érdeklődését is fel tudjuk kelteni vele, hiszen a gyerekek számára is érdekes egy körülhatárolt, jól látható termelési terület, amelyhez nem szükséges lehajolni. Akár készíthetünk a gyerekeknek külön magaságyásokat, ahol az útmutatásunk mellett szabadon gazdálkodhatnak, vagy garázdálkodhatnak.

magaságyás virágokkal

A magaságyás kitűnő megoldás bármely kertben a zöldségek megtermelésére. Fotó: 123rf.com

Ahhoz, hogy tavasszal tökéletes körülmények legyenek a növényeink számára a magaságyásban, már ősszel ki kell azokat alakítanunk. A magaságyáshoz szükségünk lesz szerves anyagokra. A nehezen bomló anyagok kerülnek alulra, és ahogy haladunk egyre feljebb, úgy kerülnek rá a az egyre gyorsabban bomló rétegek.

A magaságyás rétegei

Az alsó réteg

Ez a réteg körülbelül 20 cm vastagságú kell, hogy legyen. Ide kerülnek a leghosszabb idő alatt elbomló, leginkább cellulózban gazdag anyagok. Tegyük ide a fák metszéséből megmaradt gallyakat, melyeket aprítsunk fel 5-10 cm-es darabokra. Ezáltal válik a réteg könnyebben tömöríthetővé.

Második réteg

Ez a réteg is 20 cm vastagságú kell, hogy legyen. Ide kerülnek a lassan bomló anyagok. Ezek a korhadás közben felmelegednek és hőt juttatnak a felettük lévő talajrétegbe. Ide kerülhetnek a nyári szerves hulladékok, a növények szárai, szalma és széna. Ezt a réteget is tömöríteni kell, és ha túl száraz, érdemes alaposan meglocsolni.

Harmadik réteg

Ez a réteg már vastagabb, 25-30 cm magasságú. Ide a részben már elbomlott anyagok kerülnek. Ha tehetjük, akkor ide gyeptéglákat tegyünk, fejjel lefelé. Emellé kerülhet még lekaszált fű, lehullott lomb is ebbe a rétegbe. Nagyon jó megoldás lehet ide még a fenyőkéreg is, mert semleges kémhatású talaj lesz belőle.

Negyedik réteg

Ez a réteg is 20 cm vastag. Ez már olyan szerves anyagokból áll, amelyekbe a mélyebben gyökerező növények gyökerei is képesek behatolni és táplálékot nyerni belőlük. Kitűnő választás erre az istállótrágya, de az érett komposzt is tökéletes. A komposztba csak elbomlásra képes, szerves anyagok kerüljenek. Teljesen megfelel komposztba a bab szára, a borsó és a burgonya szára, a lekaszált fű, vagy akár a fatüzelésű kályhák hamuja is.

Beteg növényeket ne tegyünk a komposztba, mert ezek megfertőzhetik a termőföldet. A diófa és a vadgesztenye fa levele se kerüljön bele, mert ezekből olyan anyagok kerülnek a talajba, amelyek gátolják a talajban élő élőlények tevékenységeit.

Ötödik réteg

Ez a magaságyás legfelső rétege. Ez a 20 cm vastagságú termőréteg, amelybe belenő a termesztett zöldségek gyökérzetének a nagy része. Ennek a rétegnek tehát minden szempontból tökéletesnek kell lennie. Akkor megfelelő, ha apró morzsákból áll, és így a vizet jól tárolja, de könnyen átereszti a fölösleges vízmennyiséget. Legyen benne megfelelő mennyiségű oxigén és tápanyag. Nagyon fontos a talaj kémhatása. A magaságyásban termelendő növények nagy részének a semleges kémhatású talaj a legjobb. Ha sok a földigiliszta a magaságyásban, akkor megnyugodhatunk, hogy a talaj minősége megfelelő a növényeink számára.

A magaságyás talajtömege a vegetációs idő alatt tömörödik és megsüllyed. Ezért nagyon fontos, hogy a rétegeket mindig tömörítsük, a felső réteget pedig egészen a keret pereméig töltsük fel. Ilyenkor ősszel a földet egy kissé púposan rakjuk bele, és tavasszal a vetés és a palántázás megkezdése előtt pótoljuk a megsüppedt talajt.

magaságyás növényekkel

A tavaszi magaságyás ősszel készül. Fotó: 123rf.com

Miből és hol legyen a magaságyás?

A növények nagy része szereti a fényt és a meleget, így a kertünk napfényes, de ha lehetséges, szélvédett helyét nevezzük ki a magaságyásaink helyének. Nem árt, ha a közelben van csap, vagy kút, hogy ne kelljen túl messzire menni az öntözéshez.

Mivel a magaságyásban nevelt növények nem közvetlenül kerülnek a földbe, így olyan növényeket is tudunk termeszteni, amelyek termesztését egyébként a kertünk talajának adottságai nem engednék meg. Fontos, hogy mindig legyen út a magaságyás körül, hogy a gondozását akadálymentesen meg tudjuk oldani.

A hagyományos magaságy 80 cm magas, 120 cm széles és 5-10 méter hosszú. A keretét elkészíthetjük a kertben fellelhető anyagokból, így akár vastagabb ágakból, deszkákból, lécekből. A sok öntözés miatt azonban pár évente újra kell építeni. A keret megépítésénél figyelembe kell venni, hogy a felesleges víz ki tudjon jutni a hézagok között.