A karalábéra nem kell sokat várni, hiszen egyike a leghamarabb szedhető zöldségeknek. Nagyon finom nyersen elrágcsálva, de töltve, főzelékként vagy levesként is kiváló. Mivel egyértelműen zsengén a legfinomabb, adjunk neki esélyt a kertben, hogy mielőbb megkóstolhassuk. Azonban nem mindegy, hogyan gondozzuk a karalábét, ha nem szeretnénk, hogy fás legyen.

Így legyen karalábé a kertedben

A karalábé termesztése nem igényel különösebb szakmai tudást, vagy előképzettséget, mégis vannak olyan apró trükkök, amiket érdemes tudni, hogy igazán finom legyen, és még véletlenül se legyen fás. A karalábé szára a föld felszíne fölött megvastagodik, és húsos gumót képez. Ez botanikai értelemben nem gumó, de mi ezért termesztjük, mivel ezt a részét fogyasztjuk.

1. Kora tavasszal, áprilisban kell kiültetni a karalábé palántákat, amikor már nem várhatóak fagyok, de a karalábét később is ültethetjük, akár még kora ősszel is, így senki nem maradhat le róla. Azért, hogy ne üsse fel a fejét a palántadőlés, érdemes gombaölőt szórni a talajra, és azt bekapálni.

2. Ha túl alacsony a karalábé számára a hőmérséklet, hamar felmagzik, és nem fejleszt gumót. Ha viszont túl magas a hőmérséklet, akkor szintén fejletlen lesz a gumója, és energiáit a lombjának növesztésére fogja fordítani.

3. Mivel a karalábénak kicsi a gyökere, kevés talajból veszi fel a számára szükséges tápanyagot. Ezért különösen fontos, hogy tápanyagban gazdag, jó víztartó képességű talajon kell termeszteni.

4. Arra is ügyeljünk, hogy ne ültessük a karalábét fák, vagy más árnyékot adó növények alá, hiszen így a növény keresni fogja a fényt, ezáltal felnyurgul, és a gumója fejletlen marad. A palántákat ültessük 40x20 cm távolságra. Fontos, hogy a talaja soha ne száradjon ki és kapáljuk, hogy a gyomokat is el tudjuk távolítani.

5. A karalábé nem magányos növény, így nyugodtan ültethetjük a veteményesbe más zöldségfélék mellé. Kedveli a hónapos retek társaságát, de a paradicsom, a paprika, és a tojásgyümölcs sem zavarja.

6. Ha télre szeretnénk eltenni a karalábét, akkor ahhoz májusban, júniusban kell elvetni a magokat. Ezek a karalábék jóval testesebbe lesznek majd, mint korai társaik. A kiültetett palántákat azonban ekkor is rendszeresen kell öntözni, és kapálni, hogy a gyomok ne vegyék el a növény elől a tápanyagot. Ha télre szeretnénk eltárolni a karalábét, azt homokban tehetjük, de figyeljük rendszeresen, hogy épek legyenek, és ne romoljanak el az esetleges rossz gumóktól az egészségesek.

7. A korai fajták akkor szedhetők, amikor a gumóik átmérője eléri a 6-8 cm-t, a késői fajtákat viszont 8-12 cm átmérőjű nagyságukban kell leszedni. A betakarításkor a növényeket gyökerestül húzzuk ki, majd tépjük le a leveleit, gyökereit pedig késsel vágjuk le.

Ezt tedd, hogy ne legyen fás a karalábé

1. Ha nem öntözzük rendszeresen a karalábét, a száraz körülmények hatására a tenyészideje megnő, ezért fás lesz. Így, ha rendszeresen öntözzük, és ezzel gyors fejlődésre késztetjük, el tudjuk kerülni, hogy fássá váljon. Ez amiatt is fontos, mivel a karalábé nagyon sekélyen gyökerezik, ezért szüksége van a folyamatos öntözésre. Ha viszont a rendszeres öntözésről gondoskodunk, akkor a gumója zsenge marad, sokkal hamarabb lehet megfőzni, sokkal finomabb marad, és nem lesz fás. Azonban, ha egyenetlen módon öntözzük, könnyel felrepedhet, így a rendszeresség elengedhetetlen az öntözés terén. A fásodás a gumó alsó részén kezdődik, ezért itt tudjuk ellenőrizni, hogy a zöldség mennyire zsenge. Ha a kés ellenállás nélkül hatol a gumóba, a növény nem fás.


karalábé

Ha tudjuk a titkát, nem lesz fás a karalábé. Fotó: Shutterstock

2. Arra is oda kell figyelni, hogy egyszerre ne ültessünk sok karalábét, mert a túl későn betakarított karalábé egészen biztosan fás lesz.

3. A rövid tenyészidejű, fehér karalábé, ha nem szedjük le időben, szintén biztosan fás lesz.

Ezért egyél sok karalábét

A karalábéról nem kell lemondanunk, hiszen egész évben fogyaszthatjuk, ráadásul számtalan módon. Csodás ízt ad a húslevesnek, de remek hússal töltve, önálló levesként, vagy főzelékként is. De nincs is annál finomabb, mint amikor frissen szedve a kertből esszük. 

A karalábénak nagyon nagy a víztartalma. Szervezetünk számára akkor a legértékesebb, amikor még kisebb a mérete, és friss. A karalábé értéke ugyanis a zsengeségében rejlik. Minél fiatalabb a növény, annál több vitamin és ásványi anyag található benne. Megtalálható benne a kálium, a szelén, a kalcium, a réz, a vas, a kén, a foszfor, a klór és a magnézium. A karalábé kálium tartalmának köszönhetően tisztítja a vért. Vitamintartalma is magas. Megtalálható benne az A-, B1-, B6-, C-, E-vitamin, folsav és pantoténsav.

A karalábé rosttartalma karbantartja a bélműködést. A karalábé serkenti a sejtanyagcserét, erősíti az immunrendszert, és megvéd a fertőzésektől. Emellett energiát ad nekünk, és fel is frissít. Javítja a koncentrálóképességet, és szervezetünk oxigénellátását. Fogyasztása erősíti a szívműködést, sőt, még a hangulatunkat is jobbá teszi, és segít csökkenteni a stresszt. Vízhajtó hatása miatt segíti a szervezetből a víz kiürülését, így a fogyókúrázóknak is nagy segítségére lehet.

A karalábé emellett véd az érelmeszesedéstől, és segít megkötni a szabadgyököket. A benne található kálium segíti szervezetünket a méregtelenítésben. A karalábéban található A-vitamin jótékonyan hat a légzőszervi megbetegedések esetén is. Segít a cukorbetegeknek a nehezen gyógyuló sebeiknél, a kálium és a kén enzimje, továbbá a C- és az A-vitamin találkozása pedig erős antibiotikum hatást vált ki a szervezetben.

A karalábét tehát érdemes a kertben termeszteni és zsengén fogyasztani.