A kenyér szinte minden család asztalán ott van minden nap. De egyáltalán nem mindegy, hogy milyen is az a kenyér. A házi kenyér íze és illata valami egészen különleges. Benne van a készítője minden gondoskodása és szeretete, így össze sem lehet hasonlítani a legfinomabb bolti kenyérrel sem. Ráadásul nem is olyan nehéz elkészíteni, mint ahogyan gondolnánk. Így, ha egyszer belevágunk, akkor csakis egy dolgot fogunk megbánni, hogy miért is nem sütöttünk házi kenyeret már jóval korábban is.
A legfontosabb azonban, amit észben kell tartanunk, hogy a házi kenyér készítése során nagyon pontosan be kell tartani a receptben szereplő mennyiségeket és leírásokat, de hát ez tulajdonképpen a legtöbb étel készítésénél így van.
Csak a házi kenyér esetében azért nehezebb a helyzetünk egy picit, mert itt nincs rá esélyünk, hogy közben megkóstoljuk, mint ahogyan arra sem, hogy utólag módosítsunk rajta. Így hát érdemes kipróbálni minél több, jól bevált receptet és a kedvenceinkkel elkényeztetni a családunkat.
Hiszen a kenyér az az élelmiszer, ami a leggyakrabban az asztalunkra kerül. Sokszor már kenyérrel indítjuk a napot, és a gyerekeink uzsonnára csomagolt szendvicsének alapját is a kenyér adja. De számíthatunk rá, ha egy finom halászlevet eszünk, vagy ha ki szeretnénk tunkolni a pörkölt szaftját. Amikor betegek vagyunk, akkor is ott van nekünk a kenyér, pirítós formájában, és azt sem fogjuk soha elfelejteni, ahogy a nagymamánk lekváros kenyerét majszoltuk a barátainkkal, miközben a lekvár végig csurgott a kezünkön. A kenyér életünk szerves része, éppen ezért az, ha kenyeret sütünk a családunknak, jóval többet jelent egy egyszerű konyhai műveletnél.
Így készíts otthon házi kenyeret
Ahány ház annyi szokás, így minden család más típusú kenyeret fogyaszt. Az első lépés tehát az, hogy el kell dönteni, milyen kenyeret fogunk készíteni. A fehér lisztből készült tészták gyorsabban megsülnek, a barna kenyerek azonban lassabban, de a teljes kiőrlésű lisztből sütött kenyerek jóval egészségesebbek fehér társaiknál. Ráadásul jóval tömörebbek is, így tovább eltarthatók, és jóval tovább ki is tartanak, mint a hagyományos fehér kenyér, amelyből többet fogyasztunk.
A házi kenyér sütése egyáltalán nem nehéz, ráadásul a csodás illata az egész otthonunkat be fogja járni. Fotó: Pixabay
A teljes kiőrlésű liszt rostokban gazdag, így kedvező hatással van az emésztésre és csökkentheti a zsír koleszterinszintjét. Nagyon magas a B1-vitamin tartalma, amely a szénhidrátok anyagcseréje, és az idegrendszer működése szempontjából fontos, emellett magas magnézium-, réz-, mangán-, króm- és szeléntartalma is nagyon fontos az egészségünk védelmének szempontjából. De van, aki a fehér kenyeret helyezi előtérbe, így hát valóban az döntse el, hogy milyen házi kenyeret sütünk, hogy mit szeret a család és persze mi magunk is, mert különben nem fog elfogyni, annál pedig kevés lehangolóbb élmény érhet minket kenyérsütés után.
Miután átgondoltuk, milyen kenyeret szeretnénk készíteni, válasszunk ki hozzá egy jól bevált receptet, és szerezzük be az abban szereplő hozzávalókat. A legjobb, ha előre mindent kimérünk és előkészítünk, így egyrészt csak oda kell nyúlni a hozzávalókért a kellő pillanatban, másrészt pedig nem kenünk össze mindent a tésztás kezünkkel.
Amennyiben szeretnénk, ízlés szerint meg tudjuk szórni a kenyeret megvakkal, így lenmaggal, szezámmaggal, tökmaggal, napraforgómaggal, mákkal vagy korpával, így ezeket is előre szerezzük be.
Próbáld ki ezt a házi kenyér receptet
A jó házi kenyérhez három dologra van szükség, lisztre, vízre és sóra.
A kenyérsütéshez a legjobb a BL 80 jelöléssel ellátott kenyérliszt. 50 dkg liszthez 3 dl folyadékra van szükségünk, 2 csapott teáskanál sóra, 2 evőkanál olajra, és 2 dkg friss élesztőre vagy egy tasak porélesztőre.
1. Kézmeleg vizet mérjünk ki, majd morzsoljuk bele az élesztőt, vagy szórjuk bele a porélesztőt.
2. A lisztet szitáljuk át, és adjuk hozzá a sót. Készítsünk a közepébe mélyedést, és öntsük ide a folyadékot.
3. Kezdjük el kézzel gyúrni a tésztát. Ez nem rövid feladat, és nagyon alaposnak kell lennünk, hiszen ezen fog múlni, milyen lesz a kenyér. A tésztának simának, rugalmasnak és hólyagosnak kell lennie. Ehhez legalább 20 percig kell gyúrnunk a tésztát, majd a végén bele kell dolgozni a zsiradékot is.
4. A tésztát tegyük vissza a tálba, takarjuk be és hagyjuk kelni 45 percig.
5. Ezután határozottan gyúrjuk át a tésztát, majd formázzunk belőle cipót és takarjuk le ismét 15 percre.
6. Formázzuk át vekni vagy cipó formára a tésztát. Akár egy nagyobb jénai edény, akár római tál, vagy vaslábas is alkalmas arra, hogy megsüssük benne a kenyeret. Ha a jénait választjuk, béleljük ki sütőpapírral, majd tegyük bele a tésztát, és vizezzük be egy permetező segítségével a tetejét. Szobahőmérsékleten 50 percig hagyjuk kelni. Mialatt a tészta kel, készítsük elő a sütőt. Melegítsük elő 230 fokra. Miután a tészta megkelt, metsszük be a tetejét egy késsel 4 mm mélyen, majd ismét fújjuk le vízzel és tegyük a sütőbe. 50 perc alatt meg fog sülni és készen lesz a csodás házi kenyér.
7. Ha vaslábast használunk, akkor az üres edényt tegyük a sütőbe, amikor azt felmelegítjük, és hagyjuk, hogy az edény is a sütővel együtt felmelegedjen. A tésztánkat addig egy sütőpapíron kelesszük, fóliával letakarva, majd amikor megkelt és megtettük a tetején a bemetszést, a sütőpapír segítségével óvatosan helyezzük a forró edénybe, és 40 percig süssük. Miután levettük az edény tetejét, még süssük a kenyeret addig, míg szép nem lesz a színe.
8. Ha római tálban vagy cserépedényben sütjük, akkor béleljük ki sütőpapírral, tegyük bele a tésztát, takarjuk le fóliával, majd fújjunk rá egy kevés vizet. Hideg sütőbe tegyük be az edényt a tésztával együtt, majd a sütőt állítsuk 220 fokra, és süssük a kenyeret 50 percig. Ezután vegyük le az edény tetejét, és addig süssük a kenyeret, amíg szép nem lesz a színe.
9. A kész kenyeret permetezzük le egy kevés hideg vízzel, hogy szép fényes legyen, majd hagyjuk kihűlni.
Ezért egészséges a kenyér
A kenyér különleges helyet foglal el a táplálkozásunkban, hiszen a legtöbben napi szinten fogyasztunk belőle, ráadásul nem is keveset. Átlagosan 20 dekagramm kenyeret eszünk meg naponta, így egyáltalán nem mindegy, hogy milyen hatással van a kenyér fogyasztása az egészségünkre.
A kenyér létfontosságú ásványi anyagokat tartalmazó energiaforrás. A barna, a félbarna vagy a rozskenyér szénhidráttartalma hasonló, 45 és 55 gramm közötti, a rosttartalom tekintetében viszont nagy különbségek vannak.
A házi kenyeret bátran ízesíthetjük is különféle magvakkal. Fotó: Pixabay
A magasabb rosttartalmú kenyerek, mint amilyen például a teljes kiőrlésű, a magvakkal dúsított vagy éppen a nagyobb rozsliszttartalmú, jóval több vitamint tartalmaznak, mint a fehér kenyerek. Bőségesen van bennük B1-, B2- és B6-vitamin, szelén, cink, magnézium és kálium. Az is fontos, hogy bőségesen fogyasszunk folyadékot a magas rosttartalmú kenyerek mellé, hiszen a vízben oldódó rostok csakis így tudják kifejteni jótékony hatásukat.
Manapság már a különféle betegségek esetén sem kell lemondani a kenyérről, hiszen vannak már olyan speciális kenyerek is, amelyek gluténmentesek, vagy éppen nátriumszegények, amelyek a magas vérnyomásban szenvedők részére jelentenek egészséges megoldást.
A kenyér titkai
Az első kenyér Egyiptomból származik, azonban a formája egyáltalán nem olyan volt, mint amilyennek a mai kenyeret ismerjük. Az akkor kenyér még ovális volt, ezért az egyiptomi pékek manapság is ilyen alakúra sütik a kenyeret. Az első kelesztett kenyerek is itt készültek, és a Nílus vízét használták fel hozzájuk. Az egyiptomiakkal szemben a görögök azonban eleinte kovásztalan kenyeret sütöttek.
A magyarok már az őshazában is termesztettek gabonát, étkezési célokra, azonban ekkor még nem kenyeret, hanem lepényt készítettek. A lepényből, vagyis a kovásztalan kenyérből fejlődött ki a kovászos kenyér. De nem csak a készítés, az őrlés is nagy változáson ment keresztül. A malomkerekeket először rabszolgák, majd állatok hajtották, később pedig a víz és a szél erejével őrölték meg a gabonát.
A kenyér azonban nem csupán egy étel. A keresztény vallás mindig is különös tiszteletben tartotta a kenyeret, hiszen a kovásztalan kenyér, vagyis a szertartásokon használt ostya, Jézus testét szimbolizálja. Mivel a kenyér a legfontosabb élelmiszerünké lett, ezzel az élet szimbólumává is vált.
Az sem véletlen, hogy a tiszteletben álló vendégeket régebben kenyérrel és sóval fogadták, mely azt szimbolizálta, hogy meg akarják védeni őket a szerencsétlenségtől és a gonosz betegségektől. A legtöbb országban él az a hagyomány is, hogy nem dobunk szemétbe kenyeret, sőt, sok helyen megáldják a kenyeret, mások megcsókolják, mielőtt megszegnék vagy megennék.
A hagyomány szerint az aratás után Szent István napon sütötték az új búzából készült első kenyeret. Ezért nevezték augusztus hónapot az Új Kenyér havának, augusztus 20-át pedig az Új Kenyér Ünnepének. Ezen a napon országszerte aratóünnepeket tartottak, majd a templomban hálaimát mondtak az aratás sikeres befejezése miatt. Az augusztus 20-ai ünnepen a nemzeti színű szalaggal átkötött kenyérrel fejezzük ki, hogy az élet és a haza összekapcsolódik.
Ne vigyük hát kenyértörésre a dolgot a házi kenyérrel, hiszen csodás illata és íze egészen biztosan mosolyt csal az arcunkra, és jóllakottá fog tenni minket.
