A hosszú tél után hamarosan itt a tavasz, és végre eljön a kerti munkák és a veteményezés ideje. Habár tudjuk, hogy mennyi munkával jár, mégis, nagyon fontos és különleges dolog a saját veteményes, hiszen igazi büszkeséggel és örömmel önt el, ha a saját kezed munkája által termett finomságok kerülhetnek az asztalra.
Most szánjuk rá hát az időt, hogy mindent beszerezzünk, hogy ne az értékes, tavaszi, kinti munkákra fordítható időt vesztegessük a bevásárlással. Mert az előkészületekre nem szabad sajnálni az időt, hiszen tudjuk, ki mint vet, úgy arat.
Erre készülj fel a veteményezés előtt
Természetesen sokkal kényelmesebb és gyakran sajnos olcsóbb is, ha a zöldségféléket nem a kertben termesztjük, hanem megvásároljuk a legközelebbi boltban. Azonban semmivel sem lehet összehasonlítani a kertben termesztett zöldség ízét. Abban benne van ugyanis a kertész minden büszkesége, hiszen saját kezével vetette el a magokat, gondozta a növényt és takarította be a termést. Ráadásul ez a zöldség a tökéletes érettségi fokában kerülhet felhasználásra, így lesz a legjobb az íze és így lesz a legmagasabb a vitamintartalma is.
A betakarítást követően pedig pár perc vagy pár óra múlva már a családi asztalon lehet, így igazán friss élelmiszert tálalhatunk. Arról nem is beszélve, hogy pontosan tudjuk, hogy mikor és mivel volt kezelve, vagy éppen nem volt kezelve, így a biztonságunk is garantált. És hát azt se felejtsük el, hogy akkor is tudunk mit feltálalni a családnak, ha éppen nem jutunk el a boltig, a mai világban pedig az önellátás értéke ismét felerősödött.
A kerti munka pedig nem csak a testünket, de a lelkünket is karban tartja, így hát semmi okunk nincs rá, hogy ha van kertünk, akkor ne legyen benne veteményesünk és pár gyümölcsfánk. Esetleg még egy kis baromfiudvarunk is. Mert minél több élelmiszer érhető el a kertben, annál jobb.
1. Vetési terv nélkül nem érdemes belevágni
Először is mérjük fel a kert adottságait és készítsünk vetési tervet. Vegyük figyelembe, hogy milyen zöldségféléket szeret a család a legjobban, és azoknak adjunk nagyobb teret. Azt is fontos, hogy melyik növény hogy érzi jól magát, milyen szomszédság a legjobb a számára.
A vetőmagok esetében fontos, hogy milyen mélyen, illetve milyen sortávolsággal és tőtávolsággal kerülnek vetésre. Fotó: Pixabay
A növénytársítás nem csupán a biokertészetek szuperfegyvere. Használjuk ki a természet erejét és párosítsuk úgy a növényeket, hogy a lehető legkevesebb kártevő jelenhessen meg a kertben. Ha alaposan körbejárjuk a témát, a jó társítás segítségével a növények el tudják riasztani a másik kártevőit, odavonzzák a beporzó rovarokat és feltöltik a talajt olyan tápanyaggal, amelyikre a másiknak szüksége van a növekedéshez.
Azonban legyünk nagyon körültekintők, mert létezik rossz társítás is. Ebben az esetben a növények versengeni fognak a tápanyagért, meggátolva egymást a fejlődésben. A vetési tervnél vegyük figyelembe azt is, hogy a kert naposabb részére tervezzük azokat a növényeket, amelyeknek sok napsütésre van szükségük. Ilyen például a paradicsom, a padlizsán vagy a paprika. A másodvetésben termeszthető zöldségek is kerüljenek fel a tervre.
2. A jó vetőmag választás mindennek az alapja
A vetőmagon nagyban múlik, hogy milyen lesz a termés. A vetőmag hordozza ugyanis valamennyi elődjének az erényeit, a hibáit és a gyengeségeit is. Éppen ezért nem érdemes a kertben saját magunk által szedni a vetőmagot. Az elmúlt fél évszázadban elterjedt hibrid növényeken termett vetőmagok ugyanis nagyrészt nem alkalmasak a továbbtermelésre. Ezért nagyon fontos, hogy csak megbízható, ellenőrzött helyről vásároljunk vetőmagot.
Ha maradt vetőmagunk, akkor vizsgáljuk meg, hogy valóban megfelelően tároltuk és hogy még alkalmas a csírázásra. A bab magja 3-6 évig, a sárgarépáé 3-4 évig, a paprika magja 4-6 évig képes csírázni de a kapor magja csak egy évig őrzi meg a csírázóképességét. A vetőmag tasakján azonban fel van tüntetve, hogy meddig alkalmas a vetésre.
A megmaradt vetőmagok esetében érdemes csírázási próbát végezni. Ehhez nincs is másra szükség, mint egy lapostányérba helyezett szűrőpapírra. Ezt nedvesítsük meg, és rakjunk rá 100 szem magot. Az edényt takarjuk le alufóliával, állítsuk meleg helyre, és ügyeljünk rá, hogy maradjon mindig nedves a papír. Néhány nap múlva a magok elkezdenek csírázni. Ha a magok 80%-nál kisebb mértékben csíráznak, akkor nem érdemes elvetni őket.
A vetőmagtasakon sokféle jelzéssel találkozhatunk. Az F1 jelzés azt jelenti, hogy a mag hibrid, vagyis a kikelő növény magját már nem érdemes szedni, és újra elvetni, mert az a továbbtermesztés során már nem fogja tudni örökíteni a jó tulajdonságokat.
Fontos támpont még a csomagoláson feltüntetett érvényességi idő. Ez nem azt jelenti, hogy ezután már nem lehet elvetni a magokat. Azt jelzi, hogy a mag addig tartja meg az előírásos csírázási arányát, későbbi időpontban vetve csökken a csírázási százaléka.
A vetőmagok terén minden évben megjelennek újdonságok, azonban sokan ragaszkodnak a régi, bevált fajtákhoz. Azt azonban tudni kell, hogy ha nem jól választjuk meg a vetőmagot, nincs második esély, majd legfeljebb csak egy év múlva. Így érdemes nagyon körültekintően eljárni a kiválasztás során.
A növény összes genetikai információját a vetőmag adja tovább. Ez, és a környezeti hatások, mint amilyen a napfény, a talaj adottságai és az öntözővíz, közösen határozzák meg, milyen tulajdonságokkal fog majd rendelkezni a növény. A kisebb tasakos vetőmagokat főleg hobbi kertészek részére, otthoni felhasználásra szánják. Ezen belül vannak a 0. árcsoportba tartozók, amelyek általában a régebbi, olyan fajtákat jelentik, amelyek esetében már lejárt a nemesítőnek fizetendő díj, emiatt olcsóbban juthatunk hozzájuk.
A vetőmagok helyes kiválasztása sokat tesz a bőséges termésért. Fotó: Pixabay
A vetőmagokat a csírázási képesség megőrzése érdekében csíravédő csomagolásban hozzák forgalomba. Emiatt találunk a külső tasakban még egy kisebb, belső tasakot is. Ha megmarad pár szem a felbontott vetőmagból, érdemes azt ebben a kis tasakban lezárni, és visszahelyezni a nagyobb, információkat tartalmazó tasakba.
A csomagolás abban is segít, hogy az adott növény esetében mikor jön el a vetés javasolt ideje, megtaláljuk rajta a vetési talajhőmérsékletet, a vetésmélységet, a sor- és tőtávolságot, a palántázás idejét és még az érési időt is könnyedén meglelhetjük rajta.
Léteznek gomba- és rovarölő szerrel kezelt, csávázott vetőmagok is. Ezeknek élénk színűk van, általában pirosak, vagy zöldek. Érdemes ilyen magokat vásárolni, hiszen jóval biztosabban kelnek ki, mivel elpusztulnak a magvak felületén vagy a talajban tapadó kórokozók. Azonban a szer, amivel a magokat bevonták, nem kerül be a növénybe. Jelölése: F+I.
Vásárolhatunk még öko vetőmagvakat is, melyek semmilyen kezelésen nem estek át. A drazsírozott, apró magvakat színezett réteggel veszik körül, hogy a mag nagyobb méretű legyen, így könnyebben lehessen elvetni.
3. Ágyazzunk meg a veteményesnek
Az ágyásokat is ideje előkészíteni a vetésre. Persze a legjobb, ha ezt már ősszel megtettük, és felástuk, eltávolítottuk a gyomokat, a köveket, így most csak egy nagyon alapos, felszíni munkára van szükség. Ha a talajt száraznak ítéljük meg, akkor egy kis öntözés csodákra lesz képes. Ha azt szeretnénk, hogy a veteményes könnyen kezelhető és szemet gyönyörködtető legyen, készítsünk 120 cm széles ágyásokat, melyek között érdemes 30 cm széles utat hagyni, hogy kényelmesen tudjuk gondozni az ágyásokat és betakarítani a termést.
4. Vessük bele magunkat a vetésbe
Minden növénynek van optimális tenyészterülete, amely meghatározza az ideális sortávolságot, tőtávolságot és a vetőmag vetési mélységét. A dinnyét, az uborkát, a tököt fészekbe vetjük, vagyis egy-két kapavágásnyi földet a megfelelő helyen kiemelünk, és a kis gödörbe teszünk némi trágyát, összekeverjük a termőfölddel, majd belehelyezünk 2-3 magot. A legszebb növényt hagyjuk majd a helyén, a többit pedig akár máshová át tudjuk telepíteni, vagy oda is tudjuk ajándékozni valakinek a palántát.
Az apró magokra, mint amilyen a sárgarépa, a petrezselyem vagy a hónapos retek igaz, hogy körülbelül 1-2 cm mélyre, míg a nagyobbakat, mint amilyen a bab, a borsó, a lencse vagy a kukorica, 4-6 cm mélyre vessük. Azonban minden esetben érdemes megnézni a vetőmag csomagolásán ajánlottakat.
A vetés optimális ideje akkor következik el, amikor a talaj átlaghőmérséklete 10-12 Celsius-fok fölé emelkedik. Száraz időjárás esetén a vetőmagok csírázását és kikelését meggyorsítja az öntözés. A legkorábban vethető és szedhető zöldségfélék a zöldhagyma, a zöldborsó, a sóska, a spenót, a fejes saláta és a hónapos retek, amelyek már vetést követő 5-6 héttel az asztalra kerülhetnek.
Mindenkinek jó munkát és bőséges termést kívánunk!
_fill_100x75_0.jpg)
