A hónap első felének, de különösen a második hétnek hűvös időjárása után egyre erősebb hőhullámok követték egymást, így a hőmérséklet havi középértékei az ország nagy részén meghaladták a sokévi átlagot. Az eltérés mértéke a Tiszántúlon és az északkeleti vármegyékben többfelé 2 °C körül alakult, a Dunántúl nagy részén ugyanakkor 1 °C alatt maradt, ahogy az alábbi térképen látható.
Az augusztusi középhőmérséklet eltérése a sokévi átlagtól 2023-ban – forrás: OMSZ
Az első napok átlagos hőmérsékleti viszonyai után az 5-e körül kiadós csapadékkal kísért ciklon átvonulását követően észak felől igen hűvös levegő árasztotta el a Kárpát-medencét, ami közel egy hétig hidegebb időt okozott az átlagosnál. Ezt a hónap közepén egy rövid, majd 18-a, 19-e után egy hosszabb hőhullám követte, ami nemcsak a hónap, de sokfelé az egész nyár legforróbb időszaka volt. A közel másfél hétig tartó hőségnek véget vető ciklon legtöbb helyen 10 °C-ot meghaladó lehűlést hozott a hónap végére, ahogy a mellékelt grafikonon látható.
Az augusztusi napi minimum- és maximum-hőmérsékletek változása 2023-ban, valamint a hőmérsékleti minimumok, maximumok és napi középértékek sokévi átlagainak (országos területi átlagok) alakulása – forrás: MeteoPlaza
27-én mérték a legmagasabb hőmérsékletet a hónap folyamán, ami a korábbi nyári hónapok csúcsértékeit is meghaladja. A Békés megyei Dévaványán 39,5 °C-ot regisztráltak délután, ami napi rekordot is jelent: 0,2 °C-kal magasabb az eddig ezen a napon mért legmagasabb értéknél, az 1950. augusztus 27-én Csongrádon rögzített 39,3 °C-nál. Ahogy a mellékelt térkép mutatja, ezen a napon – a leghosszabb hőhullám csúcspontján – nemcsak az Alföldön, de a Dunántúl déli és keleti részein is nagy területen meghaladta a 35 °C-ot a hőmérséklet maximuma.
A hőmérséklet legmagasabb értékei 2023. augusztus 27-én – forrás: MeteoPlaza
A havi legalacsonyabb értéket 11-én, a Pest vármegyei Kakucson regisztrálták, ahol 5,9 °C-ig hűlt éjszaka a levegő, ami csupán 0,8 °C-kal magasabb az adott naphoz tartozó hideg rekordnál, a 2011-ben Nagykanizsán mért 5,1 °C-nál. Ahogy azonban az alábbi térképen is látható, az ország túlnyomó részén ezen a napon is +10 fok felett maradt hajnalban a hőmérséklet.
A hőmérséklet legalacsonyabb értékei 2023. augusztus 11-én – forrás: MeteoPlaza
A júliushoz hasonlóan az utolsó nyári hónapban is igen egyenlőtlen volt a csapadékeloszlás. Az ország nagy részén az átlagosnál több esett, ugyanakkor voltak szárazabb területek is. Míg a Dunántúl déli felén és az Alföldön nagy területen 40 mm alatt maradt a csapadékösszeg, addig voltak olyan területek, főleg a Dunántúl nyugati részén és az Északi-középhegység környezetében, ahol a 100, néhol a 150 mm-t is meghaladta, ahogy az alábbi térkép is mutatja.
Az augusztusi csapadékösszeg 2023-ban – forrás: MeteoPlaza
A havi csapadék meghatározó része – több mint kétharmada – az első héten esett. Eleinte hidegfrontok, 4-e és 6-a között egy mediterrán ciklon okozott csapadékos időjárást, nagy területen tartós esőt, nem egy helyen 60 mm-t meghaladó csapadékkal. Sajnos az eső mellett többfelé károkat okozó heves – felhőszakadással, jégesővel, viharos széllökésekkel kísért – zivatarok is kialakultak. Ezt követően szárazra fordult az időjárás, a hónap közepéig az ország nagy részén nem esett számottevő mennyiség.
A 20-a előtti napokban elszórtan kialakultak ugyan záporok, zivatarok, de tartós, országos eső nem volt. A hónap végén a kánikulának véget vető ciklon, illetve benne húzódó frontrendszer hozott ismét szinte mindenütt csapadékot, de ezúttal is a legszárazabb alföldi tájakon esett legkevesebb. Ezzel együtt a havi csapadékösszeg országos, területi átlaga a hónap végére a sokévi értékek fölé emelkedett, ahogy a mellékelt grafikon is mutatja. Ugyanakkor – ahogy korábban említettük – ezek a területi átlagok nagy különbségeket takarnak.
Az augusztusi napi csapadékmennyiség területi átlagai és ezek, valamint a sokévi értékek összegződése a hónap folyamán 2023-ban – forrás: MeteoPlaza
A csapadékbevételben mutatkozó különbségek értelemszerűen a talaj nedvességviszonyaiban is megmutatkoztak. A legszárazabb vidékeken, az Alföld középső területein helyenként csökkentek a vízkészletek, de az esősebb északnyugati, északi területeken nem egy helyen növekedtek. A felső 50 cm-es talajréteg nedvességtartalma ezeken a vidékeken sokfelé 70% felett volt augusztus végén, míg az Alföld középső részein 30% alatt maradt.
A felső 50 cm-es talajréteg nedvességtartalma augusztus végén – forrás: OMSZ
A mélyebb rétegekben legtöbb helyen csökkent a nedvességtartalom, az ország jelentős részén már 50% alatti, sőt az Alföld nagy részén a 40%-ot sem éri el az 50-100 cm-es mélységben, a Dunántúl nyugati részén és az Északi-középhegységben ugyanakkor többfelé meghaladja a 70%-ot a növények számára hasznosítható víztartalom aránya ebben a rétegben.
Az 50-100 cm-es talajréteg nedvességtartalma augusztus végén – forrás: OMSZ
A sokfelé bőséges csapadék ellenére a meleg idővel együtt járó erős párolgás miatt a talaj vízhiányának a felső 1 m-es rétegre vonatkozó becsült értéke az ország túlnyomó részén tovább emelkedett.
Az Alföld túlnyomó része mellett a Dunántúl keleti részein is egyre nagyobb területen meghaladta a 100, sőt Szeged környékén a 170 mm-t, csak a nyugati és északi határ közelében maradt néhol 60 mm alatt, ahogy az alábbi térképen is látható.
A felső 1 m-es talajréteg vízhiánya augusztus végén mm-ben – forrás: OMSZ
Mindent összevetve megállapíthatjuk, hogy az augusztusi időjárás a korábbi nyári hónapokhoz hasonlóan az ország különböző részein igen eltérő módon befolyásolta a növények fejlődését és az érési folyamatokat.
Míg az Alföld nagy részén gondot okozott a szárazság, addig a nyugati és északkeleti területeken megfelelő volt a vízellátottság. A legtöbb növény vízigénye csökken nyár végére, a kukorica és a napraforgó sem igényli a nagyobb csapadékot, ugyanakkor az őszi vetésekhez az Alföld nagy részén kellene az eső. Az érési folyamatok szempontjából kedvező volt a nagyrészt napos, meleg idő, bár a legmelegebb időszakokban a hőstressz gátolta a folyamatokat.
