Szélesebb körben terjed az a minden alapot nélkülöző tévhit, hogy a jégkármérséklő rendszer felelős a kelet-magyarországi aszályért. A NAK a cikkében cáfolja ezeket a tévhiteket.

Megfenyegették a generátorkezelőket

A tartósan elhúzódó aszály miatt érthető módon elkeseredettek a gazdálkodók. Az elmúlt időszakban emiatt felerősödtek olyan, a realitást abszolút mellőző hangok, amelyek a szárazságért a jégkármérséklő rendszert teszik felelőssé. A helyzet egyre súlyosabbá vált, hogy egyesek attól sem riadtak vissza, hogy a rendszer generátorkezelőit halálosan megfenyegessék.

A NAK jogi lépéseket tett

A NAK  feljelentést tett az ügyészségen a fenyegetések és a rémhírkeltés miatt. Ezzel egyidejűleg egyes alföldi megyékben, a fenyegetést kapott a generátorkezelők körzeteiben ideiglenesen leállította a rendszert.

Emiatt a NAK egyes területeken a jégkár elleni védekezést nem tudja teljeskörűen biztosítani, ami nemcsak a gazdálkodókat, hanem a lakossági ingatlanokat és ingóságokat is érinti.

jégkár

A rendszer kizárólag a kialakuló jégszemcsék méretét befolyásolja – fotó: pixabay.com

Tudományosan bizonyított: nem a rendszer az aszály oka

A NAK által működtetett rendszernek a csapadékmennyiségre semmilyen hatása nincs, kizárólag a kialakuló jégszemcsék méretét befolyásolja. A gyakorlati tapasztalatok is ezt támasztják alá: rendkívül kevés csapadék hullott idén januárban és februárban is - azaz már tavasszal is komoly aszály sújtotta hazánkat - holott a jégkármérséklő rendszer csak április 15-től működik.

Szintén cáfolja a tévhiteket, hogy az elmúlt 4 esztendőben nem volt ilyen mértékű aszály, pedig a rendszer 2018 óta üzemel. A jelenlegi extrém aszály olyan globális időjárási viszonyokra vezethető vissza, amelyek nem csak hazánkban okoz rendkívüli csapadékhiányt, hanem Európa számos más országában is (ott is, ahol nem működik jégkármérséklés).



A leggyakoribb tévhitek és azok cáfolata

A NAK összegyűjtötte azokat a leggyakoribb tévhiteket, amelyek rossz irányban befolyásolták a közvéleményt:

  • „Szétválasztja a felhőket?!" – a rendszer a magasabb légköri tevékenységet egyáltalán nem tudja befolyásolni. A generátorok  50 méter magasságig juttatják ki a hatóanyagot, onnan az feláramlással jut fel a jégveszélyes felhőzetig. A kijuttatott ezüst-jodid - aminek a mennyisége csak 10 gramm/óra - több száz köbkilométer térfogatban oszlik el.
  • „Kiesőzteti a felhőket?!" – tévhit, hogy a rendszer a nyugatról az országba beérkező felhőket „kiesőzteti", az erre alkalmatlan.
  • „Kizárja a felhőket a keleti országrészből?!" – Az ÉNY-ról és K-DK-ről érkező zivatarok a klímaváltozás hatására az utóbbi években elmaradtak. Az országba többségében nyugatról és délnyugatról érkező zivatarfelhők pedig kelet felé haladva, folyamatosan veszítenek nedvességtartalmukból, így az ország keleti részét már kevesebb csapadék éri el.
  • „Azért van kevesebb csapadék, mert üzemelnek a generátorok?!" – a generátorok csak akkor kerülnek bekapcsolásra, amikor jégveszélyes zivatarfelhő várható egy adott területre. Ha kevés zivatarfelhő érkezik egy járásba, akkor kevesebbet mennek a generátorok, ha több, akkor többet.

Az országos jégkármérséklő rendszer működése

A NAK által kiépített rendszer már ötödik éve működik, amihez az Agrárminisztérium a Kárenyhítési Alapból évi legfeljebb 1,5 milliárd forintot biztosít. Az ország 986 pontjáról talajgenerátorokkal – 219 automata és 767 manuális generátor – ezüst-jodid tartalmú hatóanyagot a felhőkbe juttató rendszer évente több milliárd forint kárt előz meg. A hatóanyag feláramlással jut a felhőkbe, ott csökkentve a kialakuló jégszemcsék méretét.

Hasznossága mind a mezőgazdaságban, mind a lakossági, ipari, állami létesítmények, ingatlanok és ingóságok védelmében megnyilvánul.  A rendszer riasztási időszaka április 15-től szeptember 30-ig tart.