A délnyugati térséggel szomszédos Szlovéniában jelen állás szerint ez a helyzet:

A szentgotthárdiakat áradásra figyelmeztetik, a Vaol-on ez jelent meg: "A Szentgotthárdi Közös Önkormányzati Hivatal felhívta a Rába-parti kiskertek tulajdonosainak, bérlőinek figyelmét, hogy a Rábán harmadfokú árvízvédelmi készültség várható, az előrejelzések szerint a folyón levonuló árhullám ma tetőzik. Annak érdekében, hogy minél kisebb kár keletkezzen az árterületen lévő kertekben, javasolják, hogy az érett zöldségeket mielőbb takarítsák be, értékeiket helyezzék magasabb pontokra."

Az éjszaka folyamán több mint egyhavi eső zúdult Budapest két kerületére és újabb villámárvizek várhatók a szakemberek szerint. Aszódon 55, Gödöllőn 58, a főváros IX. és XIX. kerületében pedig 63 mm eső zúdult le ma reggelig, ez pár milliméterrel meghaladja az augusztus havi átlagot, ami 59 mm – írja az Időkép. A felhőszakadás több helyen is fennakadásokat okozott a közúti és a közösségi közlekedésben, több utcát le kellett zárni. Az éjszakai felhőszakadásban több helyen jelentős mennyiségű csapadék hullott, a legtöbbet, 73,8 millimétert Gyöngyössolymoson mérték – adta hírül az MTI az OMSZ közösségi oldalán tett bejegyzésére hivatkozva.

Péntektől vasárnapig sokfelé kell további kiadós csapadékra számítani, a felhőszakadások újabb villámárvizeket eredményezhetnek.

áradás

Škofja Lokában és más szlovén településen katonai helikopterek segítenek a mentésben. A lakóépületek tetőin sok lakos kapott menedéket, mert a víz bejutott a lakásokba – fotó: neurje.si/facebook

Meleg-nedves "szállítószalagon" csücsülünk

A bejegyzésben azt írták: a heves esőzések hátterében az áll, hogy a térségben hullámzó frontrendszer előterében meleg-nedves "szállítószalag" húzódik, amely dél felől nagy nedvességtartalmú levegőt juttat az ország fölé. Egy másik bejegyzésben arról számoltak be, hogy a hullámzó frontrendszer miatt Szlovéniában még több csapadék esett, volt, ahol 24 óra leforgása alatt 200 milliméter feletti értékeket regisztráltak.

Magyarországon augusztusban az északnyugati országrészben hullott a legtöbb csapadék, Szombathelyen eddig 87 milliméter. Ez már most bőven meghaladja az augusztus havi átlagos 60 milliméteres csapadékmennyiséget.

Az elmúlt hetek esős időjárása miatt azt hihetnénk, hogy megfelelő a talaj nedvességtartalma mindenhol az országban, azonban az OMSZ aszályinformációs oldalán jól látszik, hogy az ország középső területein és az Alföld jelentős részein most is közepes és nagyfokú aszály van. Az esőzésekkel kapcsolatos Facebook-posztokhoz írt hozzászólásokból kiderült: az alföldi területeken 35 Celsius fokos hőség tombol, eső pedig egy csepp se.

Akárcsak tavaly.

Nem hosszantartó esőzések, hanem még erősebb aszály várható

A tavalyi aszály volt az elmúlt 48 év legsúlyosabb szárazsága Magyarországon, ennek kapcsán a Másfélfok most azt vizsgálta, hogyan tudnánk elkerülni azt, hogy ezek az események ilyen gyakorisággal következzenek be.

A tanulmány szerzői, Kis Anna, Szabó Péter és Pongrácz Rita szerint az elkövetkezendő években várhatóan csökkenni fog az aszálymentes évek területi aránya hazánkban. Míg a megfigyelések átlagát tekintve Magyarország területének 37 százaléka jellemzően aszálymentes volt 2001 és 2020 között, addig a 21. század során a forgatókönyvek szerint ez csökkenni fog, a legpesszimistább szcenárió szerint 2081‒2100-ra 10 százalék alá is eshet. Azaz: az ország mind nagyobb részén lesz aszály tapasztalható. A közepesen erős és súlyosan aszályos évek gyakorisága jelenleg 20 évente átlagosan csupán 1-2 év, de ez jelentősen megnövekedhet (akár 8 fölé) az üvegházgáz-kibocsátás mérséklése nélkül, ugyanakkor egyes területeken csökkenhet is az évszázad végére, ha azonnali kibocsátás-csökkentésbe kezdünk.

Az aszályra való felkészülés és az alkalmazkodási stratégiák kidolgozása eddig is fontos volt a hazai mezőgazdaságban, hiszen Magyarország éghajlatának része a nyári aszályos időszak. Ilyen alkalmazkodást jelenthet például az öntözőrendszerek kiépítése, mezővédő erdősávok megőrzése, talajművelési vagy vízmegtartást segítő agrotechnológiák alkalmazása, a megfelelő terményfajta, vagy az éghajlati feltételeket leginkább toleráló haszonnövény megválasztása.

A portál szerint ellenkező esetben a tavalyihoz hasonlóan (50,6 milliárd forint) az agrárkár-enyhítésre hatalmas összegeket kell majd fordítanunk, a termésveszteség miatti károkról nem is beszélve, amelyek tavaly becslések szerint 400-500 milliárd forintra rúgtak. Az éghajlatváltozás mielőbbi mérséklése kulcsfontosságú a biztonságos élelmiszer-ellátás szempontjából is.