A nappalok hossza és a napmagasság is jelentősen rövidül a hónap folyamán. Az időjárás változékonyabbá válik, mint szeptemberben. Gyakoribbak a frontátvonulások, melyek általában nem okoznak jelentősebb csapadékhullást.
Csapadék szeptemberben
Idén az első őszi hónap a nyárhoz hasonlóan nem szárazsággal köszöntött be, szeptember első hetében egy csapadékhullám vonult át az országon egy hullámzó frontrendszer hatására: 10 és 30 mm közötti csapadék hullott szerte az országban. Ezek után viszont a hónap során szinte alig esett valamennyi eső.
Szeptember végére olyannyira kiszáradtak a talajok, hogy a repcevetésekért és az őszi kalászosok magágy-előkészítéséért aggódott a gazdálkodó társadalom jó része.
Tíznapos csapadékeltérés szeptember végén – fotó: www.met.hu
Az adatok szerint a szeptember végi esők a legtöbb helyen pótolták a hiányosságokat, sőt a talajok felszíne sokfelé sárossá vált átmenetileg, de a lehullott csapadék csak a Dunántúlon és az északi országrészben nedvesítette át a felső 20 cm-es réteget.
Mélyebb rétegekbe csak a nyugati határszélen jutott a nedvességből, a felső fél méter a Tiszántúl jelentős részén továbbra is kritikusan száraz, nedvességtartalma nem éri el a 40%-ot sem a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában.
Nézzük, a sokéves átlagok alapján, milyen időjárásra számíthatunk októberben:
Szárazabb októberben – mint 1974-ben – előfordul, hogy csupán 1-2 mm csapadék hullik, míg nedvesebb októberi időjárásnál, mint 1995-ben, akár 150 mm-nyi csapadék is hullhat. Általánosan elmondható, hogy az október viszonylag száraz hónap, az átlagoktól való eltérés negatív irányban gyakori, 2019-ben pl. csak az átlagos októberi csapadékmennyiségnek csak mintegy fele hullott le. (Viszont 2018-ban és 2017-ben az átlagos októberi csapadéknak majdnem kétszerese hullott, de 2015-ben ez a szám majdnem háromszoros értéket mutatott.)
Októberi csapadékhelyzet 2019-ben
Tavaly az Alföldön többfelé, a középső országrészben és az Északi-középhegység nyugati felében nagy területen 20 mm alatt maradt a havi csapadékösszeg. Nógrádban, a Mátra és a Berettyó térségében kisebb körzetekben még a 10 mm-t sem érte el.
A Dél-Dunántúlon, az Alföld délnyugati részén és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében többnyire 30–40 mm körüli mennyiségben hullott csapadék 2019-ben október folyamán. Ennél csak a nyugati határszél, Alpokalja volt csapadékosabb, de még a Vas megyei Szentpéterfán is, ahol az országban a legcsapadékosabb lett a hónap, csupán 57,1 mm volt az októberi csapadék mennyisége. (forrás: www.met.hu)
Következő heti csapadék
A múlt szombaton átvonult hidegfront a lehűléssel együtt csapadékot is hozott, amely elegendő a repce fejlődéséhez és az őszi kalászosok magágy előkészítéséhez.
Az előttünk álló napokban az időjárás előrejelzés szerint a keleti, északkeleti tájakon várható még számottevő mennyiségű csapadék: az ország keleti felében várható, hogy az első hét csapadékösszege megközelíti majd a 30-35 mm-t, a nyugati országrészen kisebb mennyiségek várhatóak.
A kukoricának már nem hiányzik az eső, de az őszi kalászosok vetéséhez jól jött a csapadék – fotó: pixabay
Hőmérséklet októberben
Az utóbbi 50 év legmelegebb októberi hőmérsékletét 1985. október 4-én mérték. Az ország számos pontján 29 °C körüli értékeket mutattak a hőmérők. Míg a leghidegebb októberi hajnal 1971. október 29-én volt, ekkor -9 °C-ig süllyedt a hőmérséklet szinte az egész országban.
A napi átlaghőmérséklet a sokéves átlag szerint hónap eleji 13 °C-ról 7 °C-ra csökken. A csökkenés mellett megfigyelhető kisebb mértékű ingadozások a nedvesebb, illetve szárazabb időszakok előfordulásának köszönhetők. A sokéves statisztikák szerint október 6-8., 10-12., 20-21., 28-29. között számíthatunk kisebb mértékű felmelegedésre a hónap folyamán.
A 30 napos előrejelzés szerint a napi maximum hőmérsékletek a hónap elején általában 19 °C körül fordulnak elő, míg a hónap közepétől egyre ritkábban számíthatunk 10 °C feletti értékekre. A hónap során átlagosan 1 olyan napra számíthatunk, amikor 25 °C fölé emelkedik a hőmérő higanyszála. Egyes években, mint például 1966-ban, illetve 1985-ben a hónap folyamán 6 nap mértek 25 °C fölötti hőmérsékleti értékeket. A minimum hőmérsékletek sokéves átlaga 3 és 8 °C között alakul.
1965 szeptemberében 14 nap süllyedt 0 °C alá a hőmérséklet a hajnali órákban (átlagosan 5 ilyen nap szokott lenni). Az eddigi legalacsonyabb napi átlaghőmérsékletet, -1,3 °C-ot, 1979 október 27-én mérték. A legalacsonyabb napi maximum hőmérséklet 1985 október 28-án fordult elő, csupán 1,8 °C volt ekkor a napi maximum hőmérséklet a kora délutáni órákban. Az eddigi legmagasabb október havi átlaghőmérsékletet, 15 °C-ot, 1966-ban mérték. A maximum hőmérsékletek átlaga ekkor elérte a 20,6 °C-ot.
Az előző év októberi hőmérsékletértékei
A tavalyi október egy anticiklonnak köszönhetően napos, a szokásosnál melegebb idővel kezdődött. Az első napokban sokfelé meghaladta a hőmérséklet a 25 °C-ot, majd egy hidegfront jelentős lehűlést hozott. A következő napokban több fokkal az átlag alatt alakult a hőmérséklet, és október 8-án megdőlt az országos napi minimum hőmérséklet rekordja. A Nyugat- és Észak-Európában elvonuló ciklonok előoldalán több hullámban egyre melegebb levegő érkezett a Kárpát-medencébe, és egy szokatlanul meleg és hosszú vénasszonyok nyarát tapasztaltunk.
Az időjárás előrejelzés szerint október 19-től egy héten keresztül több mint 5 fokkal melegebb volt a megszokottnál, és több napon keresztül megdőltek az adott napra vonatkozó országos maximum hőmérséklet rekordok. Ennek a meleg időszaknak a legmelegebb napján, október 21-én 16,7 °C volt a középhőmérséklet országosan (1981–2010-es átlag: 9,4 °C). Ettől kezdve a hónap végéig ugyan minden nap csökkent a hőmérséklet országos átlaga, de még egy héten keresztül, egészen 28-áig több fokkal a sokéves átlag felett alakult.
A hónap legmagasabb hőmérséklete, 29,2°C Körösszakálon volt 24-én. Október 28-án észak felől egy hidegfront érte el Magyarországot, jelentősen visszavetve a hőmérsékletet. A hónap utolsó napja egyben a leghidegebb nap is lett októberben, Zabaron –8,4 °C volt. (forrás: www.met.hu)
Napi középhőmérsékletek eltérése az (1981-2010) átlagtól 2019. október, november, december – fotó: www.met.hu
Országos előrejelzés Október első hétvégéjére: szombat estétől vasárnap reggelig
Éjszaka átmenetileg mindenütt megnövekszik a felhőzet, és egyre többfelé várható zápor, zivatar, de a Tiszántúlon reggelig még nem valószínű csapadék. A déli szelet nagy területen erős, néhol viharos lökések kísérik. Zivatarok környezetében is lehetnek viharos széllökések. A hőmérséklet hajnalban általában 12 és 20 fok között alakul.
Vasárnap reggeltől vasárnap éjfélig:
A Dunántúlon gyengén felhős, napos idő lesz, de reggel a középső és keleti országrészben még több lesz a felhő, és ott több helyen zápor, néhol zivatar is lehet, majd ott is gyorsan csökken a felhőzet, kisüt a nap, megszűnik a csapadék. Az esti órákban a Tiszántúlon ismét gomolyfelhők képződnek, és ott helyenként zápor, zivatar lehet. A délies szél többfelé lesz erős, a Kisalföldön néhol viharos. Zivatar környezetében is lehetnek viharos széllökések. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában 12 és 20 fok körül valószínű. A legmagasabb nappali hőmérséklet többnyire 20 és 26 fok között alakul.
