Gázolaj árak 601 Ft Benzin árak 604 Ft EUR 388.05 Ft USD 356.13 Ft CHF 391.85 Ft GBP 452.28 Ft

Fórum

Osztatlan közös tulajdon megosztása

Létrehozta: marajah , 2010-05-26 15:39:13

Kedvencekhez Segítség

2937 hozzászólás
Nincs profilkép
#2936 földjog
2024-05-13 06:39:38

Az Foktftv. lehetőséget ad arra, hogy a tulajdonostársak egy meghatározott része osztatlan közös tulajdonban maradjon. Erről egyértelműen nyilatkozniuk kell. Innentől kezdve viszont már egymásnak ellentmondó jogértelmezések születtek.
Hogyan kell erről nyilatkozni? Miután erről a Törvény nem rendelkezik, így szerintem nem szükséges teljes bizonyyító erejű okirat, elég pl. egy e-mail is.
Meg kell-é határozni, hogy valaki kikkel akar közös tulajdonban maradni. Szerintem nem. Természetesen ennek nincs akadálya, de véleményem szerint ha ezt a tulajdonostárs nem határozta meg, akkor ez azt jelenti, hogy pl. ha a tulajdoni hányada nem éri el a minimum mértéket, akkor bárkivel hajlandó közös tulajdonban maradni. Vagyis ha mondjuk 3 ilyen nyilatkozat van, akkor azt úgy kell kezelni, hogy ők hárman osztatlanban maradnak, feltéve, hogy így már a területi inimumot meghaladják.
Alá kell-é írniuk ezen tulajdonostársaknak az egyezségi okiratot? Szereintem igen.


A másik kérdés, amiben különböző jogértelmezések alakultak ki, az az osztatlan felszámolásához történő hozzájárulás. Ehhez a tulajdonostársak egyszerű többségére van szükség. Na de mi számít hozzájárulásnak? Csak azt lehet figyelembe venni ennek számítása során, aki aláírja az egyezségi okiratot, vagy azt is, aki nyilatkozik arról, hogy egyet ért a közös tulajdon felszámolásával, de az egyzeségben nem kíván részt venni, vagy esetleg azt is, aki átvette az értesítő levelet, de nem raagált a megadott határidőn belül?
Ezekre a kérdésekre ismét csak a "jogalkotó" tuidna érdemi választ adni. Ezért fel is tettem ezeket a kérdéseket az Agrárminisztériumnak.



osztatlan közös tulajdonok felszámolása, használati rend, többlethasználati megállapodások, tanácsadás:
foldjog@gmail.com
20.2528350

Nincs profilkép
#2935 Csaba erdész
2024-04-30 07:54:41

Felhívnám a Magyarországon gazdálkodó, vagy földtulajdonnal rendelkező EU-s polgárok illetve képviselőik figyelmét, hogy a 2020. évi LXXI. törvény a földeken fennálló osztatlan közös tulajdonok felszámolásáról, az EU-s polgárokra is hatályos. Vagyis ők is megszüntethetik a közös tulajdont, bekebelezhetnek, szerezhetnek, és ehhez nem kell földművesnek lenniük.
Ebben tudok segíteni.


foldjog@gmail.com
20-2528350

Nincs profilkép
#2934 Csaba erdész
2024-04-27 09:14:55

Felhívnám a figyelmet arra, hogy ha egy földrészletben van erdő művelési ágú alrészlet, akkor az osztatlan közös tulajdon felszámolása során AK szerint nem lehet a megosztást elvégezni, csak területarányosan.
Ez pl. egíy 10 ha-os földrészletnél, ahol van 2 ha erdő, illetve 8 ha szántó, amelyen belül modjuk van 1-es, és 4-es minőségi osztály, korábban azt jelentette, hogy ha valakinek az 1-es minőségi osztályú szántóba lett kijelölve az új 1/1-es tulajdona, akkor a kiindulási helyzethez képest kevesebb területet kapott, míg akinek a 4-esbe az többet.
De ha van erdő alrészlet, akkor csak területarányosan lehet osztani. Vagyis az is ugyan annyi területet kap, aki az 1-es minőségi osztályból kerül, mint aki a 4-esbe. És ez a döntés a megosztást kezdeményező kezében van.
Szerintem ez egy kis kerülővel akkor is megoldható, ha fásított terület alrészlet van.


osztatlan közös tulajdonok felszámolása:

foldjog@gmail.com
20-2528350

Nincs profilkép
#2933 D. Csaba
2024-04-18 08:49:40

Nem lehet elégszer hangsúlyozni.
Ha valaki meg szeretné szüntetni az osztatlan közös tulajdont, és van lehetőség a 2. alcím szerinti megosztásra, vagyis van legalább két olyan tulajdonostárs, akinek a kiindulás szerinti tulajdoni hányada eléri a minimum területi mértéket - szántó, erdő esetében pl. 1 ha - akkor annak a tulajdonostársnak, aki kezdeményezni akarja a közös tulajdon felszámolását, nem kell megvárnia, hogy leteljen a tulajdoni hányad megszerzésétől számított 3 év. Akár 4-5 hónappal korábban is megindíthatja az eljárást.


Osztatlan közös tulajdonok felszámolása, használati rend, többlethasználati megállapodások készítése, agrár-erdészeti tanácsadás:
foldjog@gmail.com
20-2528350

Nincs profilkép
#2932 ex lege
2024-04-16 14:54:52

Már többször elmondtam, az osztatlan közös tulajdonok Foktftv. alapján történő felszámolása számtalan lehetőséget rejt magában. Úgyis mondhatnám, a gengszterváltás utáni idők egyik legnagyobb bulija.
Ha egy tulajdonostársnak lehetősége nyílik arra, hogy tulajdoni hányadot vásároljon egy másik tulajdonostárstól/társaktól, akkor a hagyományos eljárás során a szerződésben nyilatkoznia kell arról, hogy a földet maga használja, annak használatát másnak nem engedi át.
Nem úgy abban az esetben, ha mindezt az Foktftv. szerinti eljárásban bonyolítja le. Ebben az esetben ugyan is nemcsak arra van lehetőség, hogy a minimum területet el nem érő tulajdoni hányadokat bekebelezze, hanem arra is, hogy bármely más tulajdonostárstól vásároljon. Ezen eljárás keretében azonban nemcsak elővásárlási jog, kifüggesztés, kamarai állásfoglalás, hatósági jóváhagyás nincs, hanem a Földforgalmi törvény szerinti nyilatkozatokat sem kell megtenni. Ez azt jelenti, hogy ha az megosztás lebonyolódik, és egy teljesen új, új hrsz-ú földrészlet – 1/1-es – kerül kialakításra, ahhoz már nem tapad ilyen nyilatkozat, vagyis szabadon bérbe adható.




Moderátor által módosítva: 2024-04-18 11:09:11

Nincs profilkép
#2931 Moderátor
2024-04-07 17:11:03

Moderálási elveink miatt törölve: 2024-04-08 16:34:49

Nincs profilkép
#2930 rongyos
2024-03-26 17:24:47

Válasz trikolor5 #2927. hozzászólására

ez az egész már elkésett mese....az agrárium halott..vagy idő kérdése és az lesz..senkinek nincs már semmihez ereje...

Nincs profilkép
#2929 ex lege
2024-03-26 15:54:16

Az erdők esetében az ingatlan-nyilvántartásból törölve lett a minőségi osztály, és az aranykorona érték. Ez azt eredményezte, hogy erdők esetében az osztatlan közös tulajdonok felszámolása során csak területalapon lehet elvégezni a megosztást. Ennek abban az esetben van jelentősége, ha egy földrészletben az erdő alrészlet mellett van más – pl. szántó. legelő – alrészlet is. Ezeknél a művelési ágaknál van aranykorona érték, illetve minőségi osztály is. Minél magasabb a minőségi osztály, annál magasabb a hozzá kapcsolt aranykorona érték is. Miért érdekes ez?
Nos azért mert alapesetben az osztatlan felszámolása során, ha valakinek a megosztással kialakított önálló 1/1-es földrészlete magasabb minőségi osztályba esik, akkor az osztóprogram ehhez kisebb területet rendel, mint amennyi a kiindulási helyzet szerinti számítás alapján jutna, mert magasabb az AK érték is. Előfordulhat mondjuk, hogy az osztatlanban 5 ha-od van, de a megosztás után már csak 3 ha-t kapsz a jobb minőségi osztályú részen. Miközben a minőségi osztály gyakran nemkicsit eltér a való állapottól.
De mi a helyzet, ha van erdő alrészlet? Ebben az esetben az osztóprogram csak területalapú osztást enged. Ez azt jelenti, hogy ha valaki észnél van, és megindítja a megosztást – mert ebben az esetben ő az ügy ura, ő dönt mindenről, főleg ha egyedül megvan az egyszerű többsége -, akkor meg tudja oldani, hogy a jobb minőségi osztályú részen kapja meg az önálló földrészletét, és úgy, hogy nem lesz kisebb a területe a kiindulási helyzethez képeset.

Osztatlan közös tulajdonok felszámolása, használati rend, többlethasználati megállapodások készítése, tanácsadás:
foldjog@gmail.com
20-2528350

Nincs profilkép
#2928 ex lege
2024-03-16 15:58:22

Válasz trikolor5 #2927. hozzászólására

Tudom, de ez nem csak erről szól. Az osztalan közös tulajdonok felszámolása, a használati rendek kialakítása, a többlethasználati megállapodások kimeríthetetlen lehetőségeket biztosítanak a kisgazdák számára is.
Ebből már nagyon sokat ismertettem, de többet nem akarok. Nem azért, mert "titkos", hanem azért, mert tudom, hogy vannak akik innen szerzik az információkat, amit aztán pénzért adnak tovább. Nekem még ma is naponta jut eszembe újabb és újabb lehetőség.

Csak abba kell belegondolni, hány olyan gazda van, aki osztatlanban tulajdonostárs, és szeretne még venni, vagy használni több tulajdoni hányadot, de megakad, mert pl. vannak tulajdonostársak akiket nem ér el, vagy tudja, hogy már nem élnek. Bárkit kérdez, azt a válasz kapja, nem tudja ezeket a tulajdoni hányadokat használatba venni, sem megszerezni. Ami nem igaz.
De arra is van lehetőség pl., ha valaki egy osztatlanban tulajdonostárs, és vannak olyan társak, akik vele akarnak együtműködni, vagy esetleg később neki szeretnél eladni a tulajdoni hányadukat, de miután még nincs meg a 3 éve, így nem tud élni az elővásárlási jogával. Mindig az adott helyzetből lehet kiindulni, és megtalálni a legoptimálisabb megoldást.

Tudom, egy gazda nem arra szerződött, hogy a jogot túrja, hanem arra, hogy a földet. De miután nincs tisztességes, valódi érdekvédelem, így ha ezzel nem foglalkozik, rosszul járhat.

Nincs profilkép
#2927 trikolor5
2024-03-16 14:56:03

Válasz ex lege #2926. hozzászólására

Kisgazdának szimplán nincs pénze kifizetni egyszerre több tulajdonostársat.

Nincs profilkép
#2926 ex lege
2024-03-16 14:51:54

Válasz trikolor5 #2923. hozzászólására

Én mindig annak az érdekeit képviselem, aki megbíz, és aki fizet. De annak legjobb tudásom szerint. Senki sincs elzárva az elől - a kisgazdák sem -, hogy kihasználják a jogszabályok nyújtotta lehetőségeket. Az, hogy ez valakit nem érdekel, vagy nem hiszi el, hogy ehhez olyasvalaki is ért, akinek nincs a neve előtt a Dr.....az nem az én dolgom.


Nem hiszem, hogy a Fórum történetében van még valaki, aki éveken keresztül annyi időt, energiát pocsékolt volna arra, hogy megismertesse a föld-, és erdőtulajdonosokkal az aktuális jogszabályi lehetőségeket, és az ehhez kapcsolódó ítélkezési gyakorlatot, mint én. Nem, tudok, és nem is karok ennél többet tenni.
Ha valaki úgy gondolja, hogy mondjuk egy erdős problémával elzarándokol a Nemzet Erdőjogászához Nyíregyházára, akár többször is, hogy 35 000 Ft-os óradíjért tanácsot kérjen, amivel aztán vagy tud kezdeni valamit, vagy nem.....az az ő dolga. Mint ahogyan az is, ha valaki azt hiszi, csak ügyvéd tud neki ezekben a dolgokban releváns tanácsot adni.
De azt azért senki ne várja már el tőlem, hogy ha ezek a "pénzes tanácsok" nem válnak be, akkor majd én lemegyek máltai szeretetszolgálatba, és ingyen adok tanácsot, akár itt is. Azt a történetet már lezártam......

Nincs profilkép
#2925 Rabó001
2024-03-16 14:12:46

Válasz trikolor5 #2923. hozzászólására
Én meg anno itt olvastam az új foldtorveny megjelenésekor valakitől, hogy: "végre kivereztetik a nagyuzemeket."
No komment.

#2924 szelindi1965
2024-03-16 13:18:48

Válasz trikolor5 #2923. hozzászólására
Úszik minden a cégek fölvásárlásai miatt mennek a bérlemények is,más nem fér hozzá.

Nincs profilkép
#2923 trikolor5
2024-03-16 13:05:10

Válasz ex lege #2922. hozzászólására

Azért remélem nem szívatjátok meg a kisgazdákat..

Nincs profilkép
#2922 ex lege
2024-03-16 12:43:44

Ma keresett egy Mg. Zrt. vezetője, osztatlan közös tuljadonok felszámolásával kapcsolatban. Azt mondja, véleltlenül hallotta meg a nevemet a földhivatalban, elkérte a telefonszámom, így jutott el hozzám.
Beszélgettünk egy kicsit, és kiderült, bár sokuknak lenne erre igénye, az ügyvédeik nem igazán kaphatól rá, mert nem értenek hozzá, de a földhivataloktól sem kapnak ehhez információt. Fölvetette, keressem meg ajánlatokkal az Mg. Zrt-ket, mert szerinte komoly kereslet a közös tulajdonok felszámolására ott van.
Jó ötlet, nagyon jó. Ehhez még hozzácsapom a lülföldi gazdálkodókat is, mert ők meg úgy gomfolják, nekik erre nincs lehetősáégük. Pedig van.....


Osztatlan közös tulajdonok felszámolása, használati rend, többlethasználati megállapodások készítése, tanácsadás:
foldjog@gmail.com
20-2528350

Nincs profilkép
#2921 ex lege
2024-03-14 19:48:08

Válasz Ebcsont #2920. hozzászólására

Találtak egy ügyintézőt, ma már fölteték a hirdetménybe. Lehet, hamarabb kellett volna szólnom?

#2920 Ebcsont
2024-03-13 18:21:28

Válasz ex lege #2919. hozzászólására

Debrecenben ügyek vannak, ügyintézők nincsenek. Úgy nem nagy kunszt a 2 hónap.

Nincs profilkép
#2919 ex lege
2024-03-13 17:36:40

Már nagyon sok földhivatallal van/volt kapcsolatom az osztatlan közös tulajdonok felszámolása során. Voltak kisebb-nagyobb problémák ezekkel a hivatalokkal.....de olyan, hogy egy földhivatal 2 hónapig üljön egy tényfeljegyzési kérelmen.....olyan még nem volt. Most van. Debrecen.
Nem akarok megbántani senkit, de beigazolódni látszik az a vélemény ami itt a Bükkalján már régen kiforrott:
Debrecentől ments meg uram minket......

Nincs profilkép
#2918 ex lege
2024-03-11 07:10:13

Szóval.
Mint már írtam, azon tulajdonostársak tulajdoni hányadát, melyek területi mértéke nem éri el a minimumméretet, valamely másik tulajdonostársnak be kell kebelezni. Ezért meghatározott minimum ellenérték jár. Ez az ellenérték egy kiindulási alap, amely akkor lehet kevesebb, ha a kezdeményező tulajdonostárs igazságügyi szakértői értékbecslést kér, és az kevesebb összeget állapít meg. De ez lehet több is, mint a minimum érték.


A 2. alcím szerinti megosztás esetében én úgy értelmezem a törvényi előírást, hogy ez az ellenérték csak azoknak a tulajdonostársaknak fizethető ki, mondjuk úgy közvetlenül, akik aláírják az egyezségi megállapodást. Ami valljuk meg baromság, mert ha valaki több száz kilométerre lakik, az ugye nem fog elutazni aláírni, és ha „virtuálisan” nincs lehetőség beazonosítani akkor elméletileg a neki járó ellenértéket bírói letétbe kell helyezni. Szerencsére a földhivataloknak több esze van, mint a „jogalkotónak” – az idézőjel nem a véletlen műve -, így elfogadják a 3. alcím szerinti verziót, vagyis ha a tulajdonostárs meghatározza a kifizetés módját, és nyilatkozik az ellenérték átvételéről. akkor nem kötözködnek.


A 3. alcím szerinti bekebelezés esetében lazább a dolog. A bekebelezett tulajdonostársak itt nyilatkozhatnak arról, hogyan kérik az ellenértéket. Itt is lényeges dolog, hogy annak átvételéről szintén nyilatkozni kell.
De mi a helyzet azon tulajdonostársak esetében, akik nem határozták meg a kifizetés módját? Nos, a nekik járó ellenérték bírósági letétbe kerül. Ide értve mindazokat a tulajdonostársakat, akik nem vették át az értesítő levelet – akár azért mert már elhunytak, elköltöztek, nem azonosítható a címük, átvételt megtagadták, nem keresték, stb. -, továbbá azon tulajdonostársakat, akik címe a tulajdoni lapon nem teljes, így nekik értesítést sem kell küldeni.


zárójelben. Nagyon sok esetben találkozom azzal, hogy a tulajdonostársak nem is tudnak arról, hogy ilyen földtulajdonuk van. De sajnos az is gyakori, mikor a tulajdoni hányad még az elhunyt örökhagyó nevén van. Sajnos ez utóbbi esetben is letétbe kell helyezni az ellenértéket, és az csak a póthagyatéki eljárás lezárása után lesz elérhető. zárójel bezárva


Én azt javasolom mindenkinek, ha kap ilyen értesítő levelet, arra reagáljon, és határozza meg az ellenérték kifizetésének módját, vagy ha kell, vegyen részt az egyezségben. Azért, mert a bírósági letétbe helyezett összegekhez hosszadalmas, bürokratikus út vezet. Semmivel nem egyszerűbb, mint ha valaki részese egy megállapodásnak.
Ugyan így javasolom, akik nem azon a településen élnek, ahol a szülei, nagyszülei éltek, azok vegyék a fáradságot, és nézzenek utána az illetékes földhivatalban, nincs-é a felmenők nevén esetleg valamilyen ingatlan. Néha kincset lehet találni….

Osztatlan közös tulajdonok felszámolása, használati rend, többlethasználati megállapodások készítése, tanácsadás:
foldjog@gmail.com
20-2528350

Nincs profilkép
#2917 ex lege
2024-03-10 17:27:20

Még egy "apróság".
Van ugye ez az ominózus 3 év tulajdonosi joggyakorlás. Nos ezt egyrészről csak akkor kell figyelembe venni, ha valaki "szerez" vagyis ha bekebelez, vagy tulajdoni hányadot vesz. Ha nem, akkor ennek nincs jelentősége, egy "friss" tulajdonostárs is megindíthatja a 2. alcím szerinti megosztást, feltéve, hogy ha vannak tulajdonostársak, akiket be kell kebelezni, arra van jelentkező.
Viszont a 2. alcím szerinti megosztás esetében akkor is le lehet csavarni a 3 évből 4-6 hónapot, ha az érintett tulajdonostárs be szeretne kebelezni.....

Nincs profilkép
#2916 ex lege
2024-03-10 16:28:41

Az osztatlan közös tulajdonok egyik legnagyobb kerékkötője a bírói letét intézménye. Azon bekebelezett tulajdonostársak részére járó ellenértéket, akik nem határozták meg annak kifizetésének módját, vagy a 2. alcím esetében nem írják alá az egyezségi okiratot, bírói letétbe kell helyezni.
Ezzel nem is lenne gond, ha a járásbíróságok betartanék az IM. rendeletben előírt 8 munkanapos határidőt a végzés meghozatalára. De ez még mindig komoly kihívást jelent számukra. És erre még csak rátesz, hogy a földhivatalok a letéti végzések jogerejét is elvárják, az esetek többségében.
A 2. alcím szerinti megosztás esetében ezt bizony nem igazán lehet teljesíteni. Igaz, a földhivatalok többsége segítőkész „húzza az időt”, hiánypótlásra hív fel…..de gyakran ez sem segít. A bíróságoknak nem sürgős.
De ha valamely tulajdonostárs megfellebbezi a letéti végzést, akkor sakk-matt. Ez már nem fér bele még a földhivatali jóindulatba sem. Ebben az esetben kútba esett az egész, ablakon kidobott pénz volt, amit az eljárásra költött a kezdeményező tulajdonostárs.
Erre a problémára nagyon kevesen tudják a megoldást.
Pedig van……

Osztatlan közös tulajdonok felszámolása, használati rend, többlethasználati megállapodások készítése, tanácsadás:

foldjog@gmail.com
20-2528350

Nincs profilkép
#2915 ex lege
2024-03-10 11:02:18

Miután az ország szinte minden részéről kapok megbízást az osztatlan közös tulajdonok felszámolására, és ennek kapcsán kapcsolatba kerülök az illetékes földhivatalokkal, gyakran hallom, hogy a benyújtott megosztási, bekebelezési kérelmek sok esetben elvéreznek, elutasításra kerülnek. Az érintett kezdeményező tulajdonostársak ebbe beletörődnek, és nem próbálkoznak többet.
Ez hiba. Az elutasítások nagyon sok esetben a téves földhivatali jogértelmezésének, vagy a megosztást, bekebelezést lebonyolító ügyvéd hiányos jogszabályismeretének a következménye. Jó pár ilyen esettel találkoztam már.
Aki hasonló cipőben jár, ne adja föl. Keressen meg engem. Ha van rá jogszabályi lehetőség, én lebonyolítom a közös tulajdon felszámolását.

erdesz58@gmail.com
foldjog@gmail.com
20-2528350

Nincs profilkép
#2914 ex lege
2024-03-06 09:29:44

Bő egy éve megkerestek egy problémával. Adott egy kb. 8 ha-os szántó, amiben 4 tulajdonostárs volt. Az egyik tulajdonostárs - akinek kb. 6,7 ha-ja volt - meg szerette volna szüntetni a közös tulajdont. Miután a másik 3 tulajdonostárs egyikének sem volt meg az 1 ha-ja, így a 3. alcím szerinti bekebelezéssel. Volt azonban egy gond. Az egyik tulajdonostárs mögött felsejlett egy nem kispályás olichgarha. Félő volt, ha megindítjuk a bekebelezési eljárást, vagyis a teljes földrészlet egyetlen tulajdonostárs tulajdonába kerül, akkor megtörténhet, ez az olichgarha beáll pénzzel a stróman mögé. beleáll a licitbe, és a megbízómnak ugrik a 6,7 ha-ja is.
Mit lehet tenni? Nos nem a 3. alcím szerinti bekebelezést indítottam el, hanem a 2. alcím szerinti megosztást. A megbízóm területét megosztottam, így ki tudtam alakítani két, 1-ha-nál nagyobb földrészletet, úgy, hogy bár mindkettőnek a megbízóm volt a tulajdonosa, de miután ezt nem tiltotta a jogszabály, így alkalmazni lehetett a 2. alcím szerinti eljárást. A 3 tulajdonostárs pedig bekebelezésre került. A dolog kiverte a biztosítékot a földhivatalba, nem akarták elfogadni. Mint ügyfél leírtam nekik pár jogértelmezési dolgot, amin vérig sértődtek, majd elkezdtek egyezkedni a megbízómmal. Nem tudom mi lett a dolog vége, de azt tudom, hogy bepanaszoltak az Agrárminisztériumban.
A minisztérium orvoslta a problémát, módisította a Vhr-t.
"1. § * A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény (a továbbiakban: Foktftv.) II. fejezet 2. címében foglaltak alkalmazásának feltétele, hogy az eljárás során legalább két önálló helyrajzi számú és különböző tulajdonossal rendelkező, rendeltetésszerű mező- és erdőgazdasági művelésre alkalmas földrészlet kerüljön kialakításra."
Na most, tisztelettel jelentem az Agrárminisztériumnak, nekem ez sem akadály. Azóta másképpen, de megoldom az ilyen problémákat.....

Nincs profilkép
#2913 ex lege
2024-03-05 18:41:07

Még adós vagyok a 3. alcím szerinti bekebelezési eljárás ismertetésével. Letudom az adósságom, és visszavonulok, mert nagyon elmaradtam a fészbuk miatt a fizetős munkákkal.

A 3. alcím szerinti eljárást akkor kell alkalmazni, ha egyrészről az érintett földrészlet nem osztható meg legalább két önálló ingatlanra. Ennek oka lehet az, hogy a területe nem ad erre lehetőséget. Például szántónál, erdőnél kevesebb, mint 2 ha. Ha több, de csak egy olyan tulajdonostárs van, akinek a tulajdoni hányada meghaladja a minimum területi mértéket, akkor is a 3. alcím szerint kell eljárni, de ebben az esetben van lehetőség áttérni a 2. alcím szerinti megosztásra is.
A bekebelezési eljárás egy teljesen más ügymenet, mit a megosztás, nem sok átfedés van közöttük. Gyakorlatilag a megosztásnál felsorolt korlátozások itt nem érvényesek. Ezt még sokan nem akarják elhinni, de szerintem így kell értelmezni a jogszabályi előírásokat. Már csak azért is, mert ebben az eljárásban nincs tényfeljegyzés a tulajdoni lapra. Ez egyben azt is jelenti, hogy nincs jogi védelem. Miután a 3. alcím szerinti eljárás alaphangon is minimum 30 nap, így igen sok buktató van benne. Pl. ha közben van egy adásvétel, vagy ajándékozás, akkor az adott tulajdoni hányad esetében elölről kell indítani az eljárást. És akkor még nem beszéltünk a széljegy ranghelyről. Mert itt az eljárás ideje alatt bármilyen kérelmet befogad a földhivatal, és sorrendiséget állít föl. Ez azért van, mert erről az eljárásról - miután ezt nem kell bejelenteni -, a földhivatal nem tud mindaddig, amíg az ingatlan-nyilvántartási bejegyzési kérelem be nem érkezik.
A közös tulajdon felszámolásáról – hasonlóan a 2. alcím szerinti eljáráshoz -, igazolt módon értesíteni kell a tulajdonostársakat. Ezen eljárás keretében azonban a jogszabály meghatározza, mit kell tartalmaznia az értesítő levélnek. - A 2. alcím szerinti megosztás esetén ilyen meghatározás nincs -. A másik kötöttség, hogy itt a tulajdonostársaknak az értesítés átvételétől számított 30 nap áll rendelkezésre, hogy reagáljanak. A 2. alcím szerinti megosztásnál a kezdeményező tulajdonostársra van bízva, erre mennyi időt ad. Az érintett tulajdonostársak ezen határidőn belül értesíthetik a kezdeményező tulajdonostársat például arról, hogy nem értenek egyet a megajánlott ellenértékkel, és szakértői értékbecslést kérnek. Ugyan csak van lehetőségük arra, hogy ha a feltételek adottak, akkor nyilatkozzanak arról, osztatlanban kívánnak maradni. 30 nap áll rendelkezésre, a licit megtételére is. Bármely tulajdonostárs – aki nem esik szerzési korlátozás alá – licitálhat. A licitnek legalább 10%-al meg kell haladni a kezdeményező tulajdonostárs által ajánlott összeget, amelynek egyébként a teljes földrészletre kell vonatkoznia. Ha a kezdeményező tulajdonostárs beleáll a licitbe, akkor 15 napon belül új ajánlatot kell tenni, amelyre szintén érvényes a 10%os kikötés. Ez a licit – 15 napos határidőkkel – addig folytatódik, amíg a végén csak egy marad, mint a hegylakóban. Viszont, aki az első körben nem licitált, az már utána nem szállhat be.
Ha valamelyik tulajdonostárs nem ért egyet az ajánlott ellenértékkel, akkor kérhet igazságügyi szakértői értékbecslést. Egy érdekes kérdés, ez hogyan viszonyul pl. a licithez. Szerintem ez két külön történet.
A bekebelezett tulajdonostársaknak meg kell adni az ellenérték kifizetésének módját, illetve annak átvételéről nyilatkozni kell. Azon tulajdonostársak részére, akik nem határozták meg a kifizetés módját, az ellenérték bírói letétbe kerül.
A folyamatot vagy minden tulajdonostárs által aláírt szerződés zárja le, vagy a bekebelező tulajdonostárs egyoldalú jognyilatkozata. Miután itt a teljes földrészlet egyetlen tulajdonostárs tulajdonába kerül, így a bekebelezett tulajdoni hányadokat a tulajdoni lapon külön-külön kell nyilvántartani.
Remélem sikerült bebizonyítanom, hogy bár az ügyvédek mindent is jobban tudnak, én azért Dr. nélkül is értek ezekhez a dolgokhoz.



Osztatlan közös tulajdonok felszámolásával kapcsolatos megbízással keressen:

erdesz58@gmail.com
foldjog@gmail.com
vagy a +36-20-2528350 elérhetőségeken.

Nincs profilkép
#2912 ex lege
2024-03-05 07:49:56

Tehát. A tagállami állampolgárok nincsenek elzárva az elől, hogy ha egy osztatlan magyar földben van tulajdoni hányduk, akkor ott megindítsák a közös tulajdon felszámolását, és korlátozás nélkül szerezzenek. Természetesen a holland, osztrák, olasz, stb. gazdák is megtehetik ezt.
Csak még nem tudnak róla. Még nem.....

Nincs profilkép
#2911 ex lege
2024-03-05 07:10:32

Mint már írtam, gyakorlatilag bármely tulajdonostárs kezdeményezheti a közös tulajdon felszámolását. Szerezni – vagyis bekebelezni, egy másik tulajdonostárstól vásárolni – viszont csak az szerezhet, akinek a 3 év tulajdoni jogviszonya megvan, vagy örökölte a tulajdoni hányadot. Viszont, ha egy olyan földrészletről van szó, ahol minden tulajdonostárs tulajdoni hányada meghaladja a területi minimumot - vagyis senkit nem kell bekebelezni -, akkor ez a korlátozás nem opció, akár 1 napos tulajdonostárs is megindíthatja a megosztást.
A megosztás során azon tulajdonostársak tulajdoni hányadát, melyek nem érik el a területi minimumot – szántó, legelő, rét, erdő, fásított terület 1 ha; szőlő, kert, gyümölcsös, nádas 3000 m2; zártkert esetében 1000 m2 – valamely másik tulajdonostársnak be kell kebelezni. Kérdés szokott lenni, hogy olyan tulajdonostárs, aki egyébként bekebelezendő, bekebelezhet-é, hogy a tulajdoni hányadát a minimum területi mérték fölé vigye. Szerintem igen. A másik lehetőség, ha ezen tulajdonostársak úgy nyilatkoznak, osztatlan közös tulajdonban kívánnak maradni, és így a közös területük a minimum mértéket meghaladja.
A minimum bekebelezési ellenérték kiszámítását jogszabály határozza meg. A bekebelező ennél kevesebbet nem, többet viszont ajánlhat. Ha valamely érintett nem ért egyet a felajánlott ellenértékkel, kérhet igazságügyi szakértői értékbecslést. A tulajdonostársaknak van lehetősége egymástól vásárolni is. Egy tulajdonostárs eladhatja a teljes tulajdoni hányadát, de annak akár egy részét is. Nem győzöm elégszer hangsúlyozni, ez egy „zártkörű rendezvény”, amelyben csak a tulajdonostársak vehetnek részt.
Azt is tudni kell, hogy ebben a „történetben” a Földforgalmi törvény korlátozásai nem relevánsak. Ahhoz, hogy valaki szerezzen, ahhoz nem kell földművesnek lenni. Nincs területszerzési korlát, vagyis ha valaki nem földműves, akkor is szerezhet 1 ha-nál több földterületet, ide értve a tagállami állampolgárt is. De ugyan így, a 300 ha-os korlátot sem kell figyelembe venni. Nincs elővásárlási jog, mert nincs hatósági jóváhagyás, nincs kamarai állásfoglalás, nincs kifüggesztés. Nem kell semmilyen nyilatkozatot tenni. Ez azt jelenti, hogy ha valakinek kilesz alakítva egy önálló földrészlet, azt már szabadon bérbe adhatja, nem kötelező a saját művelés. Nem kell vállalni az 5 éves más célú hasznosítási tilalmat.
Szóval…..a gengszterváltás óta a földprivatizáció után, ez az egyik legjobb buli.
Az egyezségi megállapodást ügyvéd által ellenjegyzett okiratba kell foglalni. Itt van egy vitám a földhivatalokkal, mert ők ragaszkodnak a „zöld papírhoz”. Szerintem viszont erre nincs szükség.
Ha a kiindulás szerinti földrészleten volt földhasználó, akkor a Törvény szerint ez a földhasználat tovább él, csak a szerződést kell módosítani. Viszont ezt a szerződést az esetek többségében föl lehet mondani.
Még érdemes megjegyezni, hogy a megosztás módjáról, irányáról, arról, a tulajdonostársak részére hol kerüljön kialakításra az új, 1/1-es földrészlet…..arról a többség dönt. Vagyis ha pl. a kezdeményező tulajdonostárs egyedül „alkot” többséget, akkor ő.


Osztatlan közös tulajdonok felszámolásával kapcsolatos megbízással keressen a:
erdesz58@gmail.com
foldjog@gmail.com
vagy a +36-20-2528350 elérhetőségeken.

Nincs profilkép
#2910 ex lege
2024-03-03 19:43:30

Folytatás……
Szóval addig jutottunk, hogy a földhivatal feljegyezte a megosztás tényét, ezzel egyidőben elküldte az osztóprogram hozzáférési kódját. Gyakorlatilag azt mondhatjuk, a 2. alcím szerinti megosztás „lelke” az osztóprogram. A program tartalmazza a megosztással érintett földrészlet tulajdoni lapját, térképi kimutatását, A tulajdonostársak felsorolását, tulajdoni hányadukat, a hozzá rendelhető terület hányadot, illetve azt, a megosztás során kik azok a tulajdonostársak, akik tulajdoni hányaduk alapján bekebelezhetőek. Az alap, az aranykorona szerinti megosztás. Ez többek között azt jelenti, hogy a megosztás végén a kiindulási helyzethez képest jelentős eltérés mutatkozik az újonnan kialakított földrészletek területében. Ez azért lehetséges, mert ha egy földrészletben több minőségi osztály is található, akkor ezek AK értéke eltérő. Vagyis a jobb minőségi osztályok AK értéke magasabb, így ezekhez kevesebb, míg a rosszabb minőségi osztályok AK értéke alacsonyabb, így ezekhez több földterület rendelhető. Van lehetőség területarányos megosztásra is, de ehhez minden tulajdonostárs hozzájárulása szükséges. Kivéve az erdő művelési ágú földrészleteket, mert ezeknek sem AK értéke, sem minnőségi osztálya nincs, így ezeket csak területarányosan lehet megosztani. A Törvény előírja, hogy az erdők esetében figyelemmel kell lenni földön található fakészletre is. Miután az osztóprogram ez alapján nem tudja elvégezni a megosztást, így ez több, eltérő fakészletű erdőrészletek esetében szinte kivitelezhetetlen.
Az osztóprogrammal fel kell vinni a megosztási térképre, és területkimutatásra a jogokat, tényeket is. Ezek közül a szolgalmi jogokhoz – pl. vezetékjog – a földhivatalnak, vagy a vezetékjog jogosultjának adatokat kellene szolgáltatni. Ezt azonban gyakran nem tudnak. Ilyenkor valahogy fel kell ezeket varázsolni. Általában megoldható. A megosztás során már van arra lehetőség, hogy ha van olyan tulajdoni hányad, amelyet be kell kebelezni, akkor a bekebelezési ellenérték a végrehajtó részére legyen megfizetve, és ezek után a végrehajtás törlésre kerüljön. A jelzálogjog esetében ez ritkán működik.
Mint már mondottam, a 2. alcím szerinti megosztáshoz elegendő az egyszerű többség. Ez azt is jelenti, hogy ha egy tulajdonostársnak több mint 50 % tulajdoni hányada van, akkor ő egyedül az „egyszerű többség”. De ez a többség kialakulhat másképpen is. A lényeg, hogy ez az egyszerű többség dönt mindenről. Vagyis arról is, hogyan, milyen formában történjen a megosztás. Bizony ez azt is jelenti, hogy a kisebbségnek ebbe nem sok beleszólása van.
Ha minden feladat megoldva, akkor le lehet zárni a megosztást. Az osztóprogram elkészíti a területkimutatást, a térképi kimutatásokat, és az AK kimutatást. Ezt egyrészről elektronikusan, az ügyfélkapun keresztül meg kell küldeni az illetékes földhivatalnak, másrészről ki kell nyomtani, és ez a papír alapú kimutatás képezi az egyezségi okirat mellékeltét. A vezetékjogokról önálló kimutatás is készül, amit a jogosulttal jóvá kell hagyatni.
Az osztóprogram a mindenkori hatályos jogszabályi előírások szerint végzi a megosztást, vagyis azt is mondhatjuk: mindent lehet, amit a program enged. Ennek azért van jelentősége, mert a földhivatalnak nincs ebbe belelátása. Ők kész anyagot kapnak, de a megosztás folyamatát nem látják. A megosztásra, mint már írtam, 120 nap áll rendelkezésre. Ebbe bele kell(ene) férni a megosztás elkészítésének, a szolgalmi jogok jóváhagyásának, az egyezségi okirat elkészítésének, de az esetleges bírósági letétek rendezésének is. Ez utóbbi az igazi buktató, amin elcsúszhat a dolog. De erre is van megoldás.

Innen folytatom…….

Osztatlan közös tulajdonok felszámolásával kapcsolatos megbízással keressen a:
erdesz58@gmail.com
foldjog@gmail.com
vagy a +36-20-2528350 elérhetőségeken.

Nincs profilkép
#2909 ex lege
2024-02-29 20:25:18

Sokan csodálkoznak azon, habár eltelt bő 3 év földeken fennálló osztatlan közös tulajdonok felszámolását lehetővé tevő törvény – 2020. évi LXXI. törvény; Foktftv. – hatályba lépése óta, mégis alig van olyan tulajdonostárs, aki élne ezzel a lehetőséggel. Nincs ebben semmi meglepő. Sem a földhivatalok, sem az ügyvédek nem vették eddig maguknak a fáradságot, hogy komolyabban beleássák magukat a jogszabályok – törvény, végrehajtási rendelet – tanulmányozásába. A földhivatalok azért, mert abban érdekeltek, minél kevesebb ilyen ügyük legyen – van dolguk így is épp elég -, az ügyvédek meg azért, mert sokkal könnyebben is tudnak pénzt keresni. Így aki érdekelt lenne ebbe, nem tud sehonnan tájékozódni, információt kérni.
Miután én már 3. éve foglalkozom ezzel a témával is, és miután már több tucat megbízáson vagyok túl, mind termőföldek, mind erdők esetében, és miután létre hoztam ezt a csoportot…..tartozom annyival - bár nem igazán van erre időm -, hogy lépésről lépésre beavassam a csoport tagjait, és az itt olvasgatókat abba, miről is szól ez a lehetőség. Nem lesz rövid, több részletre is kell majd bontanom, de bízom benne, talán sikerül elérnem, hogy minél többen megértsék, nem ördögtől való dolog ez.
Mint már korábban leírtam, egy osztatlan közös termőföld estében két lehetőség van a közös tulajdon felszámolására. Mára már talán sikerült megértetni a földhivatalokkal is, hogy ez a két eljárás gyakorlatilag egymástól független dolog, kevés átjárással. Az egyik verzió a 2. alcím szerinti eljárás, amikor az ingatlan osztható, vagyis van lehetőség, két önálló földrészlet kialakítására. A másik verzió, amikor erre nincs lehetőség, ilyenkor a 3. alcím szerinti eljárásnak van helye, egyetlen tulajdonostárs tulajdonába kerül a teljes földrészlet. Ezt hívjuk bekebelezésnek.
Mire terjed ki a törvény hatálya?
Nos, minden olyan földrészletre, amely a Földforgalmi törvény szerint mező-, vagy erdőgazdasági hasznosítású földnek minősül. A Fftv. meghatározása szerint:
„mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld: a föld fekvésétől (belterület, külterület) függetlenül valamennyi olyan földrészlet, amely az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő és fásított terület művelési ágban van nyilvántartva, továbbá az olyan művelés alól kivett területként nyilvántartott földrészlet, amelyre az ingatlan-nyilvántartásban Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott terület jogi jelleg van feljegyezve;”
A Foktftv. felsorolja a kivételeket is. Így nem alkalmazható a törvény abban az esetben, ha egy földrészlet a fenti alrészletek mellett kivett terület alrészletet is tartalmaz, kivéve, az árok, út, csatorna. Ugyancsak nem alkalmazható a tanyák esetében. A zártkertek akkor vonhatók be a körbe, ha azokon tényleges mező-, vagy erdőgazdasági tevékenység folyik. Vagy akkor, ha ez nem áll fenn, de a tulajdonostársak egyöntetűen hozzájárultak a közös tulajdon megosztásához.
Akkor most nézzük a 2. alcím szerinti megosztást. Itt az első lépés, egy tényfeljegyzési kérelem benyújtása a földhivatalhoz. Ezt bármely tulajdonostárs megteheti. Ha a megosztás ténye feljegyzésre kerül a tulajdoni lapra, akkor az eljárás már élvez bizonyos jogi védelmet, hiszen a rangsorban a kisajátítást, és az öröklést kivéve minden eljárás a megosztás mögé kerül, vagyis parkolópályán lesz. Ugyan akkor a jogalkotó számtalan akadályt gördített a tényfeljegyzés elé. A törvény tételesen felsorolja azokat az eseteket, amikor a tényfeljegyzési kérelmet vissza kell utasítani. Ezt most nem részletezném, csak annyit, ha pl. széljegy van a tulajdoni lapon, vagy ha tulajdonátruházás ténye van feljegyezve. A tényfeljegyzés eljárásidíj köteles, mely 15 000 Ft.
Ha nincs akadálya a tényfeljegyzésnek, akkor azt a földhivatal a tulajdoni lap III. részében feljegyzi, határozatot hoz, és a kérelmező, vagy megbízottja részére megküldi a osztóprogram kódját. Ezzel egyidőben gondoskodik a megosztás tényének hirdetményben történő közzétételéről. A megosztás lebonyolítására ettől az időponttól – a határozat meghozatalának napjától, számított 120 nap áll rendelkezésre.

Innen folytatom…..


Osztatlan közös tulajdonok felszámolásával kapcsolatos megbízással keressen a:

erdesz58@gmail.com
foldjog@gmail.com
vagy a +36-20-2528350 elérhetőségeken.


https://www.facebook.com/groups/1394757234583689?locale=hu_HU

Nincs profilkép
#2908 ex lege
2024-02-29 13:13:39

Sokadszor jön szembe ugyan az a történet.


Valaki szeretné felszámolni az osztatlan közös tulajdont. Végigjárja a környék ügyvédeit, de semnki nem vállalja, főleg ha erdőről van szó. Megkeres engem. Ha nincs akadálya elvállalom, megcsinálom. Miutám már belefáradtam a vitába a földhivatalokkal a "zöld papírról", így azt szoktam javasolni, mindenki keressen egy olyan ügyvédet, aki legalább a megosztást lezáró okiratot, vagy a bekebelezést lezáró egyoldalú jognyilatkozatot elkészíti.
Ilyet találnak. Aztán ezek az okiratkészítő ügyvédek tanulmányozva az általam ledokumentált megosztás, bekebelezés menetét már éreznek magukban annyi tehetséget, hogy a további megosztási, bekebelezési megbízásokat elvállalják. Látom a hirdetményekben. Pár hónap, és a korábbi megbízóm ismét keres. Mert a közös tulajdon felszámolásához a tehetség sajnos kevésnek bizonyult az ügyvédek réaszéről.....
Most van egy olyan megbízásom, ami arról szól, hogy két tulajdonostárs két különböző ingatlanban el szeretné cserélni a tulajdini hányadát. Erre is van lehetőség, de ilyenre eddig még nem igazán vállalkozott senki. Vagyis a közös tulajdonok felszámolása során a Földforgalmi törtvényben meghatározott cserére is van lehetőség.
Elkerülendő a fenntebb vázoltakat, most már azon gondolkodom, inkább beszervezek egy helyi ügyvédet, és azzal csináltatom az egyezségi okiratokat, jognyilatkozatokat. Macerásabb lesz, de nincs jobb ötletem. Illetve emellet perre viszek egy földhivatalt ezzel a "zöld papírral", meg az ügyvédi ellenjegyzéssel kapcsolatban.

Nincs profilkép
#2907 ex lege
2024-02-24 21:37:11

Még mindig gondot okoz a termőföldek öröklésének kérdése. Nagyon kevesen vannak tisztába a 2023. január 1 óta hatályos szabályozással, illetve néha még a közjegyzők is tévesen értelmezik.

A fenti időponttól az olyan földrészletet amely kizárólag a Földforgami törvény 5. § 17. pontjában felsorolt művelési ágban nyivántartott földrészlet, vagy csak ilyen alrészleteket tartalmaz, már nem lehet megosztani az örökösök között. Vagyis ha öröklésre kerül a sor, akkor a termőföldet csak egy örökös örökölheti. Természetesen, ha több földrészlet is szerepel a hagyatékban, azokat az örökösök osztályos egyezség keretében megoszthatják egymás között. De egy konkrét földrészletet, vagy egy konkrét földrészleten belüli tulajdoni hányadot - közös tulajdon esetében - már nem lehet örökléssel tovább osztani.

Ez a szabály viszont csak akkor alkalmazandó, ha a földrészlet nem tartalmaz más művelési ágat, mint a 5. § 17. pontja. Tehát kivett alrészlet nem lehet, kivéve az utat, árkot, csatornát.
Vagyis ez azt jelenti, hogy ha egy földrészleten belül monjuk a szántó alrészlet mellet szerepel kivett gazdasági épület, udvar, lakóház stb., akkor az az öröklés során már megosztható. Ugyan így a tanya is, mert a törvényi korlátozás az ingatlan-nyilvántartásban tanyáként szereplő földrészletekre sem vonatkozik.

A zártkert viszont már kétesélyes. A törvényi előírás - vagyis, hogy nem osztható meg az öröklés során - csak abban az esetben alkalmazható, ha a zártkertben tényleges mezőgazdasági tevékenység folyik. Ha nem, mert pl. elhanyagolt, elhagyott, akkor már osztható.

Nincs profilkép
#2906 ex lege
2024-02-24 09:06:50

Válasz csabahegeszt #2904. hozzászólására

Nem, mert a szántó nincs 1 ha. Viszint ha kiegészíted a megosztás sorám 1 ha-ra akkor már ki lehet alakítani egy önálló 1/1-es földrészletet. Ezt megoldhatod úgy is, hogy 1 ha-t adsz el belőle, majd megszüntetitek a közös tulajdont.

Nincs profilkép
#2905 ex lege
2024-02-24 09:03:26

Válasz én 11 #2903. hozzászólására

Küldj egy e-mailt a :

foldjog@gmail.com címre....

Nincs profilkép
#2904 csabahegeszt
2024-02-24 08:45:48

Válasz ex lege #2902. hozzászólására

Pl van nekem szántó ,legelő,nádas terület amiből meg szeretnék venni a szántó részt.
Az kilehet belőle venni könnyen?
Milyen költségekkel jár ez kb?
0.8 hektár ebben a területben a szántó.

Nincs profilkép
#2903 én 11
2024-02-24 07:29:20

Válasz ex lege #2902. hozzászólására
Ez igazán érdekes lehet ha 1/1 tulajdonu ingatlant ,ezzel a törvénnyel fel lehet szabdalni .Pl.tanya kialakitására ,ez érdekelne.

Nincs profilkép
#2902 ex lege
2024-02-23 21:07:18

Úgy gondolnánk, az osztatlan közös tulajdon felszámolását szabályozó törvény csak a közös tulajdonok megszüntetésére "használható". Nos nem egészen. Ez a törvény ugyan is megoldás abban az esetben is, ha valakinek 1/1-es földtulajdona van, de bizonyos okok miatt, szeretné azt földarabolni. Van persze lehetőség a telekalakításra, de az macerás, hosszadalmas, és főleg költséges dolog. Viszont ha a feltételek adottak, ez gyakorlatilag két lépcsőben, egyszerübben is megoldható.
Tegyük föl, hogy valakinek van több hektár termőföldje,erdeje 1/1-es tulajdonban. Szeretne kialakítani egy tanyát, vagy el akarja adni, de "darabokban" - mert pl. frekventált helyen van, beépíthető - sokal többet kaphatna érte, vagy van egy több ezer négyzetméteres zártkertje, ami több darabba bontva építési övezetben megtöbbszörözi az árát. De egy olyan belterület ingatlan esetében, amely területe több mint 1 ha, és osztatlanban van, szintén komoly előnyt tud biztosítani az osztatlan közös felszámolása során.
Szóval ez a Foktftv. egy igazi jolly joker, csak tudni kell alkalmazni....



https://www.facebook.com/groups/1394757234583689?locale=hu_HU

Nincs profilkép
#2901 ex lege
2024-02-22 07:17:41

Viszont, ha valaki egy ilyen tulajdoni hányadot vásárol, de több tulajdonostárssal is van már szóbeli megállapodása arra, hogy ezen tulajdonostársak elfogják adni a tulajdoni hányadukat neki, akkor van lehetőség arra, hogy ha egy tulajdonrészt megvásárol, és "kapun belülre" kerül, ezeket a tulajdoni hányadokat kimentse a maga számára.
Tehát, ha meg tudnál venni egy osztatlanban több tulajdoni hányadot is, de sanszos, hogy azt valaki elviszi előled elővásárlási jogával élve - főleg egy másik tulajdonostárs - akkor először csak egy tulajdoni hányadot kerll csalira tenni. Ha átmegy, és meg tudod szerezni, akkor ha a feltételek adottak, és a földrészlet osztható, ki lehet menekíteni a többi eladásra felajánlott, vagy arra esélyes többi tulajdoni hányadot is.

Nincs profilkép
#2900 ex lege
2024-02-22 07:04:02

Ha valaki külsősként osztatlan közös tulajdonban vesz tulajdoni hányadot, és az nem éri el az 1ha-t, nem árt ha tisztában van azzal, 3 évig szabad préda. Vagyis, ha valamely másik tulajdonostárs megindítja a közös tulajdon felszámolását, akkor elúszik a tulajdoni hányada. Arra is van esély, hogy olcsóbban, mint ahogyan vette. Igaz, ebben az esetben van lehetőség igazságügyi szakértővel értékbecslést készíttetni.

Nincs profilkép
#2899 Moderátor
2024-02-12 06:56:10

Moderálási elveink miatt törölve: 2024-02-12 08:55:02

Nincs profilkép
#2898 Moderátor
2024-02-05 07:30:09

Moderálási elveink miatt törölve: 2024-02-06 08:19:13

Nincs profilkép
#2895 Belizár
2024-01-07 20:47:56

egy másik földben benne vagyok de még nem értem el a 3 évet, úgy néz ki hogy valaki elindította a bekebelezést, licitálhatok én is ?

Nincs profilkép
#2894 Belizár
2024-01-07 20:46:12

Válasz Belizár #2889. hozzászólására
max 1 ha az egész van benne vagy 40 tulaj minimum plusz az állam akkor felesleges első körbe ajánlatot tenni az államnak és megvenni, hanem mehet a bekebelezés.?

Nincs profilkép
#2893 jogértő erdész
2024-01-07 20:13:56

Válasz Pont #2891. hozzászólására

Viszont ha megvan a minimum tulajdoni hányaduk, nem hajlandók a megosztás során eladni egy másik tul. társnak.
Most talán lesz erre is megoldás, a megbízómnál az első kör lement, amit tanácsoltam. 9 tul. társ van, ketten vannak benne akiknek megvan a minimum terület, az egyik az állam. Most megcsinálom úgy, hogy megszerezzük az állami tulajdonrészt is.

Nincs profilkép
#2892 jogértő erdész
2024-01-07 20:03:59

Válasz Pont #2891. hozzászólására

Szerintem az NFK-nál is azon múlik kihez kerül a dolog. Én most is csinálok egy erdő megosztást, van benne 1 ha alatti állami tulajdonrész, nincs gond, elfogadták az ajánatot.
Ami húzósabb, az egyrészről a külföldi tulajdonostársak, másrészről, hogy az egyik tulajdoni hányadon van végrehajtás, de azt is rendezni tudtam.
Na meg természetesen van vezetékjog. Amit eddig csináltam osztatlan megszüntetést a 2. alcím szerinti megosztással, alig volt olyan, amin ne lett volna vezetékjog.

Nincs profilkép
#2891 Pont
2024-01-07 19:41:37

Válasz jogértő erdész #2890. hozzászólására

A mi esetünkben egyetlen tulajdonostársi bekebelezésnél, az értesítési határidő lejárta előtt kéz nappal küldtek egy levelet, hogy a megosztást kezdeményező tájékoztassa őket, hogy érkezett-e ellenajánlat és az mennyi, akkor majd nyilatkoznak, hogy hogy döntenek, már mint az állam.
Na most a megszüntetést felvállaló iroda, írt nekik egy levelet, hogy ilyesmi adatkiadásra ez az eljárás nem tesz lehetőséget, és mivel a határidőig nem nyilatkoztak, hogy elfogadják-e az ajánlatot, új ajánlatot sem tettek, nem nyilatkoztak, hogy osztatlan közösben maradnának valakivel, így az állam része is bírósági letétbe került.

Nincs profilkép
#2890 jogértő erdész
2024-01-07 18:17:13

Válasz Belizár #2889. hozzászólására

Mihez képest?
Ha az állami tulajdoni hányad nem éri el a minimum területi mértéket,, vagyis bekebelezhető, akkor elfogadja az ajánlaotot, megadja a számlaszámot, ahová utalni kell.
Ha a 2. alcím szerinti eljárásról van szó, és megvan a területi minimuma az államnak, akkor passzív, nem fog licitálni.

Nincs profilkép
#2889 Belizár
2024-01-07 18:11:43

BEkebelezésnél az állam mit csinál?

Alkatrész katalógusok

Cikkajánló


Növényvédelmi megfigyelés, eGN-feltöltés és -módosítás  – a gazdálkodók kérdései és a szakértő válaszai
Hirdetés
100 éves tudás, magyar nemesítés: vetőmag minden létező igényre! +VIDEÓ
Rabewerk 4 fejes váltva forgató eke
Rabewerk 4 fejes váltva forgató eke

1.100.000 Ft

5 fejes váltva forgató eke
5 fejes váltva forgató eke

1.300.000 Ft

Pálcás henger,  rögtörő henger
Pálcás henger, rögtörő henger

15.000 Ft

Horsch Terrano 3fx
Horsch Terrano 3fx

5.500.000 Ft

Minden jog fenntartva.
© 2024 Agroinform Média Kft.

[bezárás x]