Fórum
- Offtopic / Kocsma (chat minden egyéb része) új
- Életképek a gazdálkodás mindennapjairól új
- Agrártámogatások kifizetése új
- Mi lesz veled mezőgazdaság! új
- MTZ traktor szerelési kérdések – Mindörökké Belarus! új
- Műhelyfelszerelés, szerszám, berendezés, kellékek, gépek új
- Talajmegújító Mezőgazdaság új
- Gazdálkodási napló/táblatörzskönyv új
- Massey Ferguson traktorok új
- Méhészet új
Cikkajánló
Hirdetés
Szerezd be az inputanyagokat a lehető legjobb áron, gyorsan és egyszerűen
Egyszerűsítsd a beszerzési folyamatot, csökkentsd az adminisztációs terhet és...
3179 hozzászólás
https://www.facebook.com/groups/639707442266179?locale=hu_HU
Földeken, erdőkben fennálló osztatlan közös tulajdonok felszámolása, használati rend, többlethasználati megállapodások készítése.
Moderátor által módosítva: 2025-09-16 09:56:03
A közös tulajdonok felszámolása során gyakran találkozni azzal, hogy egy, vagy több tulajdoni hányad végrehajtással terhelt. Ettől nem kell megijedni. Az ezekért fizetendő ellenértéket a ranghelyen elől álló végrehajtó felé kell teljesíteni. A végrehajtó nyilatkozik az ellenérték kifizetéséről, a nyilatkozatot az egyezségi okirathoz, vagy a bekebelezést lezáró egyoldalú jognyilatkozathoz kell csatolni, és a földhivatal ez alapján törli a végrehajtást. Mindet, ami az adott tulajdoni hányadot terheli.
„Természetesen” itt is van egy félreértés. Ez a törvényi rendelkezés nem csak a bekebelezett tulajdoni hányadokra vonatkozik, hanem a 2. alcím szerinti megosztás esetén arra az esetre is, ha egy tulajdonostárs egy másik tulajdonostárstól végrehajtással terhelt tulajdoni hányadot vesz. Vagyis ha a felek megegyeznek, akkor a vevő a végrehajtó felé fizeti meg a vételárat. Csak halkan mondom, mert megint kiverem a biztosítékot. A lepapírozott vételárat. A többit…..
Ami még fontos. Ha a becsérték már megállapításra került, akkor az a mérvadó. Ha nem, akkor a minimum ellenérték, vagy ha van igazságügyi szakértói értékbecslés, akkor az.
Amikor elmondom egy földhivatalnak, hogy a 2. alcím szerinti megosztás során akkor is bekebelezhetó egy tulajdoni hányad, ha a kiindulási helyzet szerint nagyobb mint 1 ha – pl. szántó, legelő esetében -, ha több minőségi osztály van, és a legjobb minőségi osztályon nem a magas AK érték miatt már nem érné el a minimumot…….az a válasz, hogy ez nem így van, mert a minimum mértékeket a kiindulási helyzet szerint kell vizsgálni.
Ez nem igaz. A Foktftv. erről egyértelműen rendelkezik.
„11. §
(4) Az e § szerinti területi minimumnak való megfelelést az osztóprogram alkalmazásával kialakítandó ingatlan vonatkozásában kell vizsgálni.”
Még valamikor a tavasszal megkeresett valaki, hogy tulajdonostárs egy osztatlan közös tulajdonú erdőben, szeretné a saját tulajdoni hányadát használni, megoldható-e? Elmagyaráztam neki a használati rend lényegét. A beszélgetés végén, abba maradtunk, átgondolja, és jelentkezik. Nem jelentkezett.
Egészern a mult hétig, amikor is felhívott, hogy valaki bevásárolta magát, és most kapott egy levelet, melyben arról tájékoztatják, hogy az illető használati rendet csinál, és megjelölte az ő területét is. A baj az, hogy állítólag egy fiatal állományba került, pedig van ahogyan ő mondta, "jobb erdő is, amit vágni lehetne". Ő eredetileg abban szeretett volna magának területet kapni. Kérdezte, mit lehet tenni.
Nos szinte semmit. Miután a kezdeményező már időelőnyben van. A másik probléma, hogy az erdők esetében - szemben a termőföldekkel -, ha már van használati rend, az gyakoratilag be van betonozva. Azt megváltoztatni, csak teljes egyetértéssel lehet.
Szóval, akinek osztatlan közös erdőben van tulajdoni hányada, és szeretne gazdálkodni, az ne álmodozzon.....
„A döntés elvi tartalma
[84] Az Fkttv. 5. §-a kizárólag igazolható módon történő értesítési kötelezettséget ír elő azeljárást kezdeményező tulajdonostárs irányába. Az értesítés tartalmának teljeskörűsége a bejegyzésnek nem törvényi feltétele, mert az értesítés nem minősül a bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak.”
Miután a jogszabály az értesítő levelet nem hívja fel a csatolandó iratok között, így az nem kell benyújtani a földhivatalnak, azt nem vizsgálhatja. Ha valamely tulajdonostárs jogsérelmet vélelmez, polgári bírósághoz fordulhat.
Tehát. Ha valakinek a földhivatal azért utasította el a tulajdonjog bejegyzését, mert vizsgálta az értesítő levél tartalmát, vagy azért, mert az nem volt csatolva, az a határozat jogszabálysértő. Ugyan így nem vizsgálhatja a 3. alcím szerinti bekebelezés esetében a licitet.
Már többen megkerestek az alábbi problémával.
Egy ügyvéd megcsinálta az osztatlan közös tulajdon felszámolását, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték az új, 1/1-es tulajdont, de miután a bekebelezett tulahójdonostársak között volt olyan, kinek a tulajdoni hányadán haszonélvezeti(özvegyi) jog volt feljegyezve, az is átjegyzésre került. Ezzel senki nem foglakozott.
A probléma akkor jelentkezett, mikor az illető be szeretett volna jelentkezni földhasználónak, vagy erdőgazdálkodónak. A hatóság felhívta, nyilatkoztassa a haszonélvezőt arról, hogy ehhez hozzájárul. Miután az már a megosztás, bekebelezés során sem volt elérhető, vagy nem volt hajlandó a kapcsolatot felvenni, így ez nem működött.
A termőföldek esetében, ez még valamennyire kezelhető is, de az erdők esetében nem.
Erre oda kell figyelni. Én minden egyes olyan megkeresésnél, ahol ilyen probléma felmerül - és ez elég gyakori -, erre felhívom a figyelmet, és elmondom a megoldást is. Mert az esetek többségében van.
Moderálási elveink miatt törölve: 2025-09-08 09:42:49
Válasz Demény Csaba (osztatlan58 #3165. hozzászólásáraszerintem te nem érted. A fölforgalmi tv. 8 par. szerint a föld tulajdonjogát érintő jogügylet írásba foglalásához biztonsági papírt kell használni.
47/2014(2.26)korm.rend 1. par. szerint "okiratot ahhoz hogy ..bejegyzés alapjául szolgáljon...jogi képviselőnek kell elkészítenie"
Foktm 17.par. 2.bek szabályozza hogy mit nem kell alkalmazni a törvényből és ez nincs benne.
Úgyhogy fogadd csak el hogy ha tulajdonjogot akarsz bejegyeztetni ahhoz igenis kell ügyvéd.
És bár ez semmire sem okvetlen garancia, egyértelműen egy 3.fél általi kezesi kontroll a zavarosban halászni vágyó egyoldalú jognyilatkozattal tulajdont szerezni vágyó szerencselovagok ellen.
A 2. alcím szerinti megosztás esetáben, ha valaki bekebelezni, vagy venni szeretne az eljárás során, nem kell megvárni, hogy meglegyen a 3 év a jogosultség megszerzéséhez.
Ha pl. valakinek a 3 év 2025 dec. 15- lenne meg, az már most elindíthatja a közös tulajdon felszámolását.
A 3. alcím szerinti bekebelezés esetében, ez nem alkalmazható.
Miután az erdőknek sem AK értéke, sem minőségi osztálya nincs, így a közös tulajdon felszámolása során ezeket terület alapon kell osztani. Viszont van olyan törvényi rendelkezés, mely szerint az erdők esetében a megosztás során a fakészletet is figyelembe kell venni. Ezt a kikötést azonban az osztóprogram nem tudja kezelni, erre nem alkalmas. Vagyis ezt a megosztást végzőnek kell rendeznie. Természetesen nem m3-re pontosan. Így az erdők esetében is előfordulhat, hogy a kiindulási elméleti területi mértékhez képest, van akinek kisebb, van akinek nagyobb önálló ingatlan kerül kialakításra.
Felmerül a kérdés, mi a teendő az egyéb részletekkel, pl. tisztás, cserjés,
Nos, az én véleményem az, hogy ezeket valaki(k) ajándékba fogják kapni, miután ezeknek nincs fakészlete. Tehát akár az is előfordulhat, hogy több hektár egyéb részletet megkap valaki ingyen…..
Ha valaki nem akarja megszüntetni a közös tulajdont, csak gazdálkodni szeretne a saját tulajdoni hányadán, arra is van lehetőség. Használati rendet kell csinálni. Ehhez a tulajdonostársak 50%+ hozzájárulása szükséges. Hozzájárulásnak minősül, ha valaki nem veszi át valamely okból a használati megosztás ajánlatot, vagy eleve nem teljes a címe a tulajdoni lapon, vagy átvette, de 60 napon belül nem reagál. Vagyis, csak a konkrét tiltakozást kell figyelembe venni. A használati rendet földhivatali térképen kell ábrázolni.
Erdők esetében annyival szigorúbb a dolog, hogy ott azokat a tulajdonostársakat, kiknek a tulajdoni hányada nem éri el az 1 ha-t, egy közös részterületbe kell összevonni.
Arra is van lehetőség, hogy valaki tulajdonostársként ajánlatot tegyen más tulajdonostársaknak, hogy szeretné használni a részükre kijelölt részterületet. Ez a többlethasználati megállapodás. Ehhez nem kell földművesnek lenni, nem kell hatósági jóváhagyás, nincs külső, harmadik személynek előhaszonbérleti joga. Ez működik az erdők esetében is. Lehet többlethasználati ajánlatot tenni más tulajdonostársaknak, majd erre a területre be lehet jelentkezni erdőgazdálkodónak.
Az osztatlan közös tulajdonok felszámolását szabályozó jogszabályok – Foktftv.-vhr. – annyira kakukktojás a jogszabályok között, hogy 5 év után még mindig ott tartunk, sem a földhivatalok, sem az ügyvédek, de sajnos a bíróságok sem tudják helyesen értelmezni a rendelkezéseit.
Az egyik ilyen megkövesedett tévedés az, hogy a földhivatalnak vizsgálnia kell a megosztás, vagy a bekebelezés ellőtti tulajdonviszonyokat, konkrétan azt, hogy egyes tulajdonostársak a kiindulási helyzet szerint mekkora területtel rendelkeznek.
Nem kell.
Egyrészt azért nem, mert erre nincs jogszabályi felhatalmazása. Azért nincs, mert egy osztatlan közös tulajdon esetén nincs enyém-tiéd. Egyetlen tulajdonostársnak sincs „saját területe”. Tulajdoni hányada van. Saját területe majd akkor lesz, ha a megosztás után kialakításra kerül számára egy 1/1-es önálló ingatlan. Ebből következően, ha egy tulajdonostársnak elméletileg pl. szántó, erdő esetében 1 ha-t meghaladó vélelmezett területe van, az nem jelenti azt, hogy a megosztás során ezt a tulajdoni hányadot nem lehet bekebelezni. Be lehet, az osztóprogram ezt egyértelműen szabályozza. Miután a megosztás alapja az aranykorona érték, így ha több művelési ág van, vagy több minőségi osztály, akkor az osztóprogram minden olyan tulajdoni hányadot enged bekebelezni, amely a legjobb minőségi osztályban nem biztos, hogy kiosztható. Vagyis ha valakinek van mondjuk 1,3 ha vélelmezett területe, de a legjobb minőségi osztály AK értéke alapján az csak 0,99 ha lenne, akkor azt be lehet kebelezni. A kezdeményező tulajdonostárs számára ugyanis nincs jogszabályi kötelezettség arra, hogy méregessen, vacakoljon, földmérőt alkalmazzon, plusz költséget vállaljon arra, hogy ezzel foglalkozzon.
Az erdők esetében kétségtelen, hogy a megosztás terület alapon történik, de itt az AK értéket a fakészlet helyettesíti.
Ebből kifolyólag, hiába van egy földrészletben 2, vagy több olyan tulajdonostárs is, kiknek a kiindulási, elméleti területe 1 ha-nál nagyobb, ez nem jelneti azt, hogy ebben az esetben nem lehet megcsinálni a 3. alcím szerinti bekebelezést. Meg lehet. Van 30 napja az érintett tulajdonostársaknak arra, hogy ez ellen tiltakozzanak, arra hivatkozva, hogy a legalacsonyabb minőségi osztály esetében a tulajdoni hányadukból önálló, a területi minimumot meghaladó önálló földrészlet kialakítható, Ha legalább két ilyen önálló földrészletet létre lehet hozni, akkor a 2. alcím szerinti megosztásnak van helye.
A jogalkotó ezeket a kérdéseket a tulajdonostársak döntésére bízta. Ehhez az ingatlanügyi hatóságnak nincs köze, ezeket nem vizsgálhatja. A jogszabály egyértelműen meghatározta, a földhivatal az ingatlan-nyilvántartási kérelem során mit vizsgálhat. „Kiindulási helyzetet” nem.
A napokban ismét rákérdeztek. Tagállami állampolgár - ha nem földműves - megindíthatja-e a közös tulajdon felszámolását, és ennek során bekebelezhet-e, illetve vehet-e tulajdoni hányadot.
A válasz: igen. A Foktftv. szerinti eljárásban ennek nincs akadálya.
A földhivatalok még mindig nem értik. A 3. alcím szerinti bekebelezési eljárást lezáró egyoldalú jognyilatkozatra nem kell ügyvédi ellenjegyzés. Ügyvéd az ingatlan-nyilvántartási eljáráshoz kell.
Az osztatlan közös tulajdon felszámolásának egyik sarkalatos szabálya, hogyha valaki az eljárás során szerezni - bekebelezni, venni - akar, akkor ahhoz legalább 3 éves tulajdonosi jogviszonnyal kell rendelkeznie.
zárójelben. Ha nem szerez a megosztás során, akor ez nem feltétel. zárójel bezárva
A kérdés, honnantól számítandó a 3 év? Nos az általános tévhit szerint, attól a naptól, mikortól a földhivatal a bejegyző határozat alapján a tulajdonjogot bejegyzi az ingatlan-nyilvántartásba.
Nos, ez nem igaz.
A tulajdonjog azon a napon keletkezik, amikor a kérelmet iktatták, és széljegyként feltüntették a tulajdoni lapon. Vagyis a határozat ex tunc, visszamenőleges hatályú. A tulajdonjog a széljegy feltüntetésének napján keletkezik, a 3 évet is innen kell számolni.
Ha egy földrészleten belül több művelési ág, vagy minőségi osztály van, akkor a kiindulási helyzet szerinti elméleti területi megosztás egyértelműen nem tartható. A kiosztás során ahhoz képest vagy nagyobb, vagy kisebb önálló földrészletet kap mindenki. Ennek azért van jelentősége.
Ha valaki az új ingatlanát el akarja adni, vagy a használatát át szeretné engedni másnak, és az adásvétel, illetve a bérleti díjat az adott településen nem AK alapján szokás meghatározni, hanem terület – hektár – alapján, nem mindegy, hogy a közös tulajdon felszámolása során mekkora területet tudott szerezni. Ez főleg igaz akkor, ha azt saját maga használja, mert a támogatások terület alapúak.
Lehet persze azt mondani, hogy bár kisebb a terület, de jobb minőségi osztályú….de ma már ez sem mindig igaz. Ezért nem árt odafigyelni erre, ha valaki megindítja a közös tulajdobón felszámolását.
Ugyan így a jövőbeni elővásárlási jogra sem árt figyelni. Amíg a földrészlet osztatlan, addig a tulajdonostársnak gyakorlatilag mindenkit megelőző elővásárlási joga van. Ha viszont megszűnik a közös tulajdon, és több önálló földrészlet kerül kialakításra, akkor ezt megszűnt. Ezért az sem mindegy, hogyan, milyen sorrendben csinálom a megosztást. Mert itt már a „szomszéd” státusz lesz a nyerő.
Válasz enkiserdészlegényvagyok #3161. hozzászólásáraAzért az,hogy bukja,erős kifejezés. Ki lesz fizetve "listaáron"
Válasz enkiserdészlegényvagyok #3160. hozzászólására- persze az állitásom elejéről lemaradt az amire valójában válaszolni akartam..
tőled idézve: "Például, ha egy 10 ha-os földrészletben egy tulajdonostárs rendelkezik mondjuk 8 ha tulajdoni hányaddal, és még van 4 tul. társ 0,5-0,5 ha területtel, akkor ezek közül bármelyik arra jogosult megindíthatja a bekebelezésieljárást, és ha a 8 ha-os nem áll bele a licitbe, vagy beleáll, de nem bírja a zsebe, akkor bukja a 8 hektárját."
erre értettem.
Válasz Demény Csaba (osztatlan58 #3139. hozzászólására..sajnos ez pont nem igaz. El sem indítható ilyen esetben a3. alcím, hiszen azt csak akkor lehet indítani ha megosztásnak nincs helye. A te példádban igenis van, hiszen ki lehet(kell) osztani egy 8 hektárost és egy valami másikat ami biztosan meghaladj vagy eléri a területi minimumot.
Nem feltételezhetsz a jognyilatkozatok beérkezése előtt semmit tehát az elvi lehetőségét kell figyelembe venned annak hogy közös tulajdonban akarnak maradni ha akarnak, a 2 hektárukkal bármilyen formában leválhatnak, licitálhatnak egymásra, adnak -vesznek egymás között vagy tul.hányadoktól eltérő kiosztásban állapodhatnak meg. Ergo ki lehet alakítani két, területi minimumnak megfelelő területet tehát a 3. alcímet el sem indíthatod.
A 2. alcím szerinti megosztás során - amit valóban kezdeményezhet bárki - kiosztod a 8 hektárt és a maradékra vagy licitálsz/licitálhatnak vagy összeállnak vagy ezek kevert verziója történhet.(pl: 2en összeállnak 1 hektárral a maradék két fél hektárosat meg bekebelezi valaki.
Ha a 2.alcím szerinti eljárás végén az egyezség eredményeképp valóban csak egy marad (ami kizárólag úgy fordulhat elő hogy a 8 hektáros kebelez be vagy "vásárol" ki mindenkit)az valójában szembemegy a jogszabályban leírtakkal de simán bejegyezte eddig még a Földhivatal. Ha van ellenkezőjére mutató határozatod, kérjük ide becsatolni. Egy szó mint száz, ne aggódjon túlzottan senki mert egy 8 hektáros tulajdont nem lehet bekebelezni...kivéve ha 8,9 hektáros a terület ezért fizikai és elvi eshetősége is kizárt hogy 2, területi minimumot elérő egységet alakítsanak ki. Na ott fordulhat elő hogy a nagyot is bekebelezhetik. De ahhoz meg sok sikert, kitartást és főleg pénzt kívánok. Meg türelmet..
Az Agrárminisztérium közleménye:
E-ING átállás
Tisztelt Ügyfeleink!
A Lechner Tudásközponttól kapott tájékoztatás alapján, a következőkről értesítjük az Osztóprogram felhasználóit.
Az Osztóprogram számára biztosított jelenlegi interfész alapú adatszolgáltatás a következő megyékre vonatkozóan a Lechner Tudásközpont által ütemezetten leállításra kerülnek. A szolgáltatás leállítása az E-ING rendszerre történő átállás miatt szükséges.
- 2025.06.20-tól a Komárom-Esztergom vármegyéhez tartozó települések kerültek átállításra.
- 2025.07.11-től a Fejér vármegyéhez tartozó települések kerültek átállításra.
- 2025.07.18-tól a Nógrád vármegyéhez tartozó települések kerültek átállításra.
- 2025.07.25-től a Szabolcs-Szatmár-Bereg és Heves vármegyékhez tartozó települések kerültek átállításra.
- 2025.08.01-től a Bács-Kiskun és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyékhez tartozó települések kerülnek átállításra.
Jelenlegi információink alapján a felsorolt területeken az Osztóprogram számára adatszolgáltatás határozatlan ideig nem lesz elérhető.
E-Ing átállásról további információk a takarnet.hu oldalon találhatóak.
A kellemetlenségért elnézésüket kérjük!
2025.07.31.
Na, ott tartunk, hogy az E-ING bevezetése miatt, már több megye földhivatala lefagyott. Pl. Kopmárom-Esztergom megyében már több mint 1 hónapja nem tudok megnyitni egy megosztást az osztóprogramban, de ez már kb. másik 5 megyére is igaz. Ezen túlmenően az egyéb földhivatali szolgáltatások sem nagyon működnek, ha jól tudom. Tehát ha ez így folytatódik, akkor egymás után fognak lefagyni a földhivatalok, ahogy sorban kapcsolódnak az E-ING-hez. Be lehet adni megosztáshoz kapcsolódó ténybejegyzési kérelmet, ki lehet fizetni a 15 000 Ft. eljárási díjat.....csak a megosztást nem lehet megcsinálni.
Szóval itt tart a Digitális Magyarország.
Ja és még valami. Ez eddig a kutyát nem érdekli, alapvetően egy hang sincs róla.
Valaki súgja már meg platóspetinek.....
Válasz Demény Csaba (osztatlan58 #3156. hozzászólásáraOk.Kösz
Válasz petruskabalazs #3154. hozzászólásáraA válasz egy szóban: a piac. Vagyis a kereslet-kínálat. Támpont lehet a magyarország.hu hirdetmény oldal, ha a koknrét települést beírod.
Válasz Demény Csaba (osztatlan58 #3146. hozzászólására"Én még nem találkoztam értékbecslési ajánlattal" Akkor hogy foglalkozhatsz hivatalosan ilyen ügyekkel nagytudású tölgyfa? Eleve értékbecslési ajánlat nélkül melyik hivatalos szerv az ami jóváhagyja a megosztásaidat?
16. § (4) * A többi tulajdonostárs részére a bekebelező tulajdonostársnak ellenértékként legalább az ingatlan – e törvény végrehajtására kiadott rendelet szerinti értékbecslési ajánlatban megállapított – értékének megfelelő összeget kell megfizetnie. Ha a bekebelező tulajdonostárs nem ért egyet az értékbecslési ajánlatban foglalt összeggel, vagy a többi tulajdonostárs nem ért egyet a bekebelező tulajdonostárs által az értékbecslési ajánlat figyelembevételével ajánlott összeggel, úgy igazságügyi szakértővel új értékbecslési szakvéleményt készíttethet. Az új értékbecslési szakvélemény elkészítésének költségeit a bekebelező tulajdonostárs abban az esetben viseli, ha annak elkészíttetését ő kezdeményezte, vagy ha az új értékbecslési szakvéleményben foglalt összeg legalább 20%-kal meghaladja a bekebelező tulajdonostárs által ajánlott összeget. Ha az új értékbecslési szakvéleményben foglalt összeg meghaladja a bekebelező tulajdonostárs által ajánlott összeget, a bekebelező tulajdonostársnak ellenértékként legalább az új értékbecslési szakvéleményben meghatározott összeget kell megfizetnie. Ha az új értékbecslési szakvéleményben foglalt összeg kevesebb, mint a bekebelező tulajdonostárs által ajánlott összeg, a bekebelező tulajdonostársnak ellenértékként legalább az új értékbecslési szakvéleményben meghatározott összeget kell megfizetnie. Ha több új értékbecslési szakvélemény készült, azt kell figyelembe venni, amelyben a legmagasabb összeg szerepel.
Üdvözlet.
Póthagyatékban örököltem földet, azt szeretném megtudni, hogy a pontos értékét és a haszonbérlet árát ki tudja megállapítani pontosan?Egyáltalán nem értek hozzá.Falugazdára gondoltam meg találtam google-val cégeket de azok nem tudom mennyire megbízhatóak.Előre is köszönöm.
Még mindig nagyon komoly félreértések övezik az osztatlan közös tulajdonok felszámolását. Csak az utóbbi pár hétben belefutottam jó párba.
Nem igaz, hogy azon tulajdonostársak, kiknek a tulajdoni hányada nem éri el a minimum területi mértéket – pl. erdő, szántó esetében az 1 ha-t -, a 2. alcím szerinti megosztás során ki vannak zárva a bekebelezésből, vagy abból, hogy valamely tulajdonostádtól/társaktól vásároljanak tulajdoni hányadot, vagy annak egy meghatározott részét. A szerzés feltétele alapesetben a 3 év, de pl. öröklés esetében ez nem mérvadó. Tehát ha valakinek megvan a 3 éve, vagy örökölte a tulajdoni hányadát, akkor is bekebelezhet, vásárolhat, ha csak 100 m2-re van. A lényeg, hogy ezzel a területi minimum fölé menjen. Ez egyben azt is jelenti, hogy akár a megosztási eljárást is megindíthatja.
Nem igaz, hogy a megosztási eljáráshoz minden esetben földmérőt kell alkalmazni. Ezt az ügyvédek terjesztik, mert nem értenek az osztóprogram kezeléséhez, ezért kell a földmérő, na meg azért, mert így többet tudnak kérni.
Nem igaz, hogyha a tulajdoni lapon épület szerepel, akkor nem lehet megszüntetni a közös tulajdont. Ez abban az esetben igaz, ha az épület önálló alrészletként van nyilván tartva.
Nem igaz, hogyha egy tulajdonostárs elhunyt, akkor meg kell várni a hagyatéki eljárás végét. A közös tulajdon felszámolásában csak a tulajdoni lapon szereplő tulajdonostársak vehetnek részt. Az öröklésre eléggé egyértelmű rendelkezéseket tartalmaz a jogszabály.
Nem igaz, hogy a 2. alcím szerinti megosztás esetében, az értesítő levélnek ugyan olyan tartalommal kell rendelkeznie, mint a 3, alcím szerinti bekebelezés esetében. A megosztási eljárás során a jogszabály nem tartalmaz előírást az értesítő levél tartalmára. Akár egy mondat is elegendő arról, hogy a közös tulajdon felszámolását megindította a kezdeményező tulajdonostárs.
Nem igaz, hogy az értesítő levél tartalmát a földhivatal vizsgálhatja. Az értesítő levél nem okirat, azt csatolni sem kell(ene) az egyezeségi okirathoz, vagy az egyoldalú jognyilatkozathoz.
Nem igaz, hogy csak azokat a tulajdonostársakat lehet bekebelezni, kiknek a kiindulási helyzet szerint a tulajdoni hányaduk meghaladja a minimum területi mértéket. Ezt a megosztást lezárása után kell vizsgálni.
Nem igaz, hogy bekebelezni, vásárolni csak földműves tulajdonostárs jogosult. Erre bárki jogosult, aki rendelkezik a 3 év tulajdoni jogviszonnyal, vagy örökölt. Nincs kifüggesztés, nincs elővásárlási jog, nincs hatósági jóváhagyás, nem kell semmilyen nyilatkozatot tenni, sem az át nem engedésről, sem a saját használatról, sem a más célú hasznosításról.
Nem igaz, hogyha valakinek díjtartozása van, vagy szerzési korlátozás alatt áll, akkor nem kebelezhet be, vagy nem vásárolhat.
Nem igaz, hogy a közös tulajdon felszámolása után nincs lehetőség a földhasználati szerződések felmondására. Van.
Ha valakinek kérdése merül fel, de itt nem akarja feltenni, ezt megteheti az osztatlan58@gmail.com e-mail címen.
Válasz Lada2105 #3147. hozzászólásáraEgyébként, amit írsz, az a megosztási eljárás keretében, felvet egy érdekes kérdést, amit én már a kezdetek óta próbálok tisztázni, nem sok eredménnyel.
Milyen jogai vannak, a 2. alcím szerinti megosztás esetében a bekebelezendő tulajdonostársaknak? Hogyan kell értelmezni a hozzájárulásukat?
Erre nincs egyértelmű jogszabályi rendelkezés.
Válasz Gazdász93 #3148. hozzászólásáraHa az adott tulajdoni hányadon van érvényes földhasználati szerződés, az a közös tulajdon felszámolásával nem szűnik meg, kivéve a többlethasználati megállapodást. Elméletileg.
Gyakorlatban van lehetőség arra, hogy aki bekebelezett, vagy vett tulajdoni hányadot, az felmondhatja pl. a haszonbérletet.
Válasz Gazdász93 #3148. hozzászólásáraEzt most a közös tulajdon felszámolása során kérdezed? Mert abban az eljárásban nem rúg labdába senki, csak a tulajdonostársak. Csak ők kebelezhetnek be, illetve ők vásárolhatnak egymástól. Itt sem a haszonbérlő, sem a szomszéd nem focizik.
Válasz Lada2105 #3147. hozzászólásáraEz igaz a 2. alcím esetében, mikor megosztható a földrészlet. Ezért irom mindig, hogy amennyiben megfelel a törvényi feltételeknek.
A 3. alcím szerinti bekebelezésnél, mikor nem osztható a földrészlet, akkor nem kell többségi hozzájárulás.
Osztatlan közös tulajdon esetén lehet kötelezni arra a társtulajdonost hogy adja el a földjét nekem abban az esetben ha az ő részét nem ő műveli hanem bérbe ki van adva? Illetve a volt haszonbérlőt minden esetben előzi a társtulajdonos? Ha a szerződés lejárta után én szeretném művelni azt a részt akár bérlet formájában is?
Válasz Demény Csaba (osztatlan58 #3139. hozzászólásáraEz nem teljesen igaz!
Ha a tulajdonostársak több mint 50 százaléka nem járul hozzá, és erről nyilatkozatot tesznek, nem lesz bekebelezés, megszüntetik az eljárást.
Válasz Erdőjaro #3145. hozzászólásáraÉn még nem találkoztam értékbecslési ajánlattal. Az erdők már alapból túl vannak értékelve.
Válasz Demény Csaba (osztatlan58 #3139. hozzászólásáraErdőnél értékbecslési ajánlat az ami nagyon félre tudja vinni az egészet. Ha azt erdőterv alapján végzik,úgy is sajnos.
A 3 éves tulajdonosi jogviszonyt csak akkor kell vizsgálni, ha azt valaki adásvétellel, vagy közeli hozzátartozótól szerezte. De ha nincs bekebelezés, mert mindenkinek a területi minimum felet van a tulajdoni hányada, így osztható a földrészlet, akkor ha ma valaki ilyen tulajdoni hányadot szerez. akkor már holnap megindíthatja a megosztást. Ez igaz akkor is, ha van bekebelezés, de nem ő kebelez be.
Ha alapból megvan az egyszerű többsége valakinek, akkor ő az ügy ura, ő dönt gyakorlatilag mindenben, így a megosztás irányában, módjában is. Itt a hasznáalti rend nem jelent semmit.
Ha nincs alapból 50 %-nál nagyobb tulajdoni hányada, akkor azt össze kell "szedni".
Válasz VMisi #3142. hozzászólásáraNem, a 10 % a minimum, a felső határ a csillagos ég. Nemrégen zárult le egy ilyen bekebelezés, ahol a megbízóm a tulajdini hányadáért járó minimum érték 100 ezer volt. Eloindult a licit, és 1 milliónál kiszált. Annyit kapott érte.
A Foktftv. a gengszterváltás utáni földprivatizációt követő legnagyobb buli. Itt nincs kifüggesztés, nincs kamara, nincs hatósági jóváhagyás, nincsenek nyilatkozatok, nincs földműves kötelem, nics 300 ha-os felső határ, lehet adni veni, az 1 ha feletti tulajdoni hányadokat is. Ez egy zártkörű rendezvény, ahol csak a tulajdonostársak fociznak....
Válasz Demény Csaba (osztatlan58 #3141. hozzászólásáraÉrdekes dolgok ezek.
A licitlépcső fix 10%? Tehát olyan nem lehet, hogy valaki 15%-kal kínál többet az ajánlatnak, a többi meg csak 10%-kal?
Ez kétélű penge, mert lehet, hogy valaki be akar kebelezni egy területet, de a végén az is odalesz ami volt. A bekebelezést is ki kell függeszteni? Lehet már ilyet látni valahol?
Itt azért szakadnak meg majd barátságok, meg jó szomszédi viszonyok.
Válasz VMisi #3140. hozzászólásáraHa a bekebelezendő tulajdonostársak valamelyike kér szakértői értékbecslést, akkor az lesz a bekebelezési ellenérték. Ha ez 20%-al meghaladja az ajánlott ellenértéket, akkor az értékbecslési díjat az eredeti ajálat tévőnek kell megfizetni.
A 3. alcím szerinti bekebelezésnél az első körben minden tulajdonostársnak 30 napja van arra, hogy licitáljon. A licitnek 10%-al magasabbnak kell lenni, mint az ajánlott ellenérték. Ezek után a kezdeményező tulajdonostársnak 15 napja van, hogy tovább licitáljon. És ez 15 napos határidővel addig megy, amíg a végén csak egy marad.
Válasz Demény Csaba (osztatlan58 #3137. hozzászólásáraHa megtörténik a szakértői értékbecslés, akkor az jelent egy minimum árat is, vagy csak egy támpont?
A licit hogy történik, nyílt licitálás mint az árverésen?
Válasz Erdőjaro #3138. hozzászólásáraIgen. A 3. alcím szerinti bekebelezési eljárás a Hegylakó demo verziója. A végén csak egy maradhat....
Vagyis ha egy földrészlet területe kevesebb mint a minimum területi mérték kátszerese - szántó, erdő, legelő esetében pl. 2 ha -, vagy a kiindulási helyzet alapján csak 1 tulajdonostárs rendelkezik nagyobb tulajdoni hányaddal, akor bármely arra jogosult tul. társ megindíthatja az eljárást, és megszerezheti a teljes földrészlet tulajdonjogát. Például, ha egy 10 ha-os földrészletben egy tulajdonostárs rendelkezik mondjuk 8 ha tulajdoni hányaddal, és még van 4 tul. társ 0,5-0,5 ha területtel, akkor ezek közül bármelyik arra jogosult megindíthatja a bekebelezésieljárást, és ha a 8 ha-os nem áll bele a licitbe, vagy beleáll, de nem bírja a zsebe, akkor bukja a 8 hektárját.
Természetesen ere is van orvosság, el lehet kerülni a buktát......
Válasz Demény Csaba (osztatlan58 #3137. hozzászólásáraÍgy akár a többségi tulajdonostól is bekebelezhetik?
Válasz VMisi #3135. hozzászólásáraHa 2 ha alatti a teerülete, és megfelel a Foktftv. előírásainak, akkor nem osztható a törvény szerint. Ebben az esetben bármely tulajdonostárs - aki erre jogosult - megindíthatja a 3. alcím szerinti bekebelezési eljárást a teljes földrészlet megszerzése érdekében. Nagy valószínűséggel töredéke áron, mint a piaci értéke.
A tulajdonostársak bármelyike kérhet igazságügyi szakértői értékbecslést, és onnnantól az lesz a bekebelezési ellenérték, vagya licitálhat. A cucc azé lesz, aki a legmagasabb ajánlatrot teszi.
Válasz VMisi #3135. hozzászólásáraAzért bekebelezes a neve és nem adásvétel. Én úgy tudom, hogy nem tudsz ellene mit tenni.
Válasz Demény Csaba (osztatlan58 #3134. hozzászólásáraA bekebelezés akkor is végbemegy, ha valaki ezt nem akarja? Példaként itt is Balaton parti kis szántó, 20 méteres parttal, 5 tulajjal, osztatlan közös. Én évente kétszer kimegyek horgászni, meg jó befektetés is, emiatt nem akarok megválni tőle. Csak úgy elveheti az egyik tulajdonostárs?
Egyre gyakoribb történet.
Osztatlan közösbe többen is bevásárolják magukat, azzal a céllal, hogy ha letelik a 3 év, megindítják a közös tulajdon felszámolását, és pl. a 2. alcím szerinti megosztásnál, bekebelezik akit csak lehet, illetve a területi minimum feletti tulajdonostásaknak vételi ajánlatot tesznek.
Ilyenkor lényeges a sorrend, vagyis aki először vásárita be magát, az elméletileg előnyt élvez, mert neki telik le legkorábban a 3 év.
Elméletileg.
Mert gyakorlatilag nem egészen erről van szó. Most egy olyan megbízást vállaltam el, ahol a második ilyen vevő meg fogja előzni az elsőt, pedig majdnem 3 hónappal később let tulajdonostárs.
Válasz Géza bácsi #3131. hozzászólásáraHa adásvétellel szerezted, akkor igen.
Válasz Géza bácsi #3131. hozzászólásáraIgen.
Addig akár a Te részed is bekebelezhetik.
Válasz Demény Csaba (osztatlan58 #3130. hozzászólásáraCsaba tényleg 3 évet kell várnom,hogy bekebelezek?
A Foktftv. kötelezően előírja a közös tulajdon felszámolásának megindításáról a tulajdonostársak értesítését. Az értesítést a tulajdoni lapon szereplő címre kell elküldeni. Feltéve, hogy van ilyen, és nem hiányos, vagyis beazonosítható. Ez igaz akkor is, ha a tulajdonostárs külföldi címmel rendelkezik. Ez a tengerentúli címek esetében komoly kihívás, mert hetekbe, hónapokba telhet, mire a tértivevény visszaér, ha visszaér egyáltalán.
A külföldön élő tulajdonostársak nem igazán tudnak részt venni a folyamatban, mert az esetek elsöprő többségében pl. egy megosztási eljárás során nem tudják aláírni az egyezségi okiratot. Ha a területi minimumot meghaladja a tulajdoni hányaduk, akkor kapnak egy önálló, 1/1-es új földrészletet. Az esetleges bekebelezési ellenértéket meg én mindig bírósági letétbe helyeztetem a számukra. Azt a kockázatot ugyanis nem vállalom, hogy elutalja a bekebelező tulajdonostárs, és arra várjunk, hogy mikor jön vissza a nyilatkozat a kifizetésről.
Kicsit egyszerűbb a helyzet, ha az külföldön élő tulajdonostárs rendelkezik magyarországi lakcímmel, főleg ha ehhez közeli hozzátartozók is kapcsolhatók. Ebben az esetben már lehet sakkozni…
Annyit még hozzáztennék. Azért mert valakinek nem teljes a lakcíme a tulajdoni lapon, vagy nem vette át az értesítő levelet, vagy már más a lakcíme, így meg sem kaphatta, az nem zárja ki azt, hogy részt vegyen a közös tulajdon felszámolásában. Ha arról valahonnan tudomást szerez akkor abba bekapcsolódhat. Az én értelmezésem alapján részt vehet az egyezségi folyamatban, aláírhatja az egyezségi okiratot, nyilatkozhat, hogyan kéri a bekebelezési ellenértéket, stb. Feltéve, hogy hitelt érdemlően bizonyítja, a jogosultságát.
Ez alól kivétel a hagyatéki várományos. Ő ezekben a folyamtokban nem vehet részt, mert nem szerepel az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonostársként. Tehát nem nyilatkozhat, nem vehet át a bekebelezési ellenértéket, nem írhat alá.