Hogyan metsszük meg az idős, elhanyagolt gyümölcsfákat?

Némi munkával pedig újra teljes értékű gyümölcsfává alakíthatjuk őket, így nem lesz szükség a kivágásukra.

A gyümölcsfáktól jó termést csak akkor várhatunk, ha évről évre szakszerű metszést végzünk rajtuk.

Az „elvadult" korosabb fák ágai besűrűsödnek, ami miatt a fa közepébe nem jut be elég napfény. Ez mind a növényegészség, mind a növény fejlődésének szempontjából rossz, mert az árnyékos részben könnyebben megtelepednek és felszaporodnak a kártevők és a kórokozók, illetve a termőrészek egyre nagyobb számban pusztulnak el, és végezetül a korona felkopaszodik. A termés mérete és mennyissége fokozatosan lecsökken, sőt a minősége is gyengébb lesz. Így ha a fát több évig nem gondozzuk, fontos megújítani azt, nagyon idős fák esetén akár ifjítással is.

Célunk, hogy a gyümölcsfa vegetatív és a generatív részei között összhangot teremtsünk, hogy a termőegyensúlyi állapotot minél tovább fenntartsuk. Lássuk, hogyan fogjunk bele évek óta elhanyagolt fa metszésébe!

1. Mérjük fel fa állapotát!

Mérjük fel, hogy a fa egészséges-e vagy beteges, esetleg korhadó. Előfordulhat, hogy a fa állapota miatt nem érdemes vele vesződni. Ebben az esetben érdemesebb kivágni és újat telepíteni a helyére. Amennyiben csak egy-két száraz, sérült vagy beteg ág van rajta, akkor ezek eltávolításával kezdjünk bele a metszésbe.

Szarvas által károsított fa - a metszést a sérült ág levágásával kezdjük – fotó: Lepres Luca

2. Távolítsuk el a sarjhajtásokat!

A gyökérből és törzsből növő sarjhajtások elszívják a tápanyagot, így visszafogva a fa fejlődését. Ezeket a tőből távolítsuk el, ne hagyjuk tovább gyarapodni őket.

3. Ritkítsuk meg az elsűrűsödött koronát!

Mielőtt belekezdünk az ágak eltávolításába, járjuk körbe a fát, és keressük meg azokat az ágakat, amelyek a leginkább megakadályozzák a fény bejutását a lombkorona közepébe, vagy nem megfelelő szögben növekednek. Alapszabály, hogy a sűrűsítő, függőlegesen fölfelé, a korona belseje felé növő vagy keresztező ágakat, gallyakat, vesszőket el kell távolítanunk. Hiszen a célunk a szellős lombkorona kialakítása, amin a szél át tud fújni. Ez segít, hogy a vegetációs időszak során csökkentsük a korona belsejében megjelenő károsítók (gombás betegségek, vértetű stb.) számát, ezáltal a fertőzés súlyosságát.

4. Metsszük vissza a megmaradt ágakat is!

A vázágakat metsszük vissza az ideális hajlatig, melyekből majd jöhetnek az új hatások.

5. Ne feledkezzünk meg a sebkezelésről sem!

Ne feledkezzünk meg a metszés után visszamaradt sebek kezeléséről sem. Egy ötforintos érménél nagyobb átmérőjű seb esetén a metszést követően azonnal fedjük be a sérülést erre alkalmas sebkezelő készítménnyel, melyeket a gazdaboltokban könnyedén beszerezhetünk. Ez a lépés nagyon fontos a seb szöveteinek lezárása és gyógyítása szempontjából, ugyanis a nyitott sebek tárt kapui a fertőzéseknek.

Elhanyagolt,  sosem metszett birsalmafa a ritkító metszés előtt és után – fotó: Lepres Luca

Mikor van szükség az idős gyümölcsfa ifjítására?

Egy bizonyos kort elérve az idős gyümölcsfák fejlődése lelassul, majd hanyatlani kezd. A vázágak felkopaszodnak, a korona gyérül, a lombozat elaprósodik, és a termés is veszít a minőségéből, apróbb és fogyasztásra kevésbé alkalmas lesz. Ezek a tünetek a metszetlen és elhanyagolt gyümölcsfákon korábban következnek be.

Szükség lehet még ifjításra, amennyiben a korona valamilyen mechanikai sérülés következtében súlyosan károsodik, torzul, vagy egy betegség vagy fagykár tönkretette. Azonban beteges, elvénült, gyengén növekedő (vízhajtásokat is alig hozó) fákon semmiképp se végezzünk ifjítást, mert az nem fogja túlélni a folyamatot.

Mit tegyünk meg, mielőtt belekezdenénk?

Készítsük fel a fáinkat az ifjításra, azaz mielőtt belefognánk, az azt megelőző évben alaposan trágyázzuk meg az idős gyümölcsfa talaját. Emellett nagyon fontos, hogy

csakis ősszel vagy tavasszal végezzük el ezt a munkát.

Vegyük figyelembe a gyümölcsfajt is. Míg az almatermésűek jól ifjíthatók, addig a csonthéjasok és a mandula ifjítása nagyobb kockázattal jár. A csonthéjas gyümölcsfákat augusztus végén, szeptember elején vágjuk vissza, mert a gutaütést okozó kórokozók ekkor kevésbé fertőzőképesek.

Hogyan végezzük el az ifjítást?

Először is fűrészeljük ki tőből a feleslegesnek tartott ágakat, és csak ezt követően kerüljön sor a kialakítani kívánt korona későbbi vázágainak visszavágására. Az ágakat oldalelágazásra vágjuk vissza, mert ezekben az elágazásokban található a legtöbb rejtett rügy, melyeket kihajtásra kényszeríthetünk. Az ifjítást követő egy esztendőben hagyjuk érintetlenül a visszavágott ágakon lévő gallyakat és vesszőket. A későbbiekben a rejtett rügyekből fejlődött vízhajtásokból tudjuk kialakítani az új koronát az alakító és ritkító metszés elvei szerint.

Az első három évben csak mértékkel végezzük a ritkítást, jobb, ha ekkor még hagyjuk erősödni a koronát, hogy az asszimilációs felület növekedjen. A megifjított fa több odafigyelést és gondozást igényel, ezért fordítsunk különös figyelmet a növényvédelemre, mert a fiatal hajtások könnyen fertőződnek.

Végezzük el a fertőzést megelőző permetezéseket időben. Illetve lássuk el bőségesen tápanyaggal a gyümölcsfát, és olykor öntözzük meg.

A szakszerűen megifjított fa 3-4 év múlva már jelentős mennyiségű termést képes majd hozni, és termőképességét még hosszú évekig, akár egy évtizedig is megtarthatja.