Termesszünk brokkolit! – Vitaminbomba, ami késő ősszel is szedhető!

Az elfogyasztott zöldségmennyiség tekintetében javult a hazai fogyasztás, jelenleg 300 g/nap (110 kg/év) körül mozog, a gyümölccsel és az ivólevek fogyasztásával együtt elérjük az EU által ajánlott 400 g/nap zöldség-gyümölcs szintet.

A brokkoli – noha a világon jól ismert zöldségfajnak számít, nálunk a termesztésével már az 1700-as években próbálkoztak – igazán csak az elmúlt 10-15 évben vált ismertté. Jelentős fogyasztásáról még mindig nem beszélhetünk, pedig változatosabbá tehetnénk vele a konyhánkat.

Változatosabbá tehetjük vele a konyhánkat – fotó: Pixabay

A brokkoli (tudományos nevén Brassica oleracea convar. botrytis var. italica) közeli rokona a karfiolnak és a fejes káposztának. Régi zöldségfajnak számít, a rómaiak brassica néven ismerték és fogyasztották. Nálunk a karfiol jelentőségét illetően még mindig vezet, ugyanakkor más országokban az arány régen megfordult,

a brokkolit táplálkozás szempontjából a legértékesebb fajok közé sorolják,

míg a karfiol csak a 8-10. helyen van. A karfiolhoz hasonló módon készíthető el, jól fagyasztható, főzéskor – ellentétben a karfiollal – nincs kellemetlen szaga. Kalóriában szegény (100 g főtt brokkoli 20-30 kcal-t tartalmaz), jelentős az A-, B1-, B2-, B3-, és C-vitamin tartalma, a termésben 130-150 g (!), ugyanakkor fontos ásványianyag-forrás is magas kalcium- és káliumtartalmából adódóan.

Környezeti igénye megegyezik vagy hasonló a többi káposztaféléhez, de kevésbé érzékeny, mint a karfiol az optimumtól (13-16 ⁰C) eltérő hőmérsékletre – így a nagy melegre és hidegre –, továbbá a páratartalomra. Fényigénye nagy, sok vizet és tápanyagot kíván.

Összességében könnyebb termeszteni, mint a karfiolt.

A termés mérete alapján van fajtacsoport, amely a karfiolhoz hasonlóan egyetlen nagy fejet képez, és léteznek olyan típusok is, amelyeknél a főrózsa eltávolítása után képződő száron több kisebb, többször is szedhető terméseket fejleszt. Bár nálunk igazán csak a sötétzöld színű fajtáit ismerik, de színben (zöld, piros, fehér, lila stb.) és tenyészidőben is (koraiak: 55-65 napos; középhosszú 65-75 napos; késeiek: 75-130 napos) nagy a választék.

A brokkoli tenyészideje valamivel rövidebb, mint a karfiolé, ezért a szabadföldi termesztésen kívül a hajtatásba is jól beilleszthető. Lehet kora tavasszal, nyáron és nyár végén is ültetni.

A brokkoli termesztése

A főbb ültetési időpontok a következők:

• fűtetlen fólia vagy síkfólia alá: III. hónap első felében;
• szabadföldi korai termesztésre – friss fogyasztásra: III. hó vége - IV. hó eleje;
• nyári termesztésre, ipari célra és friss fogyasztásra: V-VI. hónapban;
• őszi termesztésre, ipari célra (friss fogyasztásra): VI-VIII. hónapokban.

A kereskedelemben elsősorban hibrid fajták kaphatók, ebből adódóan a drágább vetőmag miatt célszerűbb palántáról szaporítani. A fiatal növényeket egyszerű módszerekkel, korai ültetéshez fűtetlen fóliában, nyári és őszi termesztéshez szabadágyakban neveljük meg, négyzetméterenként 600-700 db-ot, amihez 4-5 gramm/m² magot kell elvetni. A palántanevelési idő 4-5 hét.

A koraiság és a termésbiztonság fokozása érdekében érdemes tápkockás (tálcás) palántát nevelni. Ilyen esetben a szikleveles – maximum két lombleveles – palántákat 4x4 vagy 5x5 cm-es tápkockákba vagy palántanevelő tálcába tűzdeljük, ekkor a palántanevelési idő hosszabb, megközelítőleg 6-8 hét. Az elöregedett palánták – a karfiolhoz hasonlóan – apró, kényszerérett fejeket teremnek.

A brokkolit táplálkozás szempontjából a legértékesebb fajok közé sorolják – fotó: Pixabay

Tenyészterület-igénye megközelítőleg megegyezik a karfioléval, a szaporítási időpontoktól és a fajták igényétől függően a következő tőállományt javasoljuk:

• hajtatás: 35x40 v. 40x40 cm – 6-8 db növény/m²
• korai szf.: 40x50 v. 50x50 cm – 4-5 db növény/m²
• nyári term.: 50x50 v. 50x60 cm  – 3-4 db növény/m²
• őszi term.: 50x60 v. 50x70 cm – 2,5-3 db növény/m²

Ápolása a rendszeres gyomirtásból – kapálás, gyomlálás – és öntözésből áll. Megfelelő talaj-előkészítés esetén csak a hosszabb tenyészidejű fajtákat szoktuk nitrogénnel és káliummal fejtrágyázni.

Sajnos, mint minden káposztafélének,

a brokkolinak is sok az ellensége (káposztalepke, levéltetvek, gombás betegségek), ezért folyamatos növényvédelemre szüksége van!

Szedését akkor kezdjük, amikor még a kis bimbók zártak, maga a fej még tömör. A szedést ne halogassuk, mert ha a bimbók kinyílnak, a sárga virágocskák megjelennek – ami szinte az egyik napról a másikra bekövetkezhet –, a termés értéktelenné, ehetetlenné válik. A leszedett termések mélyhűtőben kiválóan eltarthatók.