A rezet rézszulfát vagy rézoxiklorid formában a tavaszi lemosási szezonban egyes kertészeti kultúrákban széles körben használják. Több növénynél a lemosó permetezést követően a szezon eleji védekezésekben önmagában vagy kombinációkban javasolható.

Mind a biológiai védekezésre átállt gazdaságok, mind a hagyományos növényvédelmet gyakorló gazdák szívesen használják, mert a költség és a hatás összefüggés elfogadható. Megfelelő hőmérséklet alatt a rügypattanáskor kijuttatva csekély a fitotoxicitás veszélye, továbbá szabadforgalmú szerek, amelyeket bárki megvásárolhat.

A lemosó permetezésre a rézvegyületeken – rézoxiklorid, rézszulfát – kívül kénvegyületek és növényvédelmi célokra alkalmas olajok is használhatók, önmagukban vagy egymással kombinációban. Megfelelő hőmérséklet esetén alkalmazva alacsony a növény károsodásának esélye.

Az elmúlt téli időszakban a hosszan tartó, viszonylag enyhe időjárásban a kórokozók és kártevők áttelelő képletei nem pusztultak olyan mértékben, mint egy hosszan tartó, jelentős fagy esetén. Ehhez jönnek a betelepülő újabb kártevők, amelyek ellen a tenyészidő során még nem áll rendelkezésre kellő számú, egymástól eltérő hatású hatóanyag, ami az elmúlt évek tapasztalatai alapján megnehezíti az ellenük való hatásos védekezést.

Az április első dekádját követő gyors felmelegedés miatt a vegetáció felgyorsult, egyes gyümölcsfajok, pl. a csonthéjasok közül a korai kajszi-, őszibarackfajták virágázása megkezdődött. A tavaszi lemosó permetezést mindenképpen célszerű elvégezni, amennyiben el kívánjuk kerülni a szezonban fellépő kártétel elleni fokozott védekezést. Általános szabályként

a lemosó permetezést lehetőleg a fagyveszélyes, kora tavaszi időben ne végezzük,

mert a hatást a rügyeket záró levelek szoros állása csökkenti. Ezenkívül a virágzás előtti, pattanófélben lévő hajtásokon és bimbókon meghúzódó áttelelő tojások és más szaporító képletek burkolata fellazul, és a tavaszi lemosó permetezés hatékonyabb lesz.

A tavaszi lemosó permetezés alkalmazása során betartandó fontos szabályok:

• A permetezés idejének megválasztása, a fentiekben elmondottak szerint.
• A technológia során alkalmazható növényvédő szerek dózisának betartása.
• A permetlédózist és a permetlémennyiséget az egyes javasolt termékek címkéjén megadottak szerint kell megválasztani.
• A kijuttatás tényleg lemosás legyen, a növényeket úgy kell lepermetezni, hogy azokról a permetlé lecsurogjon – a lemosásra engedélyezett szerek kontakt hatásúak, érintkezniük kell a rügypikkelyek alatt, a kéregrepedésekben vagy alattuk meghúzódó, áttelelő szaporító képletekkel.
• A címkén megadott hőmérsékleti maximumot a kijuttatás idején ne haladja meg a levegő hőmérséklete.
• Kerülni kell a szeles időben végzett lemosó permetezést, mert az elsodródás károsítja a kijuttató embert és a környezetet.
• A rézvegyületek különösen károsíthatják a vizeket és a vízi élőlényeket, ezért az előírt védőtávolságot be kell tartani.
• A korai felmelegedés esetén megjelenő beporzó rovarok károsodhatnak, ezért az azokra előírt óvórendszabályokat be kell tartani.
• A lemosó permetezésre előírt védőfelszerelést használni kell.
• A permetezést követően a permetezőberendezést alaposan ki kell tisztítani, a csomagolóanyagot újrafelhasználásra annak kilukasztásával alkalmatlanná kell tenni.

permetezés

Lényeges, hogy a lemosó permetezés ténylegesen lemosásszerű legyen – fotó: Shutterstock

A réz sejtméreg, ez biztosítja a növényvédelemben használt rézvegyületek hatékonyságát rovar- és gombakártevők ellen. A rézvegyületeket tartalmazó termékben az elemi réz nagyon finom szemcsemérettel kerül forgalomba, ami a növényen való megtapadást, az esőállóságot és a hatékonyságot segíti elő, megfelelő segédanyagokkal kiegészítve. A hatékonyság növelhető olajtartalmú lemosószerekkel kombinálva, alacsony hőmérsékleten történő kijuttatás esetén.

Alkalmazása – akár a tenyészidőszak végén ősszel, akár a tavaszi rügypattanás előtt – javasolt. A tavaszi lemosó permetezést lehetőleg a rügypattanás megelőző időszakban a lehető legkésőbb kell végezni, természetesen a termékek címkéjén feltüntetett hőmérséklet figyelembevételével, a perzselés elkerülésére. A hatás kedvezőbb, mint közvetlenül a tél végén végzett permetezésé, mert a kórokozók és az áttelelő rovarok, illetve szaporító képleteik a kelésre készülve fellazult felülettel érintkeznek a vegyszerrel.

Lényeges, hogy a lemosó permetezés ténylegesen lemosásszerű legyen. A lemosó permetezés mellett feltétlenül javasolt a  gyümölcsfák metszése, a kéreg tisztítása, az őszi lehullott lomb eltávolítása a területről.

A rézszulfát használatának újraengedélyezése

Az Európai Bizottság nemrégiben megújította a rézszulfát engedélyét, a döntést követően pedig az egyes tagországok is így cselekedtek. A terméknek nagy a népszerűsége, különösen a biológiai védelmet előtérbe helyező gazdálkodók körében, előszeretettel alkalmazzák egyebek között burgonya, szőlő, paradicsom és alma biológiai termesztésében baktériumok, gombák és rovarkártevők ellen. Ugyanakkor a réz felhalmozódik a talajban és minden élő szervezet érzékeny vele szemben, ezért egyre inkább keresik a rézvegyületeket helyettesítő megoldásokat.

Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal (EFSA) és az Európai Kémiai Ügynökség (ECHA) – mindkét intézmény vezető szerepet játszik a növényvédőszer-hatóanyagok engedélykérelmeinek elbírálásánál – megvizsgálta a rézszulfátot is a hatóanyag újraengedélyezéséhez. A vizsgálatok kiemelik a réz toxikus hatásának rizikóját a terméket felhasználók, madarak, emlősök és a talajlakó szervezetek esetében, illetve általános hatását a környezetre. A döntés kiterjed a rézszulfátnak a baktériumok és gombák elleni alkalmazhatóságára.

Az Európai Kémiai Ügynökség (ECHA) szerint a rézvegyületek kifejezetten mérgezőek a vízben élő szervezetekre, a káros hatás vízben hosszú ideig tart. Lehetséges a rákkeltő hatása, továbbá magzatkárosító hatású lehet, illetve a termékenységet csökkentheti. Lenyelve károsító, szembe jutva súlyos károsodást okozhat. Hosszas vagy ismételt expozíció esetén káros hatású lehet az emberi szervezetre.

Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal (EFSA) megerősítette a réz hatóanyag okozta rizikót a felhasználók, madarak, emlősök és talajlakó szervezetek esetében. Mind az EFSA, mind az USA Környezetvédelmi Ügynöksége egyetért abban, hogy a fogyasztókra gyakorolt lehetséges egészségkárosító hatások bizonyítása további vizsgálatokat követel.

A bioélelmiszerek nem tartalmaznak annyi növényvédőszer-maradékot, mint a hagyományos termesztésből származók, ugyanakkor előfordulhatnak bennük a rézvegyületek mint növényvédőszer-maradék az Európai Parlament 2015-ben kiadott kutatási jelentése szerint. A szer bioakkumulatív hatású, azaz a talajban, illetve állati szervezetekben felhalmozódhat és toxikus szintet érhet el a mennyisége. Számos biotermesztéssel foglalkozó borászat az USA-ban, illetve Európában (beleértve Franciaországot) felhagyott a réz alkalmazásával, a talajban lehetséges felhalmozódástól tartva.

bio

A bioélelmiszerekben is előfordulhatnak rézvegyületek – fotó: Shutterstock

Az Európai Bizottság 2014-ben meghosszabbította a rézszulfát felhasználási engedélyezését, azzal, hogy alkalmazását csökkentik, és a környezeti hatásokról újabb tanulmányokat készíttetnek. 2015-ben az EU a rézszulfátot a „helyettesítésre kijelölt” hatóanyagok listájára felvette, az egészséget és a környezetet károsító hatások miatt. A határozat ez év januárban lejárt, majd újra meghosszabbították. A helyettesítésre kijelölt anyag fogalom azt jelenti, hogy a termék engedélyét nem vonják vissza mindaddig, amíg azonos célra alkalmazható, de kisebb rizikóval használható növényvédő szer forgalomba nem kerül.

Ez ideig nem sikerült megfelelő, biogazdálkodásban alkalmazható alternatívát találni a rézvegyületek kivonására a gazdálkodásból.

Az Európai Parlament beszámolója szerint „egyes ígéretes helyettesítő anyagok, pl. káliumbikarbonát – az emberekre és környezetre nem károsító – vagy tejipari melléktermékek jöhetnek szóba. Változatlanul javasolt a rézsók korlátozott alkalmazása”. A rézvegyületek tehát megmaradtak a kistermelők vagy amatőr növénytermesztők kezéhez adható növényvédő szerek között.

Visszatérve a rézszulfátra: a szert 1882-ben Bordeaux környékén kezdték el szőlőben alkalmazni, első körben a szőlőlopás elleni védelem miatt, mivel a szőlőre permetezett rézszulfát és a mészhidrát keveréke jellegzetes kékes színűre festette a lombozatot, ami a potenciális tolvajokat elriasztotta, és hamar kiderült a keverék kedvező hatása a szőlőben. A bordói lé jelenleg gombaölő szerként használatos.

Forrás: BCPC Newslink 2018. március