Frissen szedett étkezési paprika – fotó: Arany Sándor Gábor
Az előzetes mérések szignifikáns különbséget mutattak, amelyek alapján az üvegházból származó étkezési paprika C-vitamin tartalma is 45%-kal magasabb az importnál.
Az új szegvári 2,5 hektáros üvegházban a szedés előtti paprika fürtök – fotó: Arany Sándor Gábor
Amit itt szüretelnek, az 24 órán belül már elérhető a fogyasztók számára, ami távolról érkezik, arról nem tudjuk, hogy mikor szedték, de azt már igen, hogy az elemzéshez vett import paprika kevesebb C-vitamint tartalmaz.
A távolság miatti, napokon és vélhetően heteken át tartó szállítás, a tárolás és raktározás ideje alatt csökkenhet a C-vitamin tartalom, amire az emberi szervezetnek a napi táplálkozás során igen nagy szüksége van.
Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas orvos és biokémikus szerint: „Az leszel, amit eszel!”
Kijelentése hosszú időre meghatározza az emberi szervezet egyik legfontosabb szükségletét, amely nem más, mint a C-vitamin. Ennek beviteléhez elég, ha naponta egy db paprikát, lényegében a legtöbb C-vitamint tartalmazó zöldséget fogyasztunk.
Szent-Györgyi professzor az aszkorbinsavnak nevezett bioaktív anyagot a magyar paprikából kristályosította ki nagy mennyiségben és C-vitaminnak nevezte el, amely először 1934-ben volt olvasható a Biocemistry tudományos folyóiratban.
A C-vitamin jótékony hatásai a szervezetre sokak számára ismert, hiszen az immunrendszer működésében és erősítésében igen nagy szerepe van.
Ne feledjük, hogy 1 db étkezési paprika, amely 80-250 mg C-vitamint tartalmaz, fedezi a napi szükségletet!
A szentesi és az import étkezési paprika C-vitamin tartalmának értékelése
Az egészséges táplálkozás egyik fontos eleme a zöldség- és gyümölcsfogyasztás. Táplálkozásunk egyik legnagyobb kockázati tényezője, hogy kevés zöldséget és gyümölcsöt fogyasztunk. A WHO szerint, a napi ajánlott bevitel minimum 400 gr. Hazánkban a férfiak 26 %-a és a nők 17 %-a fele ennyit sem fogyaszt. A fiatalok (18-34 év) több mint 50 %-a szintén fele ennyit sem fogyaszt. A gyerekek 60%-a elégtelen mennyiséget fogyaszt. Több tudományos közleményben megjelent az az állítás miszerint „Az étrend számít a megbetegedések és halálozások legfőbb kockázati tényezőjének, jelentősebben, mint a légszennyezettség és a dohányzás.” „Az leszel, amit eszel” nyilatkozta Szent-Györgyi.
Szent-Györgyi Albert professzor aszkorbinsavnak (eredetileg hexuronsavnak) nevezett bioaktív anyagot a magyar paprikából kristályosította ki nagy mennyiségben és nevezte el C-vitaminnak. Ezeket az eredményeket először 1934-ben tették közzé a Biochemistry tudományos folyóiratban. A C-vitamin élettani hatásaira irányuló kutatási eredményeit 1937-ben Nobel-díjjal ismerték el. A C-vitamint az emberi szervezet nem képes előállítani, tehát csak táplálékkal vihető be, alapvetően zöldség- és gyümölcsfogyasztással. Ebben kiemelt szerepe van az étkezési paprikának.
A C-vitamin, mint vízben oldódó vitamin, magas hőmérséklet (pl. főzés) vagy hosszabb tárolás során elbomlik.
A C-vitamin jótékony hatásai sokak számára közismertek: fokozza szervezetünkben az immunrendszer működését, növeli a fehérvérsejtek számát és fokozza a működésüket. Jelentősen csökkenti a meghűléses betegségek tüneteit. Az újabb kutatások szerint erős antioxidáns hatásánál fogva semlegesíti a szabad gyököket, így védi a szervezetet a rákkeltő anyagok káros hatásaitól. A napi szükséglet minimuma a WHO szerint 60 mg, azonban a környezeti stressz hatások, a dohányzás, lázzal járó betegségek, a fizikai munka végzése, a magasabb életkor, jelentős mértékben növelik a szükséges adag mértékét.
A friss paprika 100 g termése a termesztés körülményeitől, fajtától és az érettségétől függően 80-250 mg C-vitamint tartalmaz, amely önmagában fedezi a napi szükségletet (RDA 80 mg). Ez a koncentráció, a zöldségfajok között kiemelkedő értéknek számít.
Hazai (szentesi) és az import paprikák C-vitamin tartalmának összehasonlítása:
Minden mintát négy ismétlésben mértünk meg és statisztikailag értékeltük. A vizsgálatok során 48 minta C-vitamin meghatározására került sor.
Az első minták érkezésekor (02.23) két bogyótípust vizsgáltunk étkezési (fehér és zöld hegyes csípős), két származási helyről, Szentesről és az import paprika pedig Marokkóból származott. Az étkezési fehér típusoknál nem találtunk különbséget. Viszont a szentesi minták C-vitamin tartalma egységesebb volt, a marokkói mintáknál 30 %-kal nagyobb volt a szórás. A hegyes csípős típusoknál a szentesi minták C-vitamin tartalma 6 %-kal magasabb volt, de ez nem szignifikáns. Fontos viszont megjegyezni, hogy a marokkói zöld hegyes minták, C-vitamin tartalom tekintetében, sokkal eltérőbbek, voltak. A szentesi minták szórása csupán harmada volt a marokkói importnak!!! Részletes adatokat lásd a táblázatban.
Táblázat
Eltérő bogyó típusú és származású paprika minták C-vitamin tartalma
Március 9.-én szedett illetve vásárolt (marokkói) fehér paprikák esetében nagyon jelentős szignifikáns különbségeket mértünk. A Szentesről érkezett high-tech üvegházból származó minták C-vitamin tartalma átlagosan 45 %-kal volt magasabb, mint a marokkói importból származó (lásd az ábrán).
Ábra: C-vitamin tartalom (µg/g)
Ezek az eredmények is azt bizonyítják, hogy nem elég csak azt vizsgálni, hogy mennyit fogyasztunk, a mostani esetben paprikából, az is nagyon fontos táplálkozás-élettani szempontból, hogy az mennyi C-vitamint tartalmaz! Fontos megemlíteni, hogy a tiszta C-vitamin (aszkorbinsav) nagy része kiürül a vizelettel. Tehát a felszívódása rosszabb, mint ha azt gyümölccsel, vagy zöldséggel vinnénk be. Például paprika esetében a C-vitamin felszívódását jelentős mértékben elősegítik, a paprikában szintén jelentős koncentrációban jelenlevő karotinoidok (pl. β-karotin, lutein, stb.), tokoferolok (E-vitamin), folsav, ásványi anyagok (kalcium, magnézium).
Az analitikai vizsgálatokat a régi, hagyományos termesztőberendezésekben és a high-tech üvegházakban előállított termékek összehasonlításával kiegészítve folytatjuk.
2021. 04. 17. Gödöllő, Dr. Helyes Lajos, egyetemi tanár
