Az elhúzódó telet követően az igazi tavasz hirtelen köszöntött be. A kora tavaszi 8 – 12 °C-os nappalok alig egy hétig tartottak, máris itt a 25 – 28 °C-os nyárelő. A téli csapadékból még viszonylag bőven van a mélyebb rétegekben, amit a gyorsan felmelegedő talajfelszínhez közel csírázásnak induló tavasszal vetett magvak gyökerei hamar elérhetnek. A tavalyi vetésű repce, búza is intenzív fejlődésben van. Kivételt csak azok a területek jelentenek, ahol a belvíz megakasztotta a fejlődésüket.

Ezt az erőteljes, gyors növényfejlődést a talaj tápanyag szolgáltató képessége nem minden esetben tudja követni. Különösen azokon a területeken figyelhető meg ilyenkor felnyurgulás, sárgulás (elsősorban ezt nitrogénhiány okozza), ahol a humusztartalom gyenge, vagyis a tápanyag szolgáltató, azokat mobilizáló baktérium készlet szerény.

Belvíz 2013.

Természetesen a sárgulás legszembetűnőbben a már említett, korábban belvízzel borított táblarészeken mutatkozik. A vízzel 100 %-ig telített vagy éppen vízzel teljesen borított talajokban a levegő nitrogénjét megkötő baktériumok működése ilyenkor leáll. Így a növény szinte egyáltalában nem jut nitrogénhez.

Azotobacter Vinelandii szabadon élő nitrogéngyűjtő baktériumok

Ez a folyamat egyébiránt jól példázza azt is, hogy a műtrágyával kijuttatott nitrogént a növény közvetlenül csak korlátozott mértékben tudja hasznosítani. Ezekben a helyzetekben a növény gyökérfejlődése lelassul, sőt leáll. Bár a talajban a mikrobiológiai folyamatok viszonylag gyorsan helyreállnak (pl. azok a nitrogéngyűjtő mikroorganizmusok kezdenek működni, melyek levegőtlen körülmények között akár a vízben oldott N-t képesek megkötni) a gyökérfejlődés újraindulása ezt csak nagy késéssel követi. Ez akár 7 – 14 nappal is visszavetheti a növények fejlődését.

A gazdák legtöbbje számára nem ismeretlen ez az időszakosan jelentkező, viszonylagos tápanyag-szűke és készül is ennek áthidalására. Ehhez a fejtrágyázás mellett sokféle levéltrágyát ajánlanak a gyártók. Ezek egy része a hagyományosnak számító nitrogént, és esetenként más makroelemeket (foszfort, káliumot) tartalmazó általában némi mikroelemmel is bíró levéltrágya. Az elmúlt pár évben viszont egyre többen választották az algákat tartalmazó levéltrágyákat. Vagy azokat, melyek algát ugyan nem, de az általuk termelt hormonokat tartalmazzák.

Miért a növekvő érdeklődés ezek iránt a lombtrágyák iránt?

Mert hatékonyságuk nagyobb, mint ha hagyományos módon különböző tápanyagokat permeteznénk a növényekre!

Nézzük, hogyan működik az egyik, és hogyan – a hagyományostól lényegesen eltérő – másik kezelés!

Amikor csak tápelemeket tartalmazó készítményt permetezünk ki, az abban lévő N-P-K-t stb. a növény a légzőnyílásain (sztómák) keresztül veszi fel.

Levélepidermisz szerkezete a sztómákkal, illetve 1 db sztóma erős nagyításban.

Hogy ezzel a sóoldattal perzselést ne okozzunk, csak nagy hígításban tudjuk azt kijuttatni, általában 0,5 – 2,0%-os töménységben. Könnyen kiszámíthatjuk, hogy így hektáronként 250 liter (szántóföldi permetezésnél alkalmazott) lémennyiség mellett ez 5 liter, illetve kilogramm mennyiséget jelent a választott készítményből. Így átlagos hatóanyagtartalmat figyelembe véve legfeljebb 0,5 kg N-P-K és más hatóanyagot tudunk kijuttatni egy kezeléssel. Ha feltételezzük, hogy a kijuttatott készítmény 100%-ban hasznosult (ez persze nyilván nincs így), akkor is könnyen belátható, hogy ezek a mennyiségek elenyészőek a talajból a gyökéren keresztül felvett tápanyag mennyiségekhez és a növény pillanatnyi szükségletéhez képest.

- Más persze a helyzet mikroelem pótlása esetében, hiszen ezekből csak nagyságrendekkel kevesebb kell a növényeink számára. Ezek esetleges pótlása viszont nem a tavasz, kora nyári intenzív növekedés szakaszára esik.

Ezért aki hagyományos levéltrágyával próbálja megoldani a növényfejlődésnek ezt a szakaszát, az fogadja meg a gyártók tanácsát, és ezeket a kezeléseket 7 – 10 naponként legalább 4 – 5-ször ismételje meg!

Miben tudnak mást az algák?

Az ilyen beavatkozás egészen más irányból hat a növény tápanyagfelvételére. Nem elsősorban tápelemeket juttat a növénybe, hanem az algák hormontartalma intenzív gyökérnövekedést indít el, és tápanyagfelvételre serkenti, szinte kényszeríti a növényt. Vagyis, ha a ma divatos szóhasználattal élünk, átsegíti őket a stresszhelyzeten. Jelenleg magát az algát is tartalmazó készítmények szinte mindegyike tengeri alga mix. Az algákra jellemző, hogy különböző elemeket nagyobb koncentrációkban tartalmazzák, mint a termesztett növényeink. Így egy-egy algás kezeléssel egymenetben mikro és mezoelemeket is juttatunk a növényeinknek. Az alga ásványi anyag tartalma természetesen attól függ, hogy az élőhelyén, a kitenyésztése folyamán milyen elemek vannak az oldatban. A tengeri algák értelemszerűen a tengervíz sóiban lévőket tartalmazzák. Elsősorban Cl, Na, S és Mg.

A tengervíz a magas oldott só tartalma miatt az emberi szervezet számára mérgező.

Az Algafix használata

Más a helyzet pl. az elmúlt év közepén forgalomba került Algafix esetében. Ez a készítmény édesvízi algát tartalmaz. Az édesvízben (a neve is jól jelzi) igen kevés az oldott ásványi só. Ezért ennek a készítménynek az előállítása során a gyártók szabadon dönthettek, hogy milyen sóösszetételt alkalmaznak. A kitenyésztés során a fotoreaktorban elsősorban olyan elemeket visznek be, melyek a Kárpát-medence termőterületein hiányoznak, vagy csak kevés áll rendelkezésre, pl. vas, cink, réz, molibdén, bór, mangán. Érdekes tény, hogy az Algafix készítmény mindössze 0,2% élő algát tartalmaz csak. Viszont szuszpenziójában (gyakorlatilag oldatnak tekinthetjük) az alga által termelt hormonok szintje igen magas. Ezért ha valaki használat előtt elfelejtette felkeverni, felrázni a készítményt, és ezért a kanna alján marad az algák egy része, a hatás így sem marad el. Az oldott hormonok a növényre jutva azonnal felszívódnak, és órák alatt képesek a növényt intenzív fejlődésre serkenteni. Azért persze használat előtt homogenizáljuk ezt a készítményt is, mint ahogy egyébként is szoktuk.

Az Algafix kijuttatásának a módja a gyártó szerint

A növények Algafix-es kezelését teszi lehetővé az Algafix AntiStressz JET. Az eszköz lényege az, hogy bármely permetezőgépre felszerelhető és a magasságában állítható belógó szórófejeken a fúvókák közvetlenül a növénysorok fölött haladnak és különlegesen szűk, előre és hátra szóró permetsugárral kiváló fedettséggel juttatják az Algafix-et a levelek színére és fonákára. Ez a berendezés az Algafix korai kijuttatása mellett kiválóan használható még a sorok gyomirtására is.

Az Algafix kijuttatása AntiStressz technológiával

fok