Nálunk is eredményesen termeszthető a libanoni-cédrus
2006. június 23., péntek 12:55:32 / Agroinform Kiadó
A klímaváltozás kapcsán sok szó esik arról, miképpen fog megváltozni Földünk globális éghajlata, viszont kevesen foglalkoznak Kárpát-medence éghajlat-változásaival, pontosabban az arra adandó válaszokkal. Egyik megoldás lehet az arridabb klímához szokott növények meghonosítása. A hazai erdősítési programokba kívánkozik a szárazságtűrő fafajokkal való bővebb foglalkozás. Viszonylag kevés az időszakosan száraz periódusokat is jól tűrő erdészetben eredményesen telepíthető fafajok száma, amelyek egyúttal értékes, továbbhasznosítható dendromasszát adnak. Ezek közé tartozik a föníciai Libanoni cédrus.
Ki ne emlékezne a föníciai cédrus ágra, vagy az évszázados libanoni cédrus törzse körül táncoló lányokra Csontvári Kosztka Tivadar híres festményein.
A festő Libanon Állam jelképét örökítette meg az utókornak.
Az egykor legendás hírű állományokból mára csak hírmondók maradtak. Kisebb erdőfoltjai, facsoportjai találhatók Ain Zahalta, Dzsebel Baruk, Hadeth, Bshare, valamint Ehden környékén. Egy-két hegyvidéki területen előfordul Szíriában is. Itt az elmúlt15-25 évben nagy számú út menti fasort telepítettek, valamint kopárok fásítását végezték e fenyő fajjal.
A főniciai libanoni cédrus (Cedrus libani A. Rich.) a nyitvatermők botanikai családjába tartozik. a meleg mérsékelt öv száraz területein élő Libanon, Szíria, Törökország vidékén őshonos fafaj. A növény faj egylaki, a porzós és a termős virágok egyazon példányokon fejlődnek és nagy részben szél megporzásúak.
A libanoni cédrus fő lelőhelye a kis-ázsiai Taurus hegységben van. Állományaihoz itt a klinikai jegenyefenyő (Abies cilinica Carr.) a görög boróka (Juniperus excelsa M-Biep.) és a szagos boróka (Juniperus foetidiissima Wild.) társul a leggyakrabban. őshazájában lassú növésű fája gyanta anyagokkal átjárt, illatos, tartós fafaj.
Erdei javát már évezredekkel korábban kivágták.
Történelmi tanulmányainkból tudjuk, hogy a kis-ázsiai sorsfordulói nem bántak kegyesen e fafaj állományaival. Az erdei helyét mára karsztos kopárok, szikár legelők váltották fel.
A fa közepes- vagy magas növésű, leggyakoribb mérete 15-40 méter között van. Törzse idős korára melléktörzsekre ágazik, lombkoronája ekkor óriási ernyőt formál. Kérge fiatalon szürke, sima, idővel pikkelyesé, válik. Tűlevelei általában 20-35 mm hosszúságúak, fényesen zöldelők. Tobozai 70-120 mm nagyságúak, leggyakrabban 45-70 mm. átmérőjűek, hirtelen szélesedő, besüllyedt csúcsúak, úgynevezett hordó alakúak. A harmadik évben általában már világos barnára érnek meg.
Éghajlat- és talajigénye
A föníciai Libanon-cédrus leginkább a száraz, arrid viszonyok növénye. Minimális csapadék igénye évi 400mm. Ilyen körülmények között fejlődik Szíriában és Törökországban. Libanonban elegyes erdőt alkotó fafaj volt. Ma már jobbára csak az ország zászlaján láthatjuk.
Egyes termelési körzeteiben nem ritkák a –30 C fok körüli téli hidegek sem, amit a fák jól elviselnek. Tűlevelét nem hullatja el a téli időszakban sem termőhelyén, sem Magyarországon, sőt ami meglepő, még ekkor is növekedik.
A talaj iránt nem igényes. Elviseli, még kedveli is a kalciumban gazdag köves, sziklás talajt, amiből bőven akad a mészkő hegyeinkben. Kezdeti egyed fejlődési időszakban meghálálja a kiegészítő mésztrágyázást. Különösen az altalaj kalciumban való gazdagságára igényes.
Betelepítési helyei Európában
Általában parkok, mesterségesen kialakított ligetes sétálók kedvelt betelepítési növénye Nyugat-Európában és a Mediterránumban. Leggyakrabban Nagy-Britannia kertjeiben, parkjaiban ültetik.
Magyarországon csupán pár nagy és néhány kisebb méretű fa ismert. Megtalálható Alcsútdobozon Csaplár nevezetű park részben, Budapesten a Kondor utcában, soproni Lövérekben.
Magyarország mediterránihoz közelítő klímaviszonyú területein (Dél-Baranya), valamint az ország Bács-Kiskun Megye kalciumban gazdag homokos talajain lehetséges a nagyobb kiterjedésű erdőszerű termesztése. Gyorsan fejlődik azokon a talajokon, ahol a kajszi is eredményesen termeszthető. Eredményes lehet a meghonosítása a Dunántúli Középhegységben, Gödöllő, illetve a cserehát térségében is.
A fa fejlődési erélye megközelíti az európai vörösfenyőét (Larix decidua Mill.). Előnyei közé tartozik, hogy a kevés csapadék mellett is jól növekszik, nem szárad ki a vékony talajréteg közepette, mint ez gyakran történik a hegyoldalkra telepített fekete fenyővel.
Hatására nem korárosodik el a táj, számos további élőlénynek teremt életteret, vagy teszi lehetővé a megmaradást. Gazdagabb marad a bioszféra, ezzel hatékonyan járul hozzá a biodiverzitás fenntartásához.
Fája egzotikusnak számít (II. János Pál is ebben kívánta végső nyughelyét), ezért a faiparban jól hasznosítható.
A hazai parkoknak, sétányoknak is dísze lehetne, főleg olyen helyeken, ahol gond az öntözés.
Dr Berényi Béla
baromfi
európai unió
pr
kia
liba
Ajánlott cikkek
Erre nagyon figyelj, hiszen ezt sokan elrontják! Nem mindegy, hogyan öntözöd a muskátlit!
Ezt tedd, és egész nyáron át gyönyörű lesz a muskátlid!
Csökkenti a koleszterinszintet, és a te kertedben is ott van!
A tyúkhúr nem csak a csirkék szívébe lophatja be magát.
Szent György napján figyelj a békákra!
Szent György napján figyeld a varjút és a békát is!