A múlt héten még kaptunk egy kis maradékot a nyárból, egy kis napsütést, egy kis meleget. Aztán jött a hétvége, s megérkezett az ígért esős időszak. Nem egyszerűen megérkezett, sokkal inkább ránk szakadt. Már szombaton zivatarok alakultak ki, hirtelen nagy mennyiségű esővel, s ez folytatódott vasárnap is. A hétfő – ha lehet – még több csapadékot hozott, s a kedd sem akart elmaradni az előző napoktól.

Most a Dunántúlt öntözte erősen a természet, de a középső országrész is kapott bőséggel, de szinte mindenhol esett kisebb-nagyobb mennyiség. Ez utóbbi mennyiség 40-60-100 mm-t jelent az átlagban, de ettől mindkét irányban eltérhetnek a helyi mérések (a nyugati határszélen egy nap alatt több mint 60 m esett!). Több helyen mérték a nyári csapadékmennyiséget, s közel 100 mm hiányt regisztráltak. Nos, most megkapták a hiánypótlást, de a sors fintora, hogy ez már későn jött, s inkább ront a pillanatnyi helyzeten, mint javít.

Természetesen a csapadék nem járt egyedül. Lehűlt a levegő, bár ez inkább csak az időszaki átlaghoz igazodott. Megemelkedett a relatív páratartalom, tartósan 90-100% között maradt, s a levélfelületi nedvesség is tartósan ott maradt. A talajok mélyen átáztak, leálltak a munkák, s néhány nap kényszerpihenőt kell tartani.

Valamelyest javul az időjárás, több napsütés és kevesebb csapadék várható a következő napokban, de igazából a meteorológiai előrejelzés továbbra is esélyt ad az esőnek, egészen a következő hét közepéig. Pedig most már van elég nedvesség a talajmunkákhoz, a vetéshez és keléshez, így a szárazabb időszak segítene a mezőgazdaságnak.

A kultúrák áttekintésére térve kezdhetnénk azzal, hogy kizöldültek a búza- és árpaterületek, de ez így erősen félrevezető. Pontosan szólva, az elmunkált tarlókon kikelt a kalászos árvakelés, ez zöldül. Nagy gondot nem okoz, de a károsítóknak megfelelő területet biztosít a kultúramentes időszak átvészelésére.

Miután a parlagfű virágzása tömegessé vált, irtása minden területen égetően szükséges.

Ennek keretében a tarlók újbóli elmunkálása is feladat, s ez egyfajta „mellékhatásként” az előbb említett árvakeléseket is bedolgozza. Sokan szenvednek a parlagfű pollenjétől, s ők nagyon félnek a mostani „csúcsidőszaktól”. Jó hír számukra, hogy ezek a heves esők kimosták a levegőből a pollent, illetve a virágzó növényt is leverték, így átmenetileg csökken a pollenkoncentráció.

Elkezdték a gazdák az őszi káposztarepce vetését. Sokan kihasználták a 7-10 nappal korábban érkezett csapadék kedvező hatását, s amikor az előkészített talajra rá lehetett menni, azonnal indultak a vetőgépek. Mostanra a repce területének közel a fele elvetésre került. Sajnos az elmúlt napokban ez a munka megállt, s pár napig várni kell a szikkadásra. Ahol még nem került talajba a mag, ott lehet még gyökérgolyvára rezisztens hibridet választani. Az elmúlt években terjedt ez a károsító is, s a mostani csapadékos időjárás valószínűsíti a fertőzését.

A kukorica levélzetének felszáradása folyamatos, a csövek nagy része már lefelé fordult. Homokos, sülevényes területeken már megkezdődött a betakarítása. A károsítók szinte teljesen eltűntek a táblákról. A kukoricamoly rajzása észlelési szintű a fénycsapdákban és a táplálékattraktáns csapdákban is, a rajzás a csapadékos napok előtt még tartott (1-2 db imágó/csapda/nap-fénycsapda), mostanra viszont nincs fogás. Ennek ellenére az Alföldön tovább nőtt a hernyókártétel. Növényvédelmi teendő már nincs, a betakarítás állítja meg a kártevőt.

kukorica

A kukoricamoly még mindig táplálkozik a leszáradt kukoricában – A szerző felvétele

A kukoricabogár imágórajzása jelentősen csökkent, az egyedszám 10 alatti számú a csapdákban/3 nap. A Dunántúlon megjelent és gyenge fertőzést ért el a fuzáriumos csőpenész, míg az Alföldön az eddigi gyenge fertőzöttségi szint tovább emelkedett. Ez részben a tünetek gyakoriságának emelkedését, részben a meglévő csővégi penészbevonat terjedését jelenti. A Dunántúlon 2-5%-os, az Alföldön 20%-hoz közeli fertőzés tapasztalható. Az esős, meleg napokat követően a betegség erősödésére kell számítani. Sajnos e betegség terjedését is a szárazabb időjárás és a betakarítás tudja megfékezni.

Halad a napraforgó betakarítása is, a területek felét vagy kicsit magasabb hányadát vágták már le. A lábon maradt napraforgó-állományokban erősödött a vadak és madarak kártétele. Az esős napok jelentős termésveszteséget sejtetnek, a tányérok szétesnek. A napraforgótarlók megművelése segít majd sokat az allergiásoknak, sok parlagfüves táblát tudnak így elmunkálni.

napraforgó

Napraforgó-betakarítás – A szerző felvétele

A burgonya betakarítása is halad a nagyüzemi táblákon. Az esős időszak itt is hátráltatja a munkákat. A termésátlagok (közepes) jónak mondhatóak. Területenként a gumók legfeljebb 1-2%-a fitoplazmás, általában észlelési szintű a baktériumos gumóbetegségek és a fitoftóra előfordulása. Érzékeny fajtákon a spongospórás varasodás gyenge mértékű fertőzése tapasztalható (pl. Balatoni rózsa). A csigák kártétele fokozódott.

A paprika és paradicsom szedése folyamatos. A paradicsomban a kálciumfoltosság egyre gyakoribb, táblaszinten 5-10%, a paprikában a baktériumos bogyórothadás terjed, amibe besegít a gyapottok-bagolylepke kártétele is. Jelenleg 15-20% a fertőzöttség, de korábban az öntözések miatt mostanság az esők miatt rohamosan romlik a helyzet.

paprika

Paprikaalternária – A szerző felvétele

paprika

Paprikalisztharmat – A szerző felvétele

Az uborkát is szedik. Az állományokat eddig folyamatosan öntözték a szárazság miatt, ami következtében már 10-15% peronoszpórafertőzöttség alakult ki. Tovább rontja e helyzetet a mostani esős periódus. Szaporodik az takácsatka is az állományokban.

Az őszi káposzták már fejesednek. Az alternáriás betegség észlelési szinten van jelen a táblákban, főleg az alsó leveleken. A gyapottok-bagolylepke és más bagolylepkefajok már 5-10% fertőzöttséget értek el. Ránézésre a táblákon csak észlelési szinten vannak jelen, azonban nagyon hamar befúrják magukat a levelek közé, és rejtve táplálkoznak.

Az alma és a körte is érik, megy a betakarítás. A korai fajták első menetes betakarítása lezajlott (pl. Gála). A nagy mennyiségű csapadék a későbbi érésű fajtáknál eredményezhet kedvező gyümölcsméret-növekedést. Ugyanakkor az érésben levő vagy már érett gyümölcsök állománya fellazul, ízük csökken, tárolhatóságuk romlik. A korai fajták szépen színeződtek, köszönhetően a nappali meleg, napsütéses időnek és a nagyobb mértékű éjszakai lehűlésnek.

A gyümölcsvarasodás mértéke nem változott az előző időszakhoz képest. A lisztharmat kismértékben terjedt az Alföld déli részén, a Dunántúlon viszont csökkent a kórokozó aktivitása, továbbra is csak a hajtásvégeken figyelhető meg a betegség tünete. Az esős napok beköszöntével a fertőzésveszély és a betegség terjedése várhatóan csökkenni fog.

A moníliás gyümölcsfertőzés mértéke a sérült gyümölcsökön erősödött, ~3-5%-os gyümölcsfertőzés jellemző. A sérült, rágott, beteg gyümölcsök összeszedése segít a fertőzés csökkentésében.

A Dunántúlon a kártevők előfordulása a csapdákban és a növényeken észlelési szintűre csökkent, így a vértetű, almamoly (1 db imágó/csapda/3 nap), almalevél-aknázómoly (1-4 db imágó/csapda/3 nap). Ezzel szemben az Alföldön még emelkedő számú almamoly repül a csapdákba.

A csonthéjasok betakarítása lassan befejeződik, a korai érés ezeket is érintette. A keleti gyümölcsmoly és a szilvamoly rajzása csökkenő tendenciát mutat. A csapdák fogása a 2-10 db hím/csapda/3 nap szintet éri el. Szilván a moníliás gyümölcsrothadás erősödött, a túlérett vagy sérült gyümölcsök kb. 20-30%-án látható. Itt az ideje az őszi lombfertőtlenítésnek, amit indokol a sztigminás levéllyukacsosodás és a blumeriellás levélfoltosság idei erős fertőzése.

Szőlőben is halad a korai szüret. A nyár végén kezdődött töppedés miatt kisebb a lényereség, viszont magasabb alkoholtartalom lehet a végeredmény. A lisztharmat fertőzése lombon stagnál, az esős napok gátolták a betegség terjedését és a kazmotéciumok képződését (általában gyenge-közepes fertőzés jellemző).

szőlő

A tőkén töppedt a fürt – A szerző felvétele

A peronoszpóra fejlődése lassult, majd újabb fertőzési ciklusok indultak a csapadékos napokon. A hajtásvégeken, hónaljhajtásokon terjed a betegség. A lappangási idő a további hőmérsékletektől függően 7-11 nap között változik. A fürtökre ez már nem jelent veszélyt, de a kórokozó áttelelését egyértelműen segíti.

A szürkerothadás az, ami most gondot okoz. Az ültetvényekben változó (5-25%-os) a fürtök fertőzöttsége. Sajnos a mostani esős napok a betakarításokat hátráltatják, és kedveznek a kórokozó felszaporodásának (kirepedt bogyók). A kettő eredője a betegség gyors terjedése és a rothadás által okozott egyre növekvő kár. Ebben az időszakban már csak a szüret ad segítséget.

szőlő

Kirepedt a bogyó, indul a rothadás – A szerző felvétele

Az amerikai szőlőkabóca rajzása észlelési szintű, 3-6 db imágó/csapda/10 nap.

A mezei pocok polifág kártevő, ezért az összefoglaló végén tárgyaljuk. Elterjedése szántóterületeken minimális, legfeljebb a táblaszéleken lehet látni 1-1 járatot. A fertőzöttség itt legfeljebb 0,5-1 lakott járat/100 m2. Gyümölcsösben, szőlőben valamivel nagyobb sűrűségben található meg a kártevő, de itt is legfeljebb 1-2 lakott járat/100 m2 mennyiségben. A napokban lehullott nagy mennyiségű csapadék kedvezőtlen a kártevő számára, ezért jelentős mértékű felszaporodás nem valószínű. Védekezés nem indokolt.

Ha még több növényvédelemmel kapcsolatos hírre, szakcikkre és a rajzási táblázatokra kíváncsi, kattintson ide. Az Agroinform Növényvédőszer-adatbázisa elérhető ide kattintva.