Az asia.nikkei.com weboldal a napokban számolt be arról, hogy a Sara vezető japán kertészeti vállalat és a Mitsubishi Estate ingatlanfejlesztő cég jelentős tőkebefektetést tervez egy új 11 hektáros üvegház-rendszer megvalósítása érdekében. A két vállalat azt tervezi, hogy tíz év alatt 30 milliárd jen (280 millió dollár) árbevételt ér el majd az új beruházásból. Az üvegházrendszer költséghatékonyságát tovább növeli, hogy a termeléshez szükséges energiát biomassza erőművek szolgálják majd.

A Mitsubishi Estate számára nem újdonság a kertészeti ágazatban való terjeszkedés, hiszen már rendelkezik egy leányvállalattal, amely évente körülbelül 80 tonna magas cukortartalmú paradicsomot termeszt, egy hektáros üvegházrendszerében. A Sara ennél sokkal nagyobb volumenben termel, ugyanis japán egyik vezető üvegházi zöldségtermelőjeként a Mitsubishi kapacitásának ötvenszeresét értékesíti.

Az új együttműködés nagyszabású beruházást jelent a japán ágazatban és a tervek szerint a "Smart Farming", azaz "okos gazdálkodás" megoldásaival – számítógép-vezérelt digitális és precíziós technológiák alkalmazásával termelnek majd. Az üvegházak vezérlése teljesen automata módon történik – beleértve a hőmérséklet-, a fény- és a páratartalom szabályozását is.

A Mitsubishi Estate további beruházásokat tervez az ágazatban és ezzel színesíteni tudja majd a szigetországban megtermelt zöldségek palettáját. A vállalat 2030-ig folyamatos kapacitásbővítést tervez, így tíz év múlva akár 50 hektáros területen is gazdálkodhatnak majd.

A korszerű, automata vezérlésű, emberi kéz által érintetlen "zöldség-gyárakként" emlegetett zárt termelési rendszerek egyébként egy másik érdekes cikk szerint nagy mértékben megnyugtatják a COVID-19 pandémia miatt kórokozó-fóbiás japán fogyasztókat.

Ezek a zöldséggyárakban előállított termékek drágábbak, mint a hagyományosan termesztett élelmiszerek – azonban az elmúlt időszakban jelentősen olcsóbbak lettek – a fogyasztók örömére.

A "zöldség-gyárak" képesek arra, hogy az év minden napján fenntartsák az állandó minőséget és a stabil termelési mennyiséget. Korábban többen titulálták természetellenes, "mű" élelmiszereknek az ilyen zárt rendszerekből származó termékeket, azonban a pandémia-helyzet ezt a szemléletet is átalakította a fogyasztókban, így mára a japánok biztonságosabbnak tartják a "zöldséggyári" termékek fogyasztását.

Japánban 2020 február óta országszerte 386 növénygyárat tartanak nyilván – a Japán Üvegházi Kertészeti Szövetség szerint. "Ezek közé sok kisebb, kísérleti létesítmény is tartozik – minden esetre az árutermelő "zöldséggyárak" jövedelmezőnek bizonyulnak – mondta Yasufumi Miwa, a Japán Nemzeti Kutatóintézet munkatársa.

A vállalatok az évek során képesek voltak felépíteni olyan know-how-t, amely elősegíti számukra a költségek csökkentését és az üzemméret növelését. Több vállalat is sikeresen növelte termelékenységét, amióta olcsóbb és hatékonyabb világítás-technológiát használnak energiatakarékos LED-lámpák segítségével.

A Spread vállalat például 2018-ban hozta létre második salátagyárát Techno Farm néven. Ez a világ egyik legnagyobb ilyen jellegű létesítménye, amely napi kibocsátása 30 000 fej saláta. Az üzem működése 70% -ban automatizált.

Techno Farm termelési rendszere – fotó: technofarm.com

A Spread saláta javasolt kiskereskedelmi ára 158 jen, amely ár körülbelül 40% -kal kevesebb, mint 2008-ban.

fotó: technofarm.com

A vállalat most együttműködik a Nippon Telegraph & Telephone vállalattal, hogy mesterséges intelligencia segítségével elemzést végezzen az összegyűjtött adatokról a termelési költségek – és a fogyasztói árak további csökkentése érdekében.

Techno Farm koncepció-képe – fotó: technofarm.com

A Spread vállalat sok más innovatív együttműködés mellett a Kelet-Japán Vasútállomással is szerződést kötött, amely értelmében a magaspályás vasúti sín alatt is élelmiszert termel majd.

Számtalan érv szól Japánban a növénygyárak bővítésére. Ezek a létesítmények garantálhatják a folyamatos zöldség-kibocsájtást, függetlenül az időjárástól és a bizonytalan munkaerőtől. A növénygyárak segíthetnek egy lépéssel közelebb kerülni Japán zöldségekkel történő önellátásához.

A szigetország jelenleg az elfogyasztott élelmiszerek kevesebb, mint 40% -át termeli meg magának, gazdálkodási népessége a 2019-et megelőző 5 évben 35% -kal csökkent – a japán mezőgazdasági termelők átlagéletkora pedig 67 év. A koronavírus további problémákat tárt fel a jelenlegi ellátási láncokkal kapcsolatban, miután befagytak a kínai zöldségszállítások és a sok japán gazdálkodó munkaerő nélkül maradt a külföldi vendégmunkások karantén-korlátozásai miatt. Úgy tűnik, hogy a gyárban termesztett zöldségek iránt nagyobb kereslet mutatkozik, hiszen ezek egyforma méretűek és nem kell megmosni őket a szennyeződések és a baktériumok miatt. Az éttermek és kisboltok is egyre gyakrabban rendelnek salátagyárakból.

Forrás: https://asia.nikkei.com/ ; www.technofarm.com

Fordította: Igric Dominika / Agroinform.hu

Önnek tetszett a cikk? Hajlandó lenne megkóstolni a zöldséggyárak termékeit, vagy inkább a hagyományos termesztési módokat részesíti előnyben? Írja meg véleményét a cikk alatt kommentben, vagy a szerkesztoseg@agroinform.hu e-mail címre.

Ajánljuk további cikkünket a témában: