Egy menő hálószövő hatalma
Voltak tanulmányok, melyek már korábban megállapították, hogy még az olyan légszennyező anyagok is, mint például a mágneses részecskék és nehézfémek, mind-mind fennakadnak a pókhálókban. A mikroműanyagok olyan apró szennyező anyagokból állnak, amelyek gyakran elkerülik azt, hogy észlelhessük őket azonban nemrég kiderült, hogy a pókhálóval ugyanúgy kiszűrhetőek a levegőből, mint a legyek. A németországi Oldenburgi Egyetem kutatói vizsgálták meg a pókok hálóit mikroműanyagok után kutatva, és megállapították, hogy ragadós, selymes szálaik ideálisak a városi környezet mikroműanyag-szennyezésének szűrésére és monitorozására.
Az már régóta bizonyított, hogy a több millió tonna mikroműanyag, vagyis az 5 milliméternél kisebb műanyag darabok, olyan forrásokból származnak, mint a kozmetikumok, a ruházat, az élelmiszerek csomagolása és az ipari folyamatok.
A szél által szállított mikroműanyagok sajnos a világ minden tájára eljutnak, és bekerülnek az ökoszisztémákba, ahol felhalmozódnak a vízben és a talajban, így veszélyeztetve első körben a mikroszkopikus állatokat és a kis halakat melyek összetéveszthetik a részecskéket a valódi táplálékkal. Az európai tavakban a tudósok megállapítása szerint a vártnál is több mikroműanyag található, és ezek meghatározatlan időn keresztül halmozódhatnak tovább, mivel a tavak vízcseréje viszonylag hosszú időt vesz igénybe. A probléma megoldásának megtalálásához elengedhetetlen tehát a mikroműanyagok mennyiségének és terjedelmének pontos meghatározása.
A mikroműanyagok olyan apró szennyező anyagokból állnak, amelyek gyakran elkerülik azt, hogy észlelhessük őket azonban nemrég kiderült, hogy a pókhálóval ugyanúgy kiszűrhetőek a levegőből, mint a legyek. Kép: Pexels
Pók is mindenütt van
"A pókok szintén megtalálhatók a világ minden táján, beleértve a városokat is, ragadós hálójuk ideális csapdát jelent mindennek, ami a levegőben lebeg. Eddig azonban még senki sem vizsgálta a pókhálót mikroműanyagok szempontjából" - mondta Barbara Scholz-Böttcher, az egyetem Kémiai és Biológiai Intézetének (ICBM) mikroműanyag-szakértője.
Hipotézisének teszteléséhez Scholz-Böttcher és Rebecca Süssmuth hallgató pókhálókat gyűjtött Oldenburg városának buszmegállóiban különböző időpontokban. A mintákban a laboratóriumi mikroszkóp alatt PET műanyagdarabkákat találtak, melyek feltehetően textíliákból és autógumikból, valamint polivinil-kloridból (PVC) és koromból származtak.
"Minden pókháló szennyezett volt a mikroműanyagokkal"
- mondta Isabel Gossmann doktorandusz. Egyes hálókról kiderült, hogy a súlyuk egytizedét is meghaladta a szennyezőanyag. Míg a műanyag közel 90 százaléka PET-ből, PVC-ből és autógumikból származott. Az autógumi részecskék jelenléte a vizsgált területek forgalmától függött, és az útburkolati jelek is komoly a mikroműanyag-szennyezés forrásnak bizonyultak.
A pókok a világ minden táján megtalálhatók, beleértve a városokat is. Ragadós hálójuk ideális csapdát jelent mindennek, ami a levegőben lebeg. Kép: Pexels
Új "mérőműszer" született
A mikroműanyagok meglepően gyorsan felhalmozódnak a pókhálókban, amelyek Scholz-Böttcher szerint egyszerű és költséghatékony alternatívát kínálnak az időigényes mérések helyett a belélegzett levegő mikroműanyag-tartalmának felmérésére. A Cambridge-i Egyetem tudósai egy 2019-es tanulmányukban megállapították, hogy a mikroműanyag-szennyezés legerősebb előrejelzője a közeli emberi tevékenység mértéke volt. Emellett minél kevesebb erdőterület van például a tavak körül, annál nagyobb a szennyezés. Vannak már szerencsére olyan mikrobák is a látóterünkben, melyek megemésztik és lebontják a mikroműanyagokat a tavakban.
A bolygón északabbra fekvő tavakban azonban a környező mezőgazdaság és az emberi jelenlét hiánya ellenére is magasabb mikroműanyag koncentrációt találtak, mivel ezek a mikrobák ott kevésbé aktívak.
Észak-Amerika nagy tavaiban, sőt még az Antarktiszon is találtak már mikroműanyagokat.
(Forrás: zenger.news)
