"Hőcsúcsokkal és kisebb-nagyobb esőkkel folytatódik az idei tavasz. Ez az időjárás minden szempontból kedvező feltételeket teremt azoknak a kórokozó gombának, melyek többsége jó erőben vészelte át a telet, a telepeiket nem gyérítették a téli fagyok. A növények többsége már kizöldült, a kis leveleken, a friss hajtásokon fertőzhetnek a kórokozók. Úgy tűnik, hogy „gombásan” folytatódik az év" – kezdi idei, harmadik közterületi levelét Zsigó György.
Rozsdafolt a gyepen – fotó: Zsigó György/NMNK
"Több budapesti parkban is erős rozsdafertőzést láttam a gyepen. A gabonafélék egyik legveszélyesebb és nehezen leküzdhető kórokozói. A probléma nagysága és a termesztett növény gazdasági jelentősége miatt a kalászosokra több mint ötven gombaölő szert engedélyeztek rozsdabetegségekre.
Ezek között szerepel az egyetlen olyan közterületi gombaölőnk is a Tazer 250 SC, melyet rozsdabetegségekre is engedélyeztek. Az engedélyokirata szerint „közterületi jelentőségű fásszárú- és évelő növények, cserepes- és vágott dísznövényeknél” használható, tehát szabálykövető munkavégzésnél a gyep ezzel sem permetezhető.
Kerülni kell a túlöntözést és a túlzott nitrogéntrágyázást – fotó: Zsigó György/NMNK
Közterületen megelőzéssel védekezhetünk ellene! A jó táperőben lévő fűfélék ellenállnak a kisebb fertőzési nyomásnak. Kerülni kell a túlöntözést és a túlzott nitrogéntrágyázást, mert ezektől felhígulnak a növényi szövetek. A gyorsan felszáradó, szellős állományban nem érzik jól magukat a rozsdagombák, ne hagyjuk a fűnyesedéket a felületen és a gépi szellőztetés is eredményes lehet.
Meglévő gyeptakaró alatt már nem lehet kicserélni a talajt, de telepítésnél hosszú évekre megalapozhatják a növényeik egészségét, ha ezek megfelelő minőségű talajba kerülnek. A fotó kedden készült, agyontaposott útmenti gyepszegélyben kínlódó fűcsomókon.
Még csak próbálgatjuk a biostimulátorokat, biokondícionálókat, de valószínűleg nagy szerepük lesz az egészséges növényállomány kialakításában. Ezek nem növényvédő szerek, nem vonatkoznak rájuk a növényvédelmi jogszabályok!" – olvasható a cikkben.
|
Apignomónia korai fertőzésének a tünetei platánfán – fotók: Zsigó György/NMNK
"Kedden valószínűleg az apignomónia korai fertőzésének a tüneteit fotóztam a platánfákon. A száradó kis csúcslevelek és az idősebb levél száradó levélere az apignomóniára jellemző tünetek.
Most csak elvétve láttam ezeket a beteg leveleket, de rendszeresen ellenőrizzék a fáikat, mert a gomba teljes lombhullást is okozhat" – hívja fel a figyelmet a szakember.
.jpg)
Felébredtek a levéltetvek is – fotó: Zsigó György/NMNK
"Kedden az országos előrejelző hálózatunkban felszereltük a vadgesztenyelevél-aknázómoly csapdáinkat. Őszig a siklósi, maroslelei, a debreceni, a tanakajdi, a hatvani, a kecskeméti és több budapesti csapdaponton Önök is követhetik a moly rajzását. Jövő héttől keressék a szerdánként frissülő táblázatot a szponzoraink honlapján vagy a zsigogyorgy.hu -n.
Fontos tájékoztatást kaphatnak a kártevőről, mert a növényorvosok a fogási adatok alapján tűzik ki a permetezés időpontját. A legpontosabban mindenki a saját fáira kiakasztott csapdákkal tudja követni a kártevőt.
Sajnos néhány napja az alábbi hirdetménnyel találkozhatnak az érdeklődők a csalomoncsapdak.hu oldal webshopjában. Mi idén, februárban még innen tudtuk beszerezni az eszközeinket. Remélem, hogy rendeződik a kutatók helyzete! Sok kártevő feromonját csak ők állítják elő.
Hogyan tovább? – kérdezték a kollégák. A Biocont Magyarország Kft. oldalán, a termékeik között találtam rá az aknázómoly illatanyagára (feromonjára). A tavalyi tapasztalatok szerint ez is kiválóan működött. A „vadgesztenyelevél-aknázómoly feromon” szavakra keresve pedig azokhoz a kereskedőkhöz is eljuthatnak ahonnan megrendelhetik a feromont.
A levéltetvek is felébredtek. A bodzán már komoly kolóniákba tömörülnek. Készülhetünk a lakossági bejelentésekre a mézharmatos juharokkal, a hársakkal és az akácokkal kapcsolatban. De erről majd később…" – írja Zsigó György.
