Már régen nem arról van szó, hogy kénytelenek vagyunk elviselni a zöld civil szervezetek riogatását a klímaváltozással és a környezeti állapot romlásával kapcsolatban, hiszen a szemünk előtt történik minden.

Rengeteg gazdálkodó megtapasztalhatta 2022-ben, hogy milyen az, amikor olyan jön, amire egyébként senki sem tud felhozni hasonló példát az elmúlt 100 évből, milyen az, amikor Békés megyében 1 tonnát terem a kukorica hektáronként. Már, ha egyáltalán nem silózták le az egészet júliusban. De arra is volt példa, hogy egyszerűen a viharos erejű szél odébb vitte a termőföldről a humuszban gazdag talajréteget.

És ha ez nem lenne elég: az inputanyagokhoz sem úgy és annyiért lehet hozzájutni, mint megszoktuk. Nincs más hátra, mint előre, ha minden hozzávaló megváltozik, akkor a receptet sem tudjuk eredeti formában használni, változtatni kell. De hogyan, mi legyen az új recept?

Ezzel a cikkel arra szeretnénk bátorítani a gazdálkodókat, hogy ismerjék meg,

  • milyen okai vannak az agrártámogatási rendszer zöldítésének,
  • milyen eredményeket várhatunk ettől egyéni és össztársadalmi szinten,
  • és hol van ebben a rendszerben a gazdálkodók gazdasági érdeke.

A KAP stratégia tervezésében aktívan közreműködő Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szakértőit arra kértük, hogy mondják el, miért érdemes nagyobb figyelmet fordítani az agrártermelésben a fenntartható módszerekre. Az MME hosszú ideje kíséri figyelemmel az agrártámogatási rendszer alakulását, igyekszik nyomon követni az agrárium változásait és projektjeivel megkísérli a mezőgazdasági földhasználatot befolyásolni. Tóth Péterrel, az MME programvezetőjével és Králl Attilával, az MME természetvédelmi osztályvezetőjével beszélgettünk.

szántóföld

Az új támogatási rendszerben nagyobb szerepe lesz a környezeti szempontok érvényesítésének, mint eddig – Fotó: Shutterstock

Mi köze ennek az egésznek a madarakhoz?

A válasz egyszerű: Magyarország területének jelentős része mezőgazdasági művelés alatt áll, a teljes terület több mint felét meghatározza. A madárfajok nagy része mezőgazdasági termelésben lévő élőhelyekhez kötődik. A biodiverzitás védelme nem képzelhető el a mezőgazdasági területek megfelelő földhasználata illetve a földhasználat befolyásolása nélkül.

A madarak és a mezőgazdasági termelés közötti kapcsolat egyébként ennél sokkal közvetlenebbül is megfogalmazható: látszik, hogy ott, ahol nagy a biodiverzitás, azaz nagyobb a fajgazdagság, könnyebb egészséges élelmiszert előállítani, hatékonyabban lehet gazdálkodni az inputanyagokkal. A fogyasztók körében pedig ezzel párhuzamosan egyre inkább növekszik az igény az egészséges élelmiszerre, így tehát egy környezetbarátabb termelés a fogyasztói igények kiszolgálásához is közelebb áll.

Nem fekete-fehér minden

Az agráriummal szemben támasztott zöld elvárások kapcsán fontos megérteni, hogy nem arról van szó, hogy a konvencionális szántóföldi növénytermesztésnek ne lenne létjogosultsága. "Nem kampányolunk az élelmiszer-alapanyagelőállítás ellen, tisztában vagyunk azzal, hogy a jó minőségű termőtalajok megfelelő mezőgazdasági hasznosítása nagyon sok szempontból kívánatos az élelmiszerellátás, gazdasági és társadalmi szempontok miatt. De tudjuk, hogy a természetes élőhelyek drasztikus lecsökkenésének jelentős része a mezőgazdasági területeken történt az elmúlt 20 évben, ezt meg kell állítani, és vissza kell hozni a mezőgazdasági ökológiai hálózat elemeihez tartozó természetes élőhelyeket", fejtette ki Tóth Péter.


Az EU-s és hazai támogatási rendszer megfelelő használatával bizonyos körülmények együttállása esetén sokkal jobban megéri a gazdálkodónak extenzíven gazdálkodni, mint erőltetni a forgatásos talajművelésre alapozott növénytermesztést. Ez nem mindenhol, nem minden kultúra esetén igaz. De muszáj mérlegelni, megnézni, melyek azok a területek, ahol csak környezeti károkozás árán, sok inputanyag felhasználásával lehet gazdaságilag értelmezhető eredményt elérni. "Becsléseink szerint legalább 300 ezer hektár ilyen szántóterület van Magyarországon" – fejtették ki az MME szakértői.

Mivel az agrártermelést a piaci viszonyok, a tudás és a gépek mellett az agrártámogatás befolyásolja leginkább, ezért ez az, amibe a környezet szempontjából fontos elveket be lehet építeni. A támogatások közpénzek, tehát azok felhasználásának a gazdák (magán)érdeke mellett a köz érdekeit is szolgálnia kell egyrészt azáltal, hogy támogatja a gazdákat az élelmiszer-termelésben, másrészt pedig a környezeti állapot megőrzésében, a leromlott állapot helyreállításában.

Elég zöld-e a mostani rendszer?

A kondicionalitással és az eddigihez képest több zöld elvárás beépítésével a gazdálkodók kötelező környezeti teljesítési szintje emelkedett. Ez egy általános garanciarendszert teremt az agrártámogatások földhasználati vonatkozásaiban, ami nélkülözhetetlen. Tóth Péter elmondta, hogy az nyilvánvaló, hogy az előző ciklusokban tett környezeti erőfeszítések elvárt pozitív hatásai nem minden esetben érzékelhetők, ha a biodiverzitást, a talajvesztést, a felszíni és felszín alatti vizek védelmét nézzük. A támogatási rendszer jelenlegi változásai tovább emelik a környezeti vállalások szintjét, de az, hogy ez elég-e, hogy a környezeti folyamatokban fordulatot hoznak-e, vagy legalábbis a romlás lassulását el tudjuk-e velük érni, a jövő kérdése.

"Te mit termelsz? Környezetet."

Ezt a párbeszédet nehezen tudjuk elképzelni, pedig nem kell ahhoz messzire menni (csak Olaszországig), hogy a gazdálkodó lehetőséget lásson abban, ha egyes területeken a piaci gondolkodás helyett a kieső profitot támogatásokkal kompenzáló megoldásra voksol. Ezt a gondolkodásmódot az támogathatja a most induló periódusban, hogy a KAP Stratégiai Terv számos olyan elemet tartalmaz, ami biztosítja, hogy aki az extenzívebb földhasználat mellett dönt, ne járjon rosszabbul, mintha a csúcshozamot erőltetné horribilis mennyiségű, horribilis áron beszerzett inputanyag kijuttatásával.

traktor a szántóföldön

A konvencionális növénytermesztésnek is megvan a szerepe, de van, ahol jelentős környezeti áldozattal jár – Fotó: Shutterstock

Nézzük! Hogyan termeljünk környezetet?

Péterrel és Attilával áttekintettük, hogy a KAP Stratégiai Tervben milyen elemek szolgálják azt, hogy a környezetileg hasznos földhasználat ne jelentsen a gazda számára visszalépést, veszteséget.

Példaként a nem termelő beruházások támogatását emeljük ki: erre eddig is volt lehetőség, viszont volt egy olyan probléma, hogy egy nem termelő beruházás (pl. sövény telepítése) esetében csak az első nagyobb kiadás fedezésére volt lehetőség, a fenntartásra az AKG adott volna lehetőséget, de sajnos a két rendszer végrehajtás szintjén nem illeszkedett össze.

Most ebben markáns előrelépés történt, mert a nem termelő beruházások támogatási összegei jelentősen emelkedtek, illetve a fenntartásra is van keret. "Ez azért fontos jogcím, mert ha valaki a szántójából gyepet csinál, az a terület másnapra ingatlanértékének csak a felét fogja érni. Ezzel a támogatási lehetőséggel viszont kompenzálni lehet egy környezeti szempontból felelős döntést, ha egyébként szántóként az a terület gyengének számít" – fejtette ki Tóth Péter.

Aki belátja annak szükségességét, hogy valamit változtatnia kell a földhasználatán, azt legalább nem éri hátrány innentől.

Szintén komoly ösztönzést jelenthet a gazdálkodók számára az agroökológiai program, az agroökológiai területek kialakításához kapcsolódó támogatás, az agrár-környezetgazdálkodási program (AKG), a Natura 2000 kompenzációs kifizetés, illetve a II. pilléres zöld beruházási támogatások. De talán legfontosabb maga a kondicionalitás, azaz a feltételesség, amely az egész támogatási rendszernek olyan irányt ad, ami magasabb szintre emeli az agrárium környezeti szerepvállalását, és csökkenti annak lehetőségét, hogy a támogatások környezeti kárt okozzanak.

Tisztázzuk! Mi az a kondicionalitás?

Feltettük a kérdést Tóth Péternek, hiszen rengetegszer találkozunk ezzel a kifejezéssel, mégis idegenül hangzik. Hogy megértsük, miről is van szó, egy példát mutatunk.

A kondicionalitás, azaz feltételesség előtt kölcsönös megfeleltetésről (KM) beszéltünk. A KM bevezetésére azért volt szükség, mert előfordult olyan sok más mellett, hogy egy Natura 2000 gyepterületen a földhasználó kiirtotta a cserjét, amely egyébként egy védett jelölőfaj élőhelyét biztosította. Ez a gazdálkodó annak ellenére, hogy az élőhelymegőrzési irányelv ellenében cselekedett, az agrártámogatáshoz mégis hozzájuthatott. A KM ezt a lehetőség húzta ki a rendszerből, azaz, aki valamilyen környezeti irányelvet megsértett és szankciót kapott, az nem kaphatta meg ezután a támogatás teljes összegét. A kondicionalitás ezen a szinten emel, nem csak az irányelvek által megfogalmazottakat kell betartani, hanem olyan általános stratégiai célkitűzéseknek is meg kell felelni, amiről azt gondoljuk, hogy a környezeti állapot romlását akadályozza meg.

A feltételesség, és ennek a környezeti része arra szolgál, hogy az agrártámogatások az alapszintű környezeti garanciáknak a megteremtését segítsék. Mivel a mezőgazdasági ágazat a környezeti ökoszisztéma-szolgáltatásokra támaszkodik, az agráriumban megtermelt profit olyan környezeti károk okozásához (pl. felszíni és felszín alatti vizek szennyezése, beporzó rovarok állományainak csökkenése) járulhat hozzá, aminek az ellensúlyozását a társadalom más részei kell, hogy finanszírozzanak. Ezt igyekszik megelőzni az új előírásrendszer.

A zöld alapfeltételek a korábbitól eltérően az összes közvetlen támogatás és területalapú vidékfejlesztési kifizetés előfeltételévé válnak, és az eddiginél szigorúbb előírásokat jelentenek ezek a talajborítottság, a talajerózió megelőzése, a terménydiverzifikáció és a nem termelési célú területek megőrzése kapcsán.

A kiterjesztett kondicionalitásról Madarász István (Agrárminisztérium, Agrárstratégiai Koordinációs Osztály) tartott előadást január 18-án a KAP webináriumon. Az előadásanyag INNEN letölhető.

A változás képességére van szükség

Azt lenne fontos elérni az MME szakértői szerint, hogy a gazdálkodók felismerjék, van felelősségük a környezet állapota kapcsán, sőt, a környezet állapotának fenntartásához és javításához gazdasági érdekük is fűződik. A zöld szervezetek javaslatai nem a zöld szervezetek gazdasági érdekeit szolgálják, hanem a társadalom összességének, így a gazdálkodók érdekeit is.

Természetesen nyilvánvaló, hogy a földhasználónak meg is kell élnie a mezőgazdaságból, de mérlegelni kell, hogy mi az, ami közvetlenül a megélhetést szolgálja, és mi az, ami hosszú távon fog előnyt jelenteni. Ha a pillanatnyi gazdasági érdekek vezetik a gazdálkodót, akkor elérhetjük azt a környezeti állapotot, amelyek között egyáltalán nem éri meg szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozni. Semmilyen módon.

szántóföld

A Közös Agrárpolitika pénzei környezeti célokat is szolgálnak – Fotó: Shutterstock

Fontos azt is tudomásul venni, hogy az KAP pénzei környezeti célokat IS szolgálnak, tehát az nem opció, hogy a gazdálkodó úgy kapjon támogatást, hogy ne kelljen érte környezeti szempontból értéket letennie az asztalra. Az adminisztráció sajnos nem könnyíti meg a feltételeknek való megfelelést, nincs könnyű helyzetben az a gazdálkodó, aki ma a traktorosnak konkrét, a zöld elvárásoknak is megfelelő utasítást szeretne adni.

Ehhez szükség lenne egy szakmailag rendkívül felkészült tanácsadó hálózatra. Ez a szolgáltató réteg azonban akkor fog felépülni, ha a gazdák részéről is igény mutatkozik az ilyen zöld tanácsadási szolgáltatásokra.

„Szerintem van arra esély, hogy elinduljon egy ilyen folyamat. Az elmúlt időszak környezeti jelenségei megmutatták, hogy ha romlik a környezeti állapot, komoly anyagi veszteségeket könyvelhet el a gazdálkodó is, ha nem változtat a megközelítésén. A változás képességét jó lenne megőrizni: néha ki kell lépnünk a saját szerepünkből – gazdálkodóknak és természetvédőknek is – és kívülről megnézni, hogy jó felé haladunk-e. Jól végezzük-e dolgainkat környezeti szempontból, gazdasági szempontból, és jövő generáció szempontjából? A környezeti értékeinket a pillanatnyi gazdasági érdekeink oltárán feláldozva nem vehetjük el a jólét és a jól-lét lehetőségét a jövő generációitól. Ez nem lenne igazságos" – összegezte az elmondottakat Péter.

„Vannak jó és követendő példák, csak sokszor inkább a negatív vélemények kapnak nagyobb figyelmet. Pedig például a talajmegújító (regeneratív) gazdálkodással és a precíziós gazdálkodással kapcsolatos tudás a zöld szervezetek tevékenységétől teljesen függetlenül halmozódik gazdálkodói körökben. Egymást figyelik a gazdálkodók, segítenek egymásnak, ahonnan csak lehet, gyűjtik az információkat, tapasztalatokat. Ha valaki a tudáshiány vagy a kényelem miatt nem akar letérni a konvencionális vonalról, akkor nézzen körül: van példa, tudás, ami elérhető. Az átalakuló környezet egyszer csak lelöki az asztalról azt a gondolkodást, hogy a nagy profithoz sok műtrágya kell. Nem meglepődni kell, hanem felkészülni" – zárta gondolatait Králl Attila.

Közeledik Magyarország precíziós gazdálkodási konferenciája! Jelentkezz még ma!

PREGA – Precíziós Gazdálkodási Konferencia és Kiállítás 2023

Időpont: 2023. február 8-9.
Helyszín: Aquaworld Kongresszusi Központ, Budapest

Program és jegyvásárlás: www.prega.hu