A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem frissen kinevezett tanszékvezető egyetemi docensével beszélgettünk, aki szerint a jövőben úgy nem kerülhet ki a képzésből agrármérnök, hogy ne legyen tisztában a precíziós gazdálkodás alapjaival.
Dr. Milics Gábor, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem frissen kinevezett tanszékvezető egyetemi docense
Talán mondhatjuk, hogy teljesen átalakul a magyar agrár-felsőoktatás. Februárban létrejött egy új alapokra helyezett gigantikus egyetem, a MATE, jövő év januárjától pedig az országban elsőként létrejön a Precíziós gazdálkodási Tanszék. Milyen tervekkel készül a tanszék beindítására, és mire kapott felkérést?
Amikor a felkérést megkaptam, két feladat fogalmazódott meg.
- Egyrészt a MATE felismerte, hogy a precíziós gazdálkodással és az agrárdigitalizációval önállóan is érdemes foglalkozni, sőt indokolt a tanszék létrehozása, és be kell épülnie ennek a tudásanyagnak az egyetemi képzés hierarchikus rendszerébe. A Növénytermesztési-tudományok Intézetén belül ezért 2022-től létrejön a Precíziós gazdálkodási Tanszék, melynek vezetésére kaptam a felkérést. A feladat óriási. A precíziós gazdálkodás egy multidiszciplináris tudományterület, ezért nem önállósíthatjuk a precíziós gazdálkodást, hanem minden olyan tématerülethez kapcsoljuk, ahol ez érintheti a hallgatókat.
- Másrészt pedig a MATE keretei között létrejött a Nemzeti Digitális Agrárinnovációs Központ, melynek elvállaltam a vezetését. A központ létrehozásának elsődleges céljai: a Digitális Agrár Stratégiában meghatározott céloknak való megfelelés, a MATE önálló agrárdigitalizációs rendszerének létrehozása, az adattudatosság növelése az agráriumban.
Két óriási erőgépet indítunk most be a mezőgazdaság digitalizációja érdekében, és mindkét monstrumot a 21. század olaja, az adat hajtja.
|
Beszéljünk az adattudatosságról! Hogyan állnak ezzel a magyar gazdák?
Meggyőződésem, hogy az edukáció és a piacedukáció az, ami előre fogja mozdítani a világot. Nagyon sok előre lépésre van szükség az adattudatosság területén.
Egyelőre az adatokhoz való viszonyulás a következőképpen foglalható össze:
1. Az adat keletkezik – vannak műholdas, drónos távérzékelésből képződő agráradatok, egyre okosabbak a gépeink, amelyek gyűjtik a telemetriás adatokat, de a szenzorok által generált adatok is "halomban állnak már". Az adat egyszerűen keletkezik, ha kell, ha nem.
2. Vannak olyan gazdálkodók, szakemberek, akiknél nemcsak rendelkezésre állnak ezek az adatok, hanem már tudatosan gyűjtik és rendszerezik is ezeket.
3. Még egy lépéssel közelebb vannak a megalapozott döntések meghozatalához azok, akik nem elég, hogy gyűjtik és rendszerezik az adatokat, hanem információt képesek kinyerni belőlük.
A Központ a meglévő, rengeteg forrásból származó adatok tengerében hoz majd létre egy struktúrát, és használható információvá alakítja a hallgatók és a gazdálkodók számára.
A hallgatók biztosan nyitottak lesznek ezekre az ismeretekre. De mi a helyzet azokkal, akik már akár 40 éve gazdálkodnak, és a több évtizedes rutinok alapján hozzák meg a döntéseiket?
A rutinok újragondolása minden gazda számára létkérdéssé válik, hiszen évről-évre megdőlnek szakmai alapvetések. Ma már például, hogy mit mikor vetünk, a klíma változása miatt szinte köszönő viszonyban sincs azzal, ahogyan azt 30 éve jónak gondoltuk. De hozhatom példaként a tápanyag-utánpótlást is: sokan ma is a szokásos összetételű NPK műtrágyát alkalmazzák, holott lehet, hogy kálium és foszfor pótlására egyáltalán nem lenne szükség, nem indokolná sem a meglévő tápanyagtartalom, sem a következő növénykultúra igénye. A növényvédelemben szintén a napnál világosabb, hogy változik a technológia: olyan kártevők jelennek meg, amelyek nem voltak korábban, közben egyre kevesebb az alkalmazható növényvédő szer mind választékban, mind mennyiségben.
Tehát tájékozódni egyrészt muszáj, másrészt pedig naprakész tudás nélkül egyszerűen nem lesz jövedelmező a gazdálkodás.
Fontos kiemelni a precíziós gazdálkodás és az adattudatosság témakörében, hogy mindezektől nem elsősorban hozamnövekedést várhatunk, hanem ugyanakkora hozamra eső kevesebb inputanyag-felhasználását. Jövedelmezőségi szempontból ez a lényeg, ráadásul a kijuttatott inputanyagok mennyiségének csökkentése összecseng a Termőföldtől az asztalig stratégia célkitűzéseivel, melyek szerint drasztikusan csökkenteni kell a növényvédő szerek és műtrágyák használatát.
A precíziós gazdálkodásnak óriási a szerepe a kijuttatott inputanyagok csökkentésében – Fotó: Envato
A Digitális Agrárakadémia 30 db ingyenes tananyaga pontosan azzal a céllal készült, hogy a gazdálkodók számára korrekt, független információk álljanak rendelkezésre, és ne kizárólag egy-egy szaktanácsadó véleményére alapozottan döntsenek arról, hogy milyen vetőmagot választanak, milyen mennyiségű tápanyagot juttatnak ki. A Digitális Agrárakadémia segít látni a miérteket, és olyan általános tudást lehet belőle nyerni, ami az agrárdigitalizációban való előrelépésben fogja segíteni a gazdálkodókat.
Hogyan kell elképzelni a MATE képzéseit, milyen tantárgyakkal, képzési tematikával fognak találkozni a jövőben a hallgatók?
Az új tanszékhez kapcsolódóan lesznek új, precíziós gazdálkodási területhez kapcsolódó tantárgyak, illetve a releváns tárgyak tematikájában is meg fog jelenni a precíziós tudásanyag a szükséges óraszámban. Tulajdonképpen ez a tudományterület mostanra nőtte ki az öt évvel ezelőtt indult precíziós szakmérnök-képzés kereteit. A folyamat természetes menete az, hogy egyre több formában, tantárgy, gyakorlat keretében jelenik meg a képzésben.
A Digitális Agrárakadémia az agrárdigitalizációban való előrelépésben fogja segíteni a gazdálkodókat – Fotó: Envato
Látható, hogy nem elég érteni a növénytermesztéshez. Arra van szükség, hogy az agárszakemberek képesek legyenek például egy térinformatikai adatsorból, hozamtérkép adatokból és a hozzá kapcsolódó drónfelvételekből a megfelelő következtetéseket levonni. Ehhez érteni kell a dróntechnikához, a térinformatikához, a szántóföldi növénytermesztéshez, azaz komplex tudásra van szükség. A cél az, hogy a képzés végén olyan szakemberek kerüljenek ki az egyetemről, akik az egész precíziós munkafolyamaton végig tudnak haladni, képesek végig menedzselni az egész gazdasági évet, úgy, hogy a végeredmény egy kockázatokat minimalizáló, környezetbarát, jövedelmező gazdálkodás, ráadásul a hosszútávú elképzelések is megalapozottak.
Dr. Milics Gábor a PREGA Konferencia és Kiállítás szántóföldi növénytermesztés szekciójának szervezője – Fotó: Agroinform
A Digitális Agrár Stratégia és a precíziós gazdálkodás az Agroinform.hu és a Nemzeti Agrárgazdaági Kamara együttműködésével szervezett PREGA konferencián is hangsúlyos szerepet kap. A precíziós szántóföldi növénytermesztés szekcióban mire számíthatnak a résztvevők?
A PREGA Konferencia és Kiállítás szántóföldi növénytermesztés szekcióban elsősorban arról lesz szó, hogy a precíziós pályázatban foglalt szolgáltatások igénybevétele kapcsán mit vár el az Agrárminisztérium a pályázóktól és a nyertes pályázóknak mit érdemes és mit lehet igénybe venni a szolgáltatások közül a jövedelmezőbb termelés és a sikeres pályázati elszámolás érdekében. A konferencián abban szeretnénk segíteni azoknak, akik a precíziós technológiát már bevezették a gazdálkodásukban, hogy összehozzák a lehetőségeket a gyakorlatban leginkább használható megoldásokkal.
Kiállító partnerek: Tomelilla Kft. Magtár Kft. Creatiger Kft. Stallprofi Kft. DYNTELL Magyarország Kft. Valkon 2007. Kft. Holstein Genetika Kft. Simplexion ISM Technology Kft. DUPLITEC Kft., HÁRI TECH Kft. Senit Kft. HRP Europe Kft. Bayer Hungária Kft. KABAGRO Kft. GrECo Hungary Kft. Kertcenter Kft. Agrofeed FMC Agro STRAUTMANN Kft. Noran-Tech Kft. AgroPilot Kft. T-MARKT Kereskedőház Kft. Väderstad AgroVir, PhylazonitABZ Drone Kft. Precision Planting LLC VulcanAgro, BASF Digital Farming GmbH (Xarvio) AXIÁL Kft. KITE ZRt. Pannónia Bio Zrt.
_fill_99x55_0.jpg)
