Európában is különlegesnek számít a Debreceni Egyetem multidiszciplináris tudományos agrár kutatása, az 1983-ban alapított szántóföldi tartamkísérlet-sorozat. A talajművelés elemei mellett a vetésváltás, a tápanyag-utánpótlás, a növényszám, az új hibridek és fajták közötti kölcsönhatásokat is lehet értékelni.
A Debreceni Egyetem mai sajtótájékoztatón Prof. Dr. Pepó Péter és Prof. Dr. Nagy János vett részt. A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy különleges nap várható a Debreceni Egyetem életében, hiszen olyan tudományos szakmai konferenciára készülnek, amely páratlan érdeklődésre tarthat számot.
A tartamkísérletek értéke felbecsülhetetlen
A tartamkísérletek pótolhatatlan adatokat szolgáltatnak mind a tudományos kutatás, mind az egyetemi oktatás, mind az innovációs fejlesztések eredményeként a gyakorlat számára – ezek maradandó, időálló értékek. Olyan felbecsülhetetlen nemzeti értéket képviselnek, amelyek mással nem helyettesíthetők, pótolhatatlanok – mondta Nagy János professzor emeritus, a tartamkísérletek alapítója.
A Debreceni Egyetem mai sajtótájékoztatón Prof. Dr. Pepó Péter és Prof. Dr. Nagy János vett részt. Fotó: Agroinform
A rendezvényen 8 egyetem és 4 kutatóintézet képviselteti magát, és 24 professzor vállalta fel, hogy levezeti a 9 konferenciát, amelyeken színvonalas tudományos eredmények hangoznak majd el. Az esemény Magyarország agrártudományának seregszemléje lesz, amelyen 37 vállalat vezetője és több, mint 160 cég lesz jelen. Azért is lesz különleges ez a rendezvény, mert nemzetközi, tudományos szinten mutatják be a 40 éven alapuló tartamkutatási eredményeket.
A kísérletek megbízható, tudományos alapot szolgáltatnak a gyakorlat számára, hosszú távú hatásokat tesztelve. Azért fontos ez, mert a termesztéstechnológiába történő bármilyen beavatkozás legalább 2, de inkább 3-4 évre hat ki. Ezért a gazdáknak is ilyen távlatokat érdemes figyelembe venniük a tervezésnél és a saját eredményeik értékelésénél.
Prof. Dr. Nagy János elmondta, hogy az elmúlt 40 év tapasztalatai nagyon fontosak a magyar mezőgazdaság jövőbeni eredményességéhez. Van bőven teendő, a fejlesztésekben, a jövedelmezőségben, a szakmai színvonalban is. A mezőgazdaság eredményessége több tényezőn múlik, de a legfontosabb a gyakorlatban hasznosuló tudás lesz a következő évtizedekben. A magyar mezőgazdaságban vannak mintagazdaságok, melyek maximális tudományos színvonalon működnek, de előfordulnak sajnos szakmai hiányosságok is némely gazdaságban.
_fill_540x300_0.jpg)
Prof. Dr. Nagy János elmondta, hogy az általa írt „Kukorica. A nemzet aranya - Élelmiszer, takarmány, bioenergia" című könyvükben, melyet 16 társ szerzővel közösen írt, azt állították, hogy országosan évente 1 millió tonna többletet eredményezne a legmagasabb szintű tudás alkalmazása. Azaz, minden egyes hektáron egy tonnával tudnák növelni a kukoricatermés eredményeket. Természetesen minden termőtájon más hozhat megoldást, van, ahol a hibrid megválasztása, van, ahol a tápanyag-utánpótlás, a talajjavítás, illetve a vízmegőrzés javíthat.
A kihívás az, hogy minden egyes gazdaságban, a precíziós gazdálkodásban pedig minden egyes táblán belül, más és más a teendő, de így is, minden hektáron egy tonnával lehetne emelni az eredményeket, ha a tudományos eredményeket hasznosítani tudnák a gyakorlatban.
Prof. Dr. Pepó Péter szerint nem csak a 40 éves tartamkísérletek kerülnek a középpontba, hanem most ünneplik a Debreceni agrár-felsőoktatás 155 éves évfordulóját is. Az egyetem mindig képes volt olyan dolgokat bevezetni, amelyek folyamatosan a megújulást szolgálták.
A tartamkísérletek továbbra is folytatódnak
A tartamkísérleteknek az az értéke, hogy megbízható eredményeket adnak, hiszen 40 éve fenntartják ugyanazokat a kísérleteket. Természetesen vannak újabb kísérletek is, melyek a precíziós gazdálkodás innovációját szolgálják. Azt mondják a gazdálkodóknak, hogy ha kiválasztják a legjobb hibridet, akkor a következő 5 tonnára tervezzék meg a precíziós technológiát, hiszen így költséget takaríthatnak meg.
Prof. Dr. Pepó Péter és Prof. Dr. Nagy János. Fotó: Agroinform
A kíséretekkel meg lehet mérni, hogy a műtrágyázás, vagy egyéb beavatkozás mennyit hozott a különböző táblákon, és 3-5 tényező kölcsönhatását tudják mérni. Fontos a mikroklíma, a talaj adottsága, a táblán belüli zónakülönbségek. A tartamkísérletek közül a legidősebb ma 180 éves és a kísérletek tovább fognak folytatódni.
Prof. Dr. Pepó Péter szerint a legkülönbözőbb precíziós eszközök állnak ma rendelkezésre, de a legnagyobb baj az, hogy sokszor nem tudni ezeknek az agronómiai hátterét. Ezt csakis a tartamkísérletek vizsgálati eredményeiből lehet leszűrni. A tartamkísérletek során a műszerezettséggel ma már az ok-okozati összefüggéseket is fel lehet deríteni. A fotoszintetikus folyamatokat, a szárazanyag-képződést is mind mérni lehet, és ez már nem csupán a jelen, de ez jelenti a jövőt is.
Habár a Debreceni Egyetem adja az alapokat, nagyon sok más intézet kapcsolódik be a kísérletekbe, így az egyre széleskörűbb. Az egyetem egy multidiszciplináris egyetem, ahol az együttműködés nem csak papíron, a valóságban is működik.
A klímaváltozás új stratégiákat igényel
A klímaváltozás kapcsán Prof. Dr. Pepó Péter elmondta, hogy a plenáris ülésen 50-60 éves adatokat is mutatni fognak. 30 éves csapadék és hőmérséklet intervallumokat vizsgáltak, és a csapadék mennyisége éves szinten 18 mm-rel csökkent. A 60-as években a búza 2, a kukorica 3 tonnát termett, a búzából ma már 8, a kukoricából 10 tonnát kell elérni, romló klimatikus körülmények között. A cél egy olyan stratégia kidolgozása, amelynek segítségével ezek a számok elérhetők lesznek.
Több, mint fél Celsius-fok lett az éves hőmérsékleti értékek növekedése az elmúlt 60 év alatt. A tél enyhült, így a kórokozók, kártevők áttelelnek, ezt látni a kísérletekből, és erre fel kell készülni. A nyári hőmérséklet az elmúlt 60 évben havi szinten 1-3 Celsius-fokkal emelkedett, így ez alapján kell kialakítani a megfelelő tápanyag-pótlást és az öntözést is. Öntözött tartamkísérletekből nagyon kevés van, így Debrecen a top 5-be tartozik világviszonylatban.
Prof. Dr. Nagy János elmondta, hogy a 70-es évekig csak a növényekről tudtak kutatási eredményeket bemutatni, és csak ezután indult el, hogy próbálják az egyes fajokon belül a nemesített fajtákra is adaptálni ezeket a kísérleteket. A Nádudvari KITE volt ennek a kezdeményezője. A Nádudvari KITE az egyetlen olyan partner, akik folyamatosan, több, mint 40 éve támogatják a kutatást, és a Debreceni Egyetemmel közösen alakítanak ki célokat.
Enélkül nem maradhattak volna fent a tartamkísérletek sem. Sok helyen nemzeti fenntartásban vannak ezek a kutatások, és látogatóközpontokban mutatják be azokat, melyet jó lenne itthon is bevezetni- tette hozzá Prof. Dr. Pepó Péter. Azt is elárulták, hogy az ülésen három tudományos eredményt is be fognak jelenteni, melyek nemzetközi érdeklődésre is számot tartanak.
_fill_540x300_0.jpg)
