A tönköly magas vitamin- és ásványi-anyag tartalma, illetve a táplálkozásra gyakorolt kedvező hatása és könnyű emészthetősége már régóta ismert, a növény azonban a gabonafélék európai vetésszerkezetében egyelőre nehezen tud számottevő részt elfoglalni, pedig jól beilleszthető az európai vetésforgókba.
A fogyasztók egy része szuperélelmiszernek tekinti a tönkölybúzát és szívesen vásárolja a tönkölyből készült élelmiszereket – Fotó: pixabay.com
A topagrar.com ez év októberében arról számolt be, hogy Németországban ennek az ősi gabonafajnak a vetésterülete az utóbbi években gyorsan növekedett, és mára elérte a 100.000 hektárt, ami még mindig eltörpül az ország 2,9 millió hektáros búzaterölete mellett.
A németek a tönkölynek mintegy 30 százalékát biotermékként állítják elő, miközben növekvő kereslet mutatkozik az országban a tönkölyből készült liszt, pehely és kenyér, illetve zsemle iránt.
Nyugat-Európában a tönkölyt a fogyasztók egy része szuperélelmiszernek tekinti, és az egyéb gabonatermékekhez képest hajlandó megfelelő felárat fizetni érte.
A biotönköly legnagyobb európai termesztője Franciaország. A hagyományos tönkölytermesztés növekvő tendenciát mutat Lengyelországban, Belgiumban és Svájcban is.
A tönkölybúza egyetlen hátránya a közönséges búzával az alacsonyabb hektáronkénti termés, tulajdonképpen Magyarországon is emiatt szorult ki a vetésszekezetből. Ezt a hátrányt azonban a növény egyéb kedvező tulajdonságai jórészt ellensúlyozhatják.
Indexkép: pixabay.com
