Apróhirdetések

  • Köves Malom, köves őrlő, házimalom eladó.
    köves malom liszt tönköly hántolás,szőlő,Növényvédelem,motor,gabona,árpa,táplálkozás,szárító,kombájnos játék,zab,tönkölybúza

    Köves Malom eladó,masszív ipari kivitel,stabil,pontos,tartós mechanika,kitűnő műszaki állapotban,rendkívül kopásálló öntisztuló lávakövekkel,amik karbantartást...

Hozzászólások

  • Zöldítés, öko-célterület: 2015-ös SAPS (?) alaptámogatások » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | Zoli 63

    Lehet kalkulálgatni, hogyan tovább a vetésekkel ! -----Minden, amit a zöldítésről tudni kell a támogatás lehívásához Forrás: Stefanits Csaba – Agroinform.hu Létrehozva: 2014-09-15 09:27:53 hirdetés Az Agroinform.hu összegyűjtötte az összes részletet a 2015-től életbe lépő kötelező zöldítéssel kapcsolatosan. Azok, akik nem tartják be a szabályokat, szankciókra számíthatnak. A zöldítés megnevezés az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokat takar. Ilyen gyakorlatokat minden gazdálkodónak végeznie kell, aki területalapú támogatásban részesül azzal a céllal, hogy az Európai Unió adófizetőinek pénzéből finanszírozott közvetlen támogatás kifizetést kompenzálja, biztosítva ezzel a még meglévő környezeti, természeti értékek és az éghajlati adottságok megőrzését, fenntarthatóságát. Magyarország fő célja az Európai Bizottsággal való tárgyalások során az volt, hogy a már meglévő zöld tényezők mellé (kölcsönös megfeleltetés, helyes mezőgazdasági és környezeti állapot fenntartása, AKG célprogramok, Natura 2000 területek kompenzációs támogatása, stb.) a további környezetvédelmi elemek beépítésével a lehető legkisebb többletköltséget okozó megoldásokat dolgozzon ki és egyszerűsítse a rendszert. A tárgyalások eredményeképpen a zöldítés szabályrendszere határozottan egyszerűbb és életszerűbb lett, mint azt annak idején a Bizottság javasolta első körben. Az alap jogszabályban (1307/2013/EU rendelet) meghatározott területi küszöbértékek és egyéb mentességi kritériumok miatt nem minden gazdálkodónak kell a követelményrendszer minden elemének megfelelnie. Az előírások három gyakorlatot fogalmaznak meg, melyeket az előbb említett feltételek mellett teljesíteni kell a zöldítés kifizetéséhez: A növénytermesztés diverzifikálása a 10 hektár fölötti szántón gazdálkodóknak adott évben legalább két különböző növénykultúrát kell termeszteniük, míg a 30 ha feletti szántóval rendelkezőknek legalább három féle növényt; a legnagyobb területen termesztett növény a szántóterület legfeljebb 75%-át foglalhatja el, három növény esetén pedig a két legnagyobb területen termesztett növény együttesen nem teheti ki a szántóterület több, mint 95%-át. A növénykultúrák számának sérelme nélkül a felső határokat nem kell betartani annak az üzemnek, amely szántóterületének több, mint 75%-át ideiglenes gyep vagy egynyári takarmánynövény vagy parlagon hagyott terület borítja. Ilyen esetben a szántóterület fennmaradó részén a fő növénykultúra nem teheti ki e fennmaradó szántóterület több, mint 75%-át, kivéve, ha ez a fennmaradó terület ideiglenes gyep, egynyári takarmánynövénnyel bevetett terület vagy parlagon hagyott terület. Ökológiai célterület fenntartása: a 15 hektár fölötti szántón gazdálkodóknak a szántóterületük 5%-ának megfelelő kiterjedésű ökológiai célterülettel kell rendelkezniük. Állandó gyepterület fenntartása: a környezeti szempontból értékes gyepek átalakítása, feltörése nem megengedett, továbbá országos szinten is meg kell őrizni az állandó gyepek arányát a 2012-es referenciához képest, legfeljebb 5 százalékos csökkenést megengedve. Az állandó gyepek nyomon követése továbbra is országos szinten történik, de az esetleges visszaállítás (ha országosan átlépjük az 5 százalékos csökkenést) a mezőgazdasági üzemek kötelezettsége. A zöldítés követelményeit a gazdálkodóknak 2015-től kell betartani, vagyis a 2015-ös egységes kérelmükben már nyilatkozniuk kell arról, hogy a szántóterületük 5%-ának megfelelő ökológiai célterületet mivel teljesítik (MePAR-ban ki kell jelölni), be kell tartaniuk a terménydiverzifikáció szabályainak megfelelő növényszámokat és százalékos küszöbértékeket. Az ökológiai tanúsítvánnyal rendelkező és az átállás alatt lévő gazdaságok automatikusan jogosultak a zöldítés támogatásra. Ha egy gazdaságnak van nem ökológiai termelés alatt álló területe is, akkor azon az előzőekben leírt zöldítési szabályokat be kell tartani. A terménydiverzifikáció követelménye alól mentesülő üzemtípusok a következők: 1. Amennyiben 10 hektár alatti területen gazdálkodnak. 2. Amennyiben szántóterületének egészén a növénytermesztési ciklus jelentős részében rizst vagy indiánrizst termel. 3. Amennyiben szántóterületének több, mint 75%-a - parlagon hagyott terület - vagy ideiglenes gyep - vagy egynyári takarmánynövény - vagy az előzőek kombinációja és a fennmaradó szántóterület nem haladja meg a 30 hektárt. 4. Amennyiben a támogatható mezőgazdasági területének több, mint 75%-a - állandó gyep - vagy ideiglenes gyep - vagy egynyári takarmánynövény - vagy rizs, indiánrizs - vagy az előzőek kombinációja és a fennmaradó szántóterület nem haladja meg a 30 hektárt. 5. Amennyiben az adott évben bejelentett szántóterület több, mint 50%-át a mezőgazdasági termelő az előző évi egységes kérelmében nem jelentette be (még nem ő használta a területet) és a szántóterület egészén (nem csak azon, amit előző évben nem jelentett be), az előző naptári évtől eltérő növénykultúrát termeszt. Az ökológiai célterület fenntartás alól mentesülő üzemtípusok a következők: 1. Amennyiben 15 hektár alatti területen gazdálkodnak. 2. Amennyiben szántóterületének több, mint 75%-a - parlagon hagyott terület - vagy ideiglenes gyep - vagy egynyári takarmánynövény - vagy hüvelyes növény - vagy az előzőek kombinációja és a fennmaradó szántóterület nem haladja meg a 30 hektárt. 3. Amennyiben a támogatható mezőgazdasági területének több, mint 75%-a - állandó gyep, - vagy ideiglenes gyep - vagy egynyári takarmánynövény - vagy rizs, indiánrizs - vagy az előzőek kombinációja és a fennmaradó szántóterület nem haladja meg a 30 hektárt. A terménydiverzifikáció szabályozásánál a küszöbértékeken és a mentességeken kívül nagy hangsúlyt kell fektetni a növénykultúrák megkülönböztetésére és azokra az esetekre, amikor ugyanarról a területről egy tenyészidő alatt több növényfajt takarít be a gazdálkodó köztes termesztés, közé - vagy alávetés vagy vetőmagkeverék vetésével. Az alábbi kategóriák számítanak különböző növénykultúrának terménydiverzifikációs szempontból: - különböző nemzetségek, (a nemzetségek különbözőségének meghatározásához elkészült egy táblázat, mely tételesen felsorolja, hogy a hazánkban termesztésben lévő kultúrák mely nemzetséghez tartoznak, az a Zöldítés Gazdálkodói Kézikönyvben elérhető lesz) például a tönkölybúza és az őszi búza különböző nemzetséghez tartozik; - meghatározott három növénycsalád esetében, azaz a káposztafélék, burgonyafélék és tökfélék (kabakosok) bármely faja különböző kultúrának számít, vagyis itt nem a nemzetség szerinti megkülönböztetést kell alkalmazni, például a cukkini és a sütőtök különböző fajok; - parlagon hagyott földterület; - ideiglenes gyep vagy egynyári takarmánynövény; - az őszi és tavaszi termények külön növénykultúrának számítanak még abban az esetben is, ha ugyanahhoz a nemzetséghez tartoznak. Terménydiverzifikáció egy tenyészidő alatt több növényfaj betakarításának esetében: - a köztes termesztés, vagyis amikor ugyanarról a területről egy tenyészidő alatt több növénykultúrát takarítunk be oly módon, hogy a főnövény sorai közé más növénykultúrát is vetünk és a kettő együtt hoz termést, terménydiverzifikációnak számít abban az esetben, ha a növénykultúrák külön-külön a terület legalább 25%-át elfoglalják; - a közé - vagy alávetés, vagyis amikor ugyanarról a területről egy tenyészidő alatt több növényfajt takarítunk be oly módon, hogy a főnövény közé más növényfajt is vetünk, de a betakarítás nem egy időben történik, nem számít terménydiverzifikációnak; - a vetőmagkeverékek a szántóföldi növényfajok vetőmagvainak előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 48/2004. (IV. 21.) FVM rendelet által meghatározott takarmánynövény-fajok; ipari olaj- és rost növény-fajok; gabonaféle-fajok, fűféle-fajok minősített vetőmagtételeinek keveréke, melyet a forgalomba hozatal céljára újra minősítettek. Vagyis több vetőmagkeverék vetése terménydiverzifikációban akkor számolható el különböző növénykultúraként, ha megállapítható, hogy a vetőmagkeverékekben lévő fajok különböznek egymástól, továbbá, ha a vetőmagkeverékeket nem használják ideiglenes gyep vagy egynyári takarmánynövény termesztésére. Egyetlen vetőmagkeverék vetése nem számít terménydiverzifikációnak. Az állandó gyepek esetében a környezeti szempontból értékes és védett gyepek átalakítása, feltörése nem megengedett, továbbá országos szinten is meg kell őrizni az állandó gyepek arányát a 2012-es referenciához képest, legfeljebb 5 százalékos csökkenést megengedve. Az állandó gyepek nyomon követése továbbra is országos szinten történik, de a visszaállítás a mezőgazdasági üzemek kötelezettsége. A jövő évtől három gyepkategória kerül bevezetésre: - Natura 2000-es gyepek (környezeti szempontból értékes gyepek) - Állandó gyepek (a mezőgazdasági üzem vetésforgójában öt vagy ötnél több évig nem szerepelnek) - ideiglenes gyepek (szántóterületen telepített ideiglenes gyepek) Amennyiben megállapításra kerül, hogy az állandó gyep arány nemzeti szinten több, mint 5 %-kal csökkent, az érintett tagállamnak a mezőgazdasági üzemek szintjén kötelezettséget kell előírniuk a földterületnek állandó gyepterületté való visszaalakítására vonatkozóan. Azon mezőgazdasági termelőket terheli ezen kötelezettség, akiknek olyan földterület áll a rendelkezésükre, amelyet korábbi időszakban állandó legelőként vagy állandó gyepterületként használt földterületből valamilyen más célú földterületté alakítottak át. Az ily módon érintett gazdálkodók sorrendiségét az uniós jogszabályban foglalt alapelvek szerint állapítja meg a nemzeti hatóság. A hazánkban 2015-től elismertethető ökológiai fókuszterületek tartalmi meghatározására elkészült az agrártárca és háttérintézményeinek tervezete, ezt azonban még egyeztetni kell az Európai Bizottsággal. Az elismertethető ökológiai fókuszterületek tervezet formájában: - Parlagon hagyott földterület: Adott tárgyévre vonatkozóan parlag az a terület, amelyen semmilyen növénykultúrát nem vetnek vagy telepítenek és nem takarítanak be. Ez alól kivételt képez a kaszálás és legeltetés a kultúrállapot fenntartása érdekében. Legrövidebb pihentetés időtartama: január 1-től szeptember 30-ig tartó időszak. Parlag minimális mérethatára 0,25 ha. - Terasz: Magyarországon szántóterületen nem jellemzőek a teraszok, többnyire szőlőültetvényekben fordulnak elő. - Tájképi elemek: Eddig tájképi elemként HMKÁ-ban a gémeskutak, kunhalmok és a szántóval körülvett fa-és bokorcsoportok vannak lehatárolva, ezek elismertethetőek lesznek EFA-ként. Ezeken felül még a következő tájképi elemek ismertethetőek el ökológiai célterületként: - fás szárú növényzettel borított sávok: Legalább 50%-ban fás szárú vegetációval borított, legfeljebb 20 m széles összefüggő terület, max. 50 méter szakadással. HMKÁ-ban támogatható terület lesz. - elszigetelten álló fák: Szántóterületen lévő és a HMKÁ-ban védett magányosan álló fák. - fasor: Olyan egy sor fából álló vonalas létesítmény, mely min. 40 méter hosszú, a fák lombkoronája min. 4 méter átmérőjű és a lombkoronák közötti távolság nem lehet több, mint 5 méter. - fa- és bokorcsoport: Min. 100 négyzetméter kiterjedésű, a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerben meghatározott és feltüntetett, 5000 négyzetméternél kisebb, jellemzően nem vonalas kiterjedéssel rendelkező, legalább 50%-ban fás szárú növényekkel borított terület, mely szántóval körülvett vagy azzal határos. - táblaszegély: 1-20 méter széles olyan terület, amelyen mezőgazdasági termelés nem végezhető, jellemzően vonalas kiterjedésű és min. 50%-ban lágy szárú növényzettel borított. - tavak: Maximum 0,5 ha területű, nyílt vízfelületű vagy időszakosan jelenlévő, vizenyős, mocsaras, legfeljebb 10 m széles part menti vegetációval szegélyezett terület. - vizes árkok: Vizes árkok és a hozzájuk tartozó parti sávok, amelynek együttes szélessége min. 2 méter, max. 10 m, ideértve az öntözés vagy vízelvezetés céljára szolgáló nyílt vízfolyásokat, kivéve a betonnal vagy egyéb mesterséges szilárd burkolattal bélelt csatornákat. - Védelmi sávok: A HMKÁ jogszabályban meghatározott védelmi sávok ismertethetőek el ökológiai célterületként. - Agrár-erdészeti hektárok: Az EMVA-ból finanszírozott támogatással létrehozott agrár-erdészeti hektárok. - Erdőszélek mentén fekvő támogatható hektársávok: Olyan min. 1 és max. 10 m közötti, erdővel határos támogatható sávok, melyeken végezhető mezőgazdasági termelés. - Rövid vágásfordulójú fás szárú energetikai ültetvény: Telepítési engedéllyel, őshonos fajokból létrehozott sarjerdő, amelyen nem használnak ásványi műtrágyát és/vagy növényvédő szereket. - Erdősített terület: A 88/2007-es és a 132/2004-es FVM rendeletek alapján erdősített területek. - Ökológiai jelentőségű másodvetés: Olyan másodvetés, melyet különböző növényfajok magkeverékének vetésével hoztak létre. Az itt használatos vetőmagkeverékek jegyzéke és vetési időszaka még kidolgozás alatt van. - Nitrogénmegkötő növényekkel beültetett területek: A listában szereplő nitrogénmegkötő növényekkel beültetett területek: Keleti kecskeruta, Szarvaskerep, Fehérvirágú csillagfürt, Lucerna, Baltacim, Takarmányborsó, Bíborhere, Vöröshere, Fehérhere, Perzsahere, Görögszéna, Lóbab, Pannonbükköny, Tavaszi bükköny, Szöszösbükköny, Szója, Szegletes lednek, Csicseriborsó, Tarka koronafürt, Somkóró. Az ökológiai célterületnek nem kell feltétlenül támogatható területen lennie. A rendelet szerinti megfogalmazásban olyan tájképi elemek is elismertethetőek ökológiai célterületként, amelyek nem a termelő szántóterületén, hanem azzal határosan helyezkednek el. Ezek lehetnek önkormányzati területek vagy más vagyonkezelő szerv tulajdonában/kezelésében álló területek is. Abban az esetben, ha a termelő ilyen típusú fókuszterületet akar elismertetni ökológiai célterületként, az a rendelkezésére kell, hogy álljon. A rendelkezésre állás részleteiről a Zöldítés Gazdálkodói Kézikönyvben tájékoztatják a későbbiekben a gazdálkodókat. A termelőknek a rájuk vonatkozó zöldítési követelmény, követelmények mellőzése esetén szankcióra kell számítaniuk. Ennek bevezetése fokozatosan történik: 2015-ben és 2016-ban nem lesz szankció, csak a zöld komponens egy bizonyos arányú elvesztésével jár a nem teljesítés. 2017-től úgynevezett közigazgatási szankció kerül bevezetésre, melynek adott évre vonatkozó nagysága a meg nem felelés súlyosságától, mértékétől, fennállásának időtartamától, illetve ismétlődő jellegétől függően fog változni. A levonás összege nem haladhatja meg a termelő zöld kifizetésének 20%-át 2017-ben és 25%-át 2018-tól. Ez a közigazgatási szankció a vétség miatt ki nem fizetett zöldítési támogatás összeghányadán felül értendő. Vagyis a gazdálkodók számára biztosított egy két éves „felkészülési időszak" a nagyobb arányú levonások előtt. Már folyamatban van egy Zöldítés Gazdálkodói Kézikönyv összeállítása, mellyel a minisztérium célja, hogy a zöldítés három követelményét szemléletes módon és gyakorlatias megközelítésben fejtse ki, felhívva benne a figyelmet a hazai szabályozási sajátosságokra. A tervek szerint a kézikönyvet október végéig minden gazdálkodóhoz eljuttatják a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara segítségével.

  • Család és gyerekek » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | Zoli 63

    A családot tereljétek az egészséges ételek felé ! ----------------------------------------------------Mindennapi kenyerünk – black or white? fekete – fehér kenyér 1. rész Fekete vagy fehér? – hamleti kérdés helyett, hadd kezdjem inkább a Michael Jackson-ival. Napjainkban lassan-lassan általános beszédtémává lesz a tudatos táplálkozás. Sőt, ha többségünk nem is, a tendencia szerint egyre nő azok száma, akik kínosan ügyelnek arra, hogy a boltok kenyeres polcairól a sötétebb árnyalatú termékeket emeljék kosarukba csakis a színtiszta egészség jegyében. De vajon helyesen cselekszenek-e? Tényleg ők választanak jól? Átverés? Mi az amit eszel a kenyérben? A késztermékek között sajnos nagyon sok az üres kalóriának számító vacak, a malátával színezett, de teljes kiőrlésűként, rozsos, esetleg barna cipóként árult péktermék. A minőség ugyan ránézésre is látszik, az alternatív liszteket tartalmazó kenyerek bélzete ugyanis sokkal sűrűbb, tömörebb, nem olyan levegős, mint finomlisztes társaiké, köszönhetően annak is, hogy egyedül a búza fehérjéiből képződik vízzel sikér, egy olyan rendkívül rugalmas fehérje, melynek a kenyér laza szerkezetét köszönheti, mégis megesik, hogy becsapódunk. Hogy mit rejt a ropogós héj, olykor valóban elég nehéz ellenőrizni. Mivel mindennapi betevőnket nem vágják keresztbe, a szép kerek cipóról nem könnyű eldönteni vajon becses külseje milyen belbecst takar. Ilyenkor segítségünkre lehet a nyomáspróba. Ha egy nejlonzacskó segítségével finoman megnyomkodjuk a kiszemelt barna bucit, és az nem horpad be ujjaink alatt, ahogy azt levegővel fújt, malátás (tulajdonképp barnás színezetű cukorszirup) ikertestvérei tennék, szinte biztosak lehetünk a választásban. Irány a biobolt Még jobban tesszük persze, ha az erre szakosodott bioboltokban vásároljuk meg barna, esetleg feketekenyerünket, ahol nemcsak az ellenőrzött gazdaságból származó pecsétet találjuk meg a termékek csomagolásán, hanem a pontos összetevőket is feltüntetik. Választhatunk az élesztős és az élesztőmentes fajták, a tisztán teljes kiőrlésű és a bio fehér tönkölylisztet is tartalmazó baguettek, kiflik, zsömlék és kenyerek közül, de még finom süteményeket is találunk, melyeket cukor helyett nádcukorral, mézzel, vagy steviával édesítenek. Az egészséges táplálkozás hívein túl, sokan allergia, vagy egy-egy komolyabb betegség, lisztérzékenység, candida, cukorbetegég miatt kényszerülnek a váltásra, ezek a boltok, bár áraik valóban magasabbak, mint a sarki kisközérté, nekik is segítségükre lehetnek. Elő a gyúródeszkát! Ha nem hiányzik belőlünk a kurázsi, a kísérletező kedv, és egy kis konyhai tapasztalatot is szereztünk már, persze más alternatíva is felmerülhet. Számtalan recept kering a világhálón, melyek segítségével otthonunkban is gőzölgő kenyérillat fogadhatja a hazatérő családtagokat. Ha valóban ezt az utat választjuk, előbb-utóbb nem árt beruháznunk egy kenyérsütőgépre. A masina leveszi vállunkról a dagasztás-kelesztés összes gondját, jelentős segítséget nyújtva nemcsak a kenyér és péksütemények, minden kelt tészta esetében. Az elején próbálkozhatunk persze a költséges berendezés híján, szabadkézzel is, bár egy jól megválasztott gép az idők során tényleg behozza az árát. Mielőtt ajánlanánk néhány kipróbált receptet és receptgyűjtő oldalt, nézzük át gyorsan, milyen pozitív tulajdonságokkal rendelkeznek a teljes kiőrlésű és egyéb lisztek, amivel a hagyományos fehér liszt nem. Keressük meg az okát, miért érdemes ezeket (is) használni! Segítünk választani – Pro és kontra A teljes kiőrlésű lisztből készült termékek szervezetünket nemcsak növényi fehérjével és szénhidrátból származó energiával töltik fel, a bennük lévő rostok, ásványi anyagok és vitaminok, az egészségmegőrzés szempontjából nélkülözhetetlen élettani folyamatokban is fontos szerepet játszanak. A gabonaszem három fő részből áll. Míg a liszttest maga a mag legbelső, keményítőben gazdag része, az embrió, a csírát és a sziklevelet foglalja magában, a termésfal pedig, aminek a maghéj is része, a gabonaszem külső védőrétegeit jelenti. Bár a Mezopotámiából származó búza, melyet az emberiség egyik legősibb termesztett növényeként tartunk számon, kezdetben egy apró szemű, kedvelt növény volt, ezt használták a rómaiak is, mára lassan veszít népszerűségéből. A napjaink mumus mumusának kikiáltott fehér liszt ugyanis, melynek nevében is szerepel, hogy finomított, csak a búzaszem belső részét tartalmazza. Az értékes korpát eltávolítják belőle, így egy rostszegény, vitaminokban és ásványi anyagokban is jelentősen csekélyebb sütőipari alapanyagot kapnak. A teljes kiőrlésű liszt négyszer annyi, a rosszindulatú béldaganatok kialakulását csökkentő rostot, kétszer annyi csontot építő kalciumot, közel hatszor annyi magnéziumot és négyszer annyi káliumot rejt, melyek az ideg- és izomműködésre vannak jó hatással, mint a finomra őrölt fehérliszt, míg energiatartalmuk közel azonos. A teljes kiőrlésű termékekben ezenkívül nagyobb koncentrációban találjuk meg a vérképzéshez szükséges folsavat, a bőrtápláló biotint, az idegrendszer működéséhez szükséges B-vitaminokat is. A búzacsíra, zabpehely és zabkorpa még a teljes kiőrlésű liszteknél is kedvezőbb tulajdonságokkal bírnak, ezek ugyanis nagyobb mennyiségben tartalmazhatnak rezet, cinket és szelént is, melyek az anyagcsere folyamatokban játszanak döntő szerepet. A búzacsíra és búzakorpa rendszeres fogyasztása a fáradtságérzetet, a gyomor- és bélbántalmakat, valamint a magas vérnyomást is csökkenti. Érdemes tehát ezeket is beépíteni étrendünkbe. A teljes kiőrlésű termékekben megtalálható, szénhidrát és zsíranyagcserét szabályozó béta-glukán, mely tulajdonképp egy vízoldékony rost, a vércukorszint beállításában is segít, így a napi szénhidrátbevitel ellenőrzése mellett cukorbetegeknek is ajánlott fogyasztása. A rost dús élelmiszereket bő folyadék kíséretében fogyasszuk, hisz csak így fejthetik ki kedvező tulajdonságaikat, valamint figyeljünk rá, hogy ne fogyasszunk belőlünk napi 50 grammnál többet se, különben a kellemetlen puffadás mellett, egyéb emésztési problémákkal is számolhatunk. A finomlisztből készült péktermékek hátulütőiről dióhéjban A manapság csak fehér méregnek nevezett lisztfajtából készült termékeket, elsősorban azért kárhoztatják annyit a dietetikus szakemberek, mert alacsony rosttartalmuknál fogva ezek sokkal gyorsabban szívódnak fel, mint teljes kiőrlésű társaik. Ezáltal a vércukorszintünket is hirtelen turbózzák az égbe, ahelyett, hogy egész nap közel azonos értéken tartanák. A következmény, fél óra múlva kínzó éhségérzet, melyet mivel mással csillapítanánk, ha nem egy újabb kenyérszelettel? Már is belekerültünk a falásrohamok ördögi spiráljába. Ha ez nem volna elég, a rosthiány a bélbetegségek és a bélrák kialakulásában is szerepet játszik, de a cukorbetegség kockázatát is növeli, s ha mindezeket még meg is ússzuk, a tartós székrekedést, mely valljuk be szintén nem éppen kellemes, aligha kerülhetjük el. „Lisztológia” – alternatívák a búzalisztre Graham-liszt Az amerikai orvosról elnevezett lisztféleség tulajdonképp a búzaliszt egyik egészségesebb alternatívájának nevezhető, a lisztet ugyanis étkezési búzából őrlik, de az őrleményt nem tisztítják meg a gabonaszem külső héjrészeitől, a korpától. A magas héjtartalom miatt a Graham-liszt gazdag cukorban, zsírban és enzimekben is, elsősorban emésztési zavarokkal küzdő betegeknek ajánlják fogyasztását. Tönkölybúza A tönkölybúza nyolcezer évvel ezelőtt már a Magyarországon élő ősember barlangjában is ott lapult, s noha a 19. századig úgyszólván végigkísérte életünket, a 20. században méltatlanul száműztük, hogy ismét felfedezzük, arra pedig a ’90-es évek végéig várni kellett. A tönkölybúza a teljes kiőrlésű lisztek kedvelt alapanyaga, szénhidráttartalma alacsonyabb és lassabban is szívódik fel, mint a hagyományos gabonáké. Előnyös tulajdonságai megegyeznek a már fennebb tárgyalt teljes kiőrlésű lisztfajtákéval. Árpaliszt A búza mellett a másik legősibb gabonafajtánk az árpa, melyet régóta használnak kenyérsütésre is. Lisztje nemcsak ásványi anyagokban és B-vitaminokban gazdag, jelentős E-vitamin, kálium-, kalcium-, foszfor-, és kovasav tartalma is. Az árpalisztből készített termékek fogyasztásával nemcsak bélműködésünket fokozhatjuk, csökkenthető vele a vérkoleszterin-szint is. Rozsliszt A búza mellett második legfontosabb gabonanövényünk a sötét színű rozs. Kalciumban, magnéziumban és B-vitaminban egyaránt gazdag. Magas rosttartalmának köszönhetően csökkenti a székrekedés kialakulását, növeli a fizikai erőnlétet és a szervezet ellenállóképességét. Mivel sikértartalma alacsony, ha rozslisztből szeretnénk kenyeret sütni, keverjük egy kis fehér-, vagy tönkölyliszttel, esetleg vásároljunk sikért (búzaszejtánt) a bioboltokban. Kukoricaliszt A spanyol és portugál felfedezők közvetítésével Európába érkező kukorica elsősorban Amerika déli részén igen kedvelt. Fontos gabonafajta, melynek fehérjetartalma alacsonyabb, mint a búzáé, bővelkedik viszont vasban és a fiatalság elixírjeként emlegetett E-vitaminban is. Előnyös tulajdonságait növeli, hogy lisztérzékenyek is fogyaszthatják. A rozsliszthez hasonlóan szintén nincs benne sikér, így ezt sütés előtt pótolnunk kell. Zabliszt Bár az évszázadokon át termesztett zabot sokáig állati takarmánynak szánták, a 21. század hajnalán emberi fogyasztásának előnyeire is rámutattak a kutatók. Magas E-vitamin és fehérjetartalma mellett, a zabliszt ásványi anyagokban és rostban is bővelkedik, így fogyasztásával nemcsak bélműködésünket serkenthetjük, de koleszterinszintünket is csökkenthetjük. Ha nem kapunk készen zablisztet, odahaza akár magunk is nekiállhatunk előállításának. Nincs más dolgunk mint zabpehelyből darálni, akár egy jól működő kávédarálóban. Kölesliszt A kölesből készült lisztet magas ásványi anyag tartalma miatt a népgyógyászok az öregedés egyik legjobb ellenszerének tartják, mely ráadásul vérszegénység ellen is hathatós orvosság, mi több arcbőrünket is szépíti. Rendszeres fogyasztásával immunrendszerünk működését is fokozhatjuk. Hajdinaliszt A reformkonyha egyik új üdvöskéje jelentős ásványi anyag és vitamintartalma mellett, könnyű emészthetőségének köszönheti népszerűségét. A hajdinában található lecitin az emlékezőképességet segíti, a rutin a kötőszöveteket erősíti, védi a szív- és érrendszert, fogyasszuk tehát bátran, egészséggel. Durumliszt A durumbúzából készült lisztet elsősorban Olaszország-szerte használják előszeretettel, elég csak a különféle pasztákra gondolnunk. A durumbúza egyik igen kemény szemű gabona, nevét is e tulajdonságának köszönheti, melynek lisztje igen gazdag fehérjében, sikérje különleges minőségű. Feldolgozás során a durumlisztből készült termékekhez nem kell tojást adni, a tészta anélkül is ragyogóan össze áll. Igaz ugyan, hogy a durumlisztes kenyér sűrűbb és tömörebb állagú, mint a fehérkenyér, belseje pedig sárgás színezetű, így egy kicsit a kukoricakenyérre emlékeztet, viszont az íze finom, s ha durva őrlésű volt a liszt, még az a kellemes érzésünk is meglehet, hogy elegendő mangánt és foszfort jutattunk szervezetünkbe. Javítsunk az étrendünk és az életmódunk!

  • Egészséges életmód, sport szabadidő... /fotelból nézve is/ » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | .Melcsi.

    Alapvető táplálékforrásunk: minden napra gabona! Évtizedekkel ezelőtt az emberek sokkal több gabonát fogyasztottak, mint napjainkban, pedig egészségre gyakorolt hatásuk tudományosan is bizonyított. A mai emberek nagy része úgy hiszi, hogy zabot csak a ló eszi, az árpából csak sör készül, a búzából csak fehérliszt, a rozsból legfeljebb rozskenyér és a köles a madarak eledele. Pedig a gabonák a legalapvetőbb táplálékforrásaink. A bennük lévő szénhidrát könnyen emészthető, zsírtartalmuk is csekély, ezzel szemben bőven van bennük a szervezet számára értékes fehérje és rostanyag. Vitaminok, ásványi sók és nyomelemek fontos forrásai a gabonafélék, de ezek az előnyös tulajdonságok elsősorban a teljes őrlésű gabonákra érvényesek. Ha nem kerülnek a lisztbe csírák, akkor értékes olaj és fehérje megy veszendőbe, ha pedig a gabonaszemek külső rétegeit távolítják el az őrlés során, kevesebb lesz az ásványi anyag és a nyomelem. RIZS A hétfő gabonája a rizs., amely hántolatlan formában, barnarizsként értékes. Héjrétegében vannak az értékes B-vitaminok. Jótékony hatást gyakorol az egész bélcsatornára. Bőrbetegségeknél, korpás fejbőr esetén, hajhullásnál is érdemes fogyasztani. A cukorbetegség természetes ellenszerének tartják. Összetett szénhidráttartalma egyenletesen szívódik fel és feldolgozásához 50%-kal kevesebb inzulin szükséges, mint a burgonya emésztéséhez. Lisztérzékenyek is fogyaszthatják. Magas vérnyomás esetén a sótlan rizskúra ajánlott. Hasmenésnél, magas láznál enyhén sózott barnarizst fogyasszunk. Magas E-vitamin tartalma a rák megelőzésében segít. Csökkenti a koleszterint, az epesavat, a máj zsírsavszintjét. Fontos kálcium-forrás. A hántolt fehér rizs teljességgel értéktelen az ember számára, mert csak szénhidrátot tartalmaz! A finomra őrölt natúr rizst rendkívül magas keményítő tartalma miatt kiválóan használhatjuk ételkeményítő helyett. ÁRPA Az árpa a kedd gabonája. A csíráztatott, pörkölt szemekből készül az árpa-maláta, amely a sörgyártás alapanyaga. A néporvoslás szerint rendszeres fogyasztása segít megelőzni a székrekedést, mert javítja a bélműködést. Vérkoleszterin-szint csökkentő szer, a szívbetegségek leküzdésében is jelentős szerepe lehet. Bőségesen tartalmaz fehérjét, B1, B2, B6 és E vitamint, ásványi anyagokat vasat, cinket, kálciumot, káliumot és nyomelemeket. Napjainkban a zabhoz hasonlóan „meztelenül", azaz pelyva nélkül fogyasztjuk. Gyerekeknek és betegségből felépülőknek is tanácsos a bőséges árpafogyasztás. KÖLES A szerda gabonája a köles. A kölest talán a leggyorsabban és legkönnyebben elkészíthető gabona. A köles élettani hatásai: rendszeresen fogyasztva rákmegelőző hatású, erősíti a látást és kiváló vashiányos állapotoknál is. Sok szilíciumot tartalmaz, amely serkenti immunrendszerünket. Mivel viszonylag magas a zsírtartalma, jó energiaforrás Melegítőgabona, mivel magas a kovatartalma, amely a nap melegét közvetíti. Ásványi és nyomelem tartalma belülről ható "kozmetika", hiszen csonterősödésben, az egészséges fogakban, dús haj- és körömnövekedésben mutatkozik meg értéke. B1 és B2 vitaminja is van, nátriumban, kálciumban, magnéziumban, foszforban, vasban és B-karotinban gazdag. Hat esszenciális aminosavat tartalmaz, viszont nem tartalmaz glutént és nagyon jó lúgosító. Különösen alkalmas növésben lévő fiataloknak és gyermekeknek. Könnyen emészthető, fogyókúrához, méregtelenítő diétához is javasolt. ROZS A csütörtök a rozsé, mely a búza után a legfontosabb gabonaféle. Ma már főleg kenyér készítéséhez használják. Gazdag értékes fehérjékben, B1 és B2 vitaminokban, folsavban és fontos ásványi anyagokban. Rosttartalma magas: 11 %, így segíti az emésztést. Téli hidegben különösen ajánlott magas foszfortartalma miatt. A rozsliszt sok élesztőt igényel, ezért finomabb süteményekhez nem használható. ZAB Ha péntek akkor zab. Regenerálja az idegeket, javítja a koncentrálóképességet, jó hatással van az agy működésére, lelkiállapotunkra. Fehérjében, telítetlen zsírsavakban, vitaminokban és ásványi sókban rendkívül gazdag. Ajánlatos keringési, bőr, emésztési panaszoknál. Szexuális problémáknál és kimerültségnél is fogyasszunk bőven zabkását, zabdarát vagy zabpelyhet. A zab tartalmaz gyulladásgátló anyagokat, amelyek védik a patkóbél felszínét. A zab rugalmas rostanyaga eltávolítja az epesavat, amely különben koleszterinné alakulna át. Cukorbetegek is fogyasszák bátran, mivel az étkezés utáni vércukorszint emelkedést lassítja. A zabban lévő keményítő emésztése és felszívódása lassú, ezért energiatartalma apránként szabadul fel, így jótékony hatása több órán át tart. Értékes forrása mind a vízben oldhatatlan, mind az oldható rostnak, s ez a kettősség az, ami az egészséges bélműködést elősegítő, ideális étellé teszi, mivel megakadályozza a székrekedés kialakulását. Az oldható rostok a vér koleszterinszintjének csökkentésében is szerepet játszanak, így csökkentik a szívbetegségek és a szélütés kockázatát. KUKORICA A szombat gabonája a kukorica. Régi magyar neve a törökbúza, mivel Magyarországon a törökök honosították meg. Az egész szemek rostos külső burka a székrekedés ellenszere. Mivel többszörösen telítetlen zsírsavakat tartalmaz, csökkenti a szívinfarktus kockázatát. Csírája olajban annyira gazdag, hogy hidegen sajtolt olajat is készítenek belőle. A kukoricaliszt, kukoricakeményítő rendszeres használatával csökkenthető a fogszuvasodás is. BÚZA A búza a vasárnap gabonája. A búzát az ember életnek is nevezi. A durum és tönkölybúza, továbbá egyéb fajtái is jól felhasználhatók. Mindegyiknek más a minősége és más célra alkalmazható. A búza annál értékesebb, minél kevesebb fémmel, géppel kerül érintkezésbe, minél kevesebb munkafolyamaton megy keresztül. A puha fajtákat megőrlik, a keményebb búzákból pedig darát készítenek. Az őrlés fokozatát számmal jelölik. A magasabb őrlési érték egyben nagyobb tápanyag tartalmat is jelent. A búzacsíra B vitaminban, de sok ásványi anyagot, értékes fehérjét és zsírokat is tartalmaz. A búzakorpát a szemek magas rosttartalmú külső héjából készítik. A friss hajtású búzafűből préselt lé szabályos csodaszer az emberi szervezet számára.

  • Fajtahasználati díj » 2014. október 15., csütörtök 11:40 | gazsi 1

    Gond van a fajtahasználati jogdíj körül! 2010.01.25. Tavaly nyár vége óta fajtahasználati díjat szed a szaporítóanyagok előállítói és forgalmazói által alapított Fajtaoltalmi Nonprofit Kft. Már ez is megkérdőjelezhető a tavaly kora ősszel elvetett növények esetében, de nagyobb gond, hogy a kft által a növénytermesztők számára több ezer példányban kiküldött fajtahasználati nyilatkozat megtévesztő módon olyan adatok megadására is ráveheti a termelőket, melyek megadására egyrészt nem kötelezi a jogszabály. Ezért a Magyar Agrárkamara levélben szólította fel a Fajtaoltalmi Nonprofit Kft-t, hogy orvosolja a problémákat. Tavaly nyár vége óta 21 növényfaj szaporítóanyagai, illetve ezek utántermesztett változatainak felhasználása után úgynevezett fajtahasználati jogdíjat kell fizetnie a mezőgazdasági termelőknek. A díjat az erre létrehozott cég szedi be. Ehhez a kft. nyilatkozatokat küldött szét a növénytermesztőknek. Ebben a négy oldalas dokumentumban azonban olyan adatok megadására is rábírhatja a gazdálodókat, melyek nem szükségesek a díjjal kapcsolatos adminisztrációhoz. A Magyar Agrárkamara levelében leszögezi, hogy a vonatkozó jogszabály szerint csak a termelő/vetőmag-feldolgozó nevére és címére, továbbá a jogosult javára oltalom alatt álló növényfajta nevére terjed ki. A többi, a fajtahasználati nyilatkozat nyomtatványon szereplő azonosító adatkérést önhatalmúlag tették a „kérdőívre”. Ez a termelőknek adminisztratív terheket jelent, továbbá az útmutatóban úgy szerepeltetik, mintha a törvény szerint kötelező lenne az összes felsorolt adatrubrika kitöltése. Ez egyrészt helytelen, másrészt elfogadhatatlan a kamarai tagjok szempontjából. A kamara levelében jelezte továbbá, hogy amennyiben a Fajtaoltalmi Nonprofit Kft nem rendelkeznek Adatvédelmi Nyilvántartási azonosítóval és adatkezelési számmal, úgy az adatok gyűjtése az 1992. évi LXIII. törvény szerint nem is lehetséges. Amennyiben rendelkezik, azt fel kell tüntetni a fajtahasználati nyilatkozat űrlapján, de akkor sem lehet kötelezni a mezőgazdasági termelőt/vetőmag-feldolgozót a törvényben meghatározott adatokon kívül a többi adat szolgáltatására. További problémaként vetette fel a Magyar Agrárkamara, hogy a díjak mértéke a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben 2009. szeptember 15-én jelent meg. Eddig az időpontig azonban már elvetették csaknem az összes repcét, és a kalászosokból is vetettek eddig az időpontig. Ez azért fontos, mert ezekre a területekre nem szedhető jogdíj. Ez azzal támasztható alá, hogy az 1995. évi XXXIII. törvény szerint ugyan a díjfizetési kötelezettség azon a napon keletkezik, amelyen a mezőgazdasági termelő a szántóföldön ténylegesen szaporítási célra fordítja a betakarított terményt, azonban azt is kimondja, hogy a vetést megelőzően közzé kell tenni a növényfajtára vonatkozó díj mértékét a mezőgazdasági termelő és a jogosult közötti megállapodás hiányában. Apróbb felvetés, de azért a kamara tagjainak érdekei képviselete miatt fontos, hogy a fajtahasználati nyilatkozat azt tartalmazza, hogy a nyilatkozat visszaküldési határideje 15 nap, ugyanakkor az 1995. évi XXXIII. törvény 109/B. § (3) bekezdés csak ésszerű határidőt említ, ami a köztestület véleménye szerint legalább 30 nap. A Magyar Agrárkamara emlett felhívja a mezőgazdasági temelők figyelmét is és javaslatokat ad, miként is kell eljárni a nyilatkozat kitöltése során. Ennek értelmében kifejtik, hogy a fajtahasználati nyilatkozat visszaküldése 15 napon belül nem kötelező, de azt 30-60 napon belül javasoljuk megtenni. Csak a listában (1. sz. mellékletben) szereplő fajták esetében kell a táblázatot kitölteni, amennyiben nem a listában szeplő fajtákat használ a termelő/vetőmag-feldolgozó, úgy nem kell a táblázatban semmit beírni. Az azonosító adatok esetében csak a termelő/vetőmag-feldolgozó nevét és címét kell beírni a többi adat kitöltése nem kötelező. A termelői nyilatkozat (B. pont) 1. a) vagy b pontja esetében csak a fehér kockába az X jelölést kell betenni, azt hogy hány ha-on gazdálkodik a termelő, nem kötelező beírni. A felelősség nyilatkozat (D. pont) alatt megjelenő szövegrész utolsó két szavát - „és hiánytalan” - javasolják kihúzni, tekintettel arra, hogy a kérdőívben szereplő nem minden kérdésre kell megadni a választ. Az, aki 2009. szeptember 15-e előtt vetette el a listában szereplő őszi káposztarepce , őszi búza, őszi árpa, őszi durumbúza, őszi tritikálé, őszi rozs, őszi zab, tönkölybúza fajtát, annak nem kell a jogdíjat kifizetni! - figyelmeztet a Magyar Agrárkamara.

  • Tönkölybúza termesztése /100% /bió » 2014. október 15., csütörtök 11:40 | adminisztrátor

    Válasz #44 hozzászólásra A tritikále és a tönkölybúza nem ugyanaz, tehát ne keverjük! A tritikále (triticum secale) a búza és a rozs keresztezéséből származó gabona, melyet takarmányozásra használnak. Tönkölybúza ( triticum spelta) a pelyvásgabonák közé tartozik, a cséplésekor a kalász szétesik, de a szemeken rajta maradnak a toklászok. A hántolás, azaz a pelyvátlanítás speciális malomban történik. A tönköly nagyon jó beltartalmi értékekkel rendelkezik, használják a lisztjét kenyérsütésre ( általában teljes kiőrlésű lisztként), de bármit lehet a lisztjével sütni-főzni. Ennek a magját lehet csíráztatni is és abból préselni a búzafűlevet, de a hántolt pelyvájából készítik pl. az ún. tönkölypárnát. A tönkölybúzát elsősorban ellenőrzött bio területen érdemes termelni, mert elsősorban így lehet leginkább értékesíteni.

Hírek

  • Ideje visszatérni a tájfajta ősgabonákhoz?

    Ideje visszatérni a tájfajta ősgabonákhoz?

    Az alakor, a tönke és a tönköly a kenyérforradalom csendes nagyágyúinak újrafelfedezése lehet a 21. század egyik hazai gasztronómiai sikertörténete.

További híreink

[bezárás x]