Gabonatermelés változása

A növekedés zömét a hozamok emelkedése eredményezte. Míg ezen idő alatt termőterület csupán 6 %-kal nőtt, addig a hozamok 21 %-kal emelkedtek. A 2003/04 termésmennyiség 1841 millió tonnát tett ki, a 2013/14-es termés már 2372 millió tonna volt. A termőterület és a termésmennyiség zömét (77-88 %-át) a kalászos gabonák és a kukorica adja, kisebbik részét a rizs teszi ki. A termőterület elsősorban Kínában, Argentínában, Brazíliában, Ausztráliában és Indiában nőtt a legnagyobb (12-23 %-os) mértékben. Az USA-ban és Kanadában szerényebb (6 %-os) mértékű volt a terület bővülése. Európában, pedig szinten maradt. Valamennyi régióban nőttek a terméshozamok.

Legnagyobb mértékben (21-34 %-kal) Dél-Amerikában, Kanadában, Kínában, Indiában és a volt szovjet tagállamokban (GUS). Az USA-ban és Európában szerényebb (6-8 %-os) volt a hozamok növekedése.

Az elmúlt tíz évben a rizs termőterülete nagyobb mértékben (9 %-kal) nőtt, mint a többi gabonáé (5 %), ugyanakkor a termésmennyiség növekedése a kalászosoknál és a kukoricánál nagyobb (21 %) volt, mint a rizsnél (15 %). A gabonák esetében elsősorban a kukorica vetésterülete nőtt mintegy 19 millió ha-ral az elmúlt tíz évben. A növekedés Kínában és Dél-Amerikában volt a legnagyobb, de Ukrajnában is megduplázódott – 2,4 millió hektárról 4,8 millió hektárra nőtt. A terméshozamok növekedéséhez a termelés intenzifikálása és a műtrágyafelhasználás növekedése járult hozzá leginkább. Az elmúlt tíz évben 27 %-kal bővült a műtrágya felhasználás világszerte.

A gabonatermelés volumene (rizs nélkül) az elmúlt tíz évben 437 millió tonnával emelkedett, amelyből 120 millió tonna egyértelműen a bioetanoltermeléshez köthető. A gabonafélék vetésterülete a következő tíz évre (2023/24) szóló prognózisok szerint 3,2 %-kal nő, amely kevesebb lesz, mint az elmúlt tíz éves növekmény (4,7 %). Az átlaghoz képest a jelenleg kisebb területen termelő országokban nő leginkább a termőterület (7,5 %-kal), ugyancsak a világátlag felett (6,6 %-ka) növekszik még Dél-Amerikában, Kanadában (5,9 %-kal), valamint a GUS országokban (5,3 %-kal). Számos nagy területen gabonát termelő országban (Európa, USA, Ausztrália stb.) nem változik, sőt Kínában még (3,2 %-kal) csökken is, majd a gabonafélék vetésterülete. A rizs vetésterülete világszerte nagyobb mértékben (5 %-kal) fog növekedni, mint a gabonáké, ugyanis a nagy rizsfogyasztó országokban nő legnagyobb mértékben a népesség. A növekvő hozamok következtében a gabonatermelés volumene nagyobb mértékben (14,5 %-kal) nő majd mint a vetésterület, amely a nemesítéseknek és az intenzívebb technológiák alkalmazásának köszönhető elsősorban. A Világbank prognózisa szerint ez még így is elmarad a világ 20 %-osra becsült növekedési potenciájától, amely még ettől is magasabb Dél-Amerikában (50 %) és Kelet-Európában (30 %). A termelt gabonák mennyisége a világátlag felett növekszik majd Indiában (31,8 %-kal) a GUS államokban (28,4 %-kal), Dél-Amerikában (25,8 %-kal) Kanadában (22,0 %-kal) és a kisebb gabonatermelő országokban (17,7 %-kal). Európában, az USA-ban és Kínában a világátlag alatti termelésbővülés várható. A világ legnagyobb gabona termelői továbbra is az USA, Kína, Európa és a GUS országok lesznek. A következő tíz évben a rizstermelés volumenének növekedése 13,5 % körül alakul majd, amely alatta marad a gabonatermés mennyiségének, növekedésének.

Az olajnövények termelésének változása

A növényi olajok iránti növekvő kereslet hatására az elmúlt tíz évben dinamikusan nőtt a mérsékeltövi környezetben termelt olajnövények (szója, repce, napraforgó stb.) ill. pálma, és kókusz ültetvények területe és a belőlük nyert olajok előállítása. Az előzőek esetében a termőterület 21 %-kal bővült, a termésmennyiség pedig 50 %-kal, míg az utóbbiaknál 44,4 %-os volt a termőterület és 81,8 %-os a termés mennyiségének növekedése. Az olajnövények termőterülete az USA és Kína kivételével valamennyi régióban és országban növekedett, a termésmennyiség mindenütt nőtt, átlagban kétszer nagyobb mértékben, mint a termőterület.

Ez egyértelműen a hozamok növekedésének tudható be, amelyben szerepet játszik a hibrid és a genetikailag módosított (GMO) fajták használata is elsősorban Dél-Amerikában és az USA-ban. A világ legnagyobb olajosmag előállítója napjainkban Dél-Amerika (Brazília, Argentína) ahol az elmúlt tíz évben egyharmadával nőtt a termőterület és kétharmadával a termésmennyiség. A termőterület Dél-Amerikán kívül legnagyobb mértékben (kétharmadával) Kanadában, a kisebb olajosmag előállító országokban (56 %-kal), a GUS államokban (50 %-kal) és Európában (20 %-kal) nőtt. A termésmennyiség növekedése a legnagyobb volt az elmúlt tíz évben a GUS államokban (133,3 %-os), Kanadában (130 %-os), de Európában is 60 %-os és kisebb országokban pedig 70 %-os volt a bővülés.

A világ legnagyobb olajosmag előállítója napjainkban az USA és Dél-Amerika (Brazilia, Argentína), amelyek a világtermelésből (a pálmaolajok nélkül) több mint 50 %-kal részesednek. A következő tíz évben tovább növekszik az olajnövények termelése, de valamelyest veszít a dinamikájából. A növekedés üteme az évi 5,3 %-ról 3,1 %-ra mérséklődik. A termőterületük 230 millió hektárról 262 millió hektárra nő (+13,9 %), a termésmennyiség pedig 562 millió tonnáról 735 millió tonnára (+31 %-kal) bővül. A növekedés nagyobb részben a terméshozamok változásából származik majd. A pálmaolajok és szántóföldi olajnövények termelése egyaránt 30-31 % körül növekszik. Termésmennyiségben a legnagyobb (80 %-os) növekedés a GUS államokban várható. Kanadában 57 %-os, Dél-Amerikában és Európában 28 % körüli, az USA-ban 22 % körüli és a kisebb olajosmag előállító országokban pedig 45 % körüli termésbővülés prognosztizálható.

A gabonafélék vetésterületének és termésmennyiségének alakulása a világon


Forrás: USDA, FAO, COCERAL, EURSTAT, DLG

Megjegyzés: GUS államok a volt szovjet tagállamok

Az olajnövények területének és termésmennyiségének alakulása



Forrás: USDA, FAO, COCERAL, EURSTAT, DLG
Megjegyzés: GUS államok a volt szovjet tagállamok