A kender évezredeken keresztül fontos textilnövény volt Európában, a 19. század végén még Magyarországon is mintegy 80.000 hektáron termesztették, bár ennek jelentős része Erdélyre esett – olvashatjuk az Agrár Európa Kft. anyagában. A pamut és a műszálak térhódításával azonban a kender vetésterülete Európa-szerte a korábbinak a töredékére szorult vissza.
A projekt az EU kendertermesztésének fellendítését célozza meg – fotó: Shutterstock
A műszálak bizonyos háttérbe szorulásával ugyanis újra kereslet mutatkozik ennek a növénynek a rostjára, amely a nemesítési eredmények, illetve a termesztési és feldolgozási technológia tökéletesítése révén a korábbinál jobban megfelel az ipari feldolgozás követelményeinek (finomabb szál, nagyobb szakítószilárdság, könnyebb feldolgozhatóság). Ezen túlmenően a kendermag takarmányként, a belőle készült olaj pedig főleg kozmetikai alapanyagként hasznosítható. A rostok kinyerése után visszamaradó szártörmelék (pozdorja) pedig az építőipar kiváló szigetelőanyaga lehet.
Mindezek a termékek viszonylag jól eladhatóak lesznek a világpiacon, ezért Magyarországon is érdemes lenne a nehezen értékesíthető gabonafélék erőltetése helyett nagyobb területen kenderrel próbálkozni. Erre kormányzati szándék is mutatkozik, a tavalyi évben megjelent rendeletmódosítás ugyanis elsősorban az alacsony tetrahidrokannabinol-tartalmú kenderfajta fogalmát és termesztésének feltételeit pontosítja, így lehetőség nyílhat arra, hogy a gazdálkodók szabadon foglalkozzanak a haszonnövénnyel. Ez pedig új lendületet adhat a hazai kendertermesztésnek.
