Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke érdekes előadása abban segíti a gazdálkodókat, hogy megértsék a gabonapiac árváltozásait.

2020 őszén kezdtek emelkedni a gabonaárak, majd 2020 novemberére már 20%-kal nőttek a terményárak piacokon. Ez a folyamat azért indult el, mert az északi féltekén ősszel, az aratás során beigazolódtak azok a becslések, miszerint kevesebb termést sikerül betakarítani a sokéves átlagnál. Ennek eredményeként csökkent az exportőrök kínálata.

2021 tavaszán sem állt meg az áremelkedés, ugyanis a déli féltekén aktuális január-februári aratás során szintén kevesebb termés lett, mint a korábbi években.

A harmadik nagyon komoly indikátora a világpiaci áremelkedésnek a Kínában uralkodó afrikai sertéspestis-járványból való kilábalási szándék, amely során Kínában 3000 sertéstelepet igyekeznek újraindítani. Ehhez a folyamathoz ezek a sertéstartó vállalatok előre felvásárolják a takarmányszükségletet. A hatalmas mennyiségű takarmánycélú gabona felvásárlása természetesen további áremelkedést eredményez.

Az alábbi ábrán a világ búzatermésének alakulását láthatjuk:

a világ búzatermelése

Az ábrán piros színnel jelölve láthatjuk a termés évről-évre történő növekedését. Zöld színnel ábrázolták a felhasználás mértékét, amely hasonló ütemben növekedett.

A grafikon alsó oszlopai a világ átmenő készleteit mutatja. Az átmenő készletek ábráiról leolvashatjuk, ahogy rövid stagnálás után kisebb csökkenés jelentkezett.

A világ nagy gabonapiaci elemzői az átmenőkészleteket tartják a legjobb indikátornak arra, hogy megbecsüljék az ármozgások irányát és mértékét.

Tehát, amikor a világ átmenő készletei csökkennek, akkor az árak valószínűleg növekedni fognak.

Ha a grafikon elemzéseit még pontosabban szeretnénk értékelni, akkor érdemes megfigyelni a zöld oszlopokat is. Ezek ugyanis a világ öt legnagyobb exportőreinek a készleteit mutatja, amelyek szintén csökkenést mutatnak.

A búzáéhoz hasonlóan a kukorica grafikonja is ezt a tendenciát mutatja:

kukoricatermés

Jelentős különbség ugyanakkor, hogy a kukorica esetében a felhasználási igény több éven át is meghaladta a termésmennyiséget. Ennek hatására az átmenő készletek is folyamatosan csökkentek – amiről már tudjuk, hogy ez a felvásárlási árak emelkedését okozza. Mindamellett, hogy az átmenő készletek mennyisége kritikus szint alá csökkent, fontos megemlíteni, hogy az átmenő készletek fele már Kínában van.

Három évvel ezelőtt komoly gazdasági háború indult el az USA és Kína között. Ennek első állomásaként Kína az Egyesült Államokból megvásárolt 36 millió tonna szójára exportvámot vetett ki, hogy olcsóbban jusson be a szója Kínába.

Mi a helyzet Magyarországon?

Visszakanyarodva hazánkra: 2021 október elejére stabilizálódott a 80 ezer forint feletti búzaár, ugyanakkor az olajos termények esetében még mindig nagy emelkedés tapasztalható és az árak elérték – és meg is haladták – a 200 ezer forintot.

Fontos tudniuk a termelőknek, hogy ilyenkor már nem piaci árakról beszélünk, hanem kényszer szülte árakról, amelyek torzítják a piacot.

Magyarország gabonapiaci helyzetére koncentrálva megállapíthatjuk, hogy 2020 októberében nagy mennyiségű csapadék zúdult le hazánkra. Ennek következtében nem tudtunk elvetni 950-960 ezer hektár őszi búzát.

Végül, az elvetett 850 ezer hektár körüli területet viszonylag jó, 5,9 t/ha átlaggal sikerült betakarítani. Sőt, az árpa 6,4 t/ha eredménye is rekordközeli volt. Az alábbi ábrán láthatjuk a többi kalászost is:

kalászosok terméseredmények Magyarországon

Kukorica- és napraforgó-eredményekről még csak a nyár végi előrejelzést tudjuk megnézni:

kukorica és napraforgó terméseredmények

A táblázatban szereplő nyár végi előrejelzéshez képest sajnos a kukorica már csak 6,6 t/ha körüli átlagnál tart pillanatnyilag...

Petőházi Tamás előadását azzal a gondolattal zárta, hogy kis korrekcióval, de megközelítőleg a most kialakult árak akár két-három évig is megmaradhatnak.

A folyamatosan növekvő imputanyagárak mellett nagyon fontos, hogy versenyképes gazdálkodást tudjunk megvalósítani és

nagyon fontos az is, hogy a drága inputanyagárak mellett se fogjuk vissza az inputanyag-felhasználást, mert jövőre komoly gondjaink lehetnek ebből.

Az érdekes és elgondolkodtató előadás után az RAGT Vetőmag Kft. kalászos fajtakínálatát ismerhettük meg Mózes Petra termékmenedzser bemutatásában.

A sikeres búzatermesztés alapja a megfelelő genetika kiválasztása. Nehéz feladat ez a termelők számára, ugyanis ma már nem csak az aszálytűrés az elvárás egy fajtával szemben, hanem azoknak télállónak, stressztűrőnek és ellenállónak is kell lennie a betegségekkel szemben.

Az RAGT Vetőmag Kft. kalászos fajtakínálata tökéletesen megfelel ezeknek az elvárásoknak, ugyanis a vállalat magyar szakemberei körültekintő gondossággal választották ki az anyavállalat több száz anyaga közül azokat a genetikákat, amelyek a leginkább megfelelnek hazánk termesztési körülményeinek.

kalászos vetőmag

A fent megosztott termékpaletta bővülni fog a következő szezonban az RAGT Montecarlo és Marcopolo anyagokkal.

A következő kalászos fajtákat érdemes egy kicsit jobban megismerni:

búza

búza

Ha pedig a jövőbe tekintünk, akkor jusson eszünkbe a két új RAGT búzafajta:

RAGT búzafajta

RAGT búzafajta

Lemaradt az RAGT Vetőmag Kft. szakmai videósorozatának előző részéről? Kattintson ide és nézze meg a 2023. után várható támogatási összegek előrejelzését.