A szakmai nap szakmai szervezőjével, Kauser Jakabbal beszélgettünk a precíziós gazdálkodás szerepéről és a rendezvény jelentőségéről.
Kauser Jakab, az ECPA szakmai napjának szervezője – Fotó: Kauser Jakab
Mennyire számít újnak a precíziós technológia fogalma, és melyik iparágakon belül használatos az agráriumon túl?
Nyilván az én rálátásom a koromból fakadóan is véges. Az azonban egészen biztos, hogy már 15-20 éve jelen van a precíziós technológia a hazai mezőgazdaságban. Az elmúlt 5-10 évben került igazán reflektorfénybe ez az előremutató népszerű technológia, vélhetően a gépészeti megoldások előrehaladottságának okán. Húsz éve még csak a leginnovatívabb gazdálkodók művelték, most már szinte mindenki számára elérhető a technológia. A mezőgazdaságon kívül biztos, hogy minden iparágban megjelenik. Nemrég egy reklámban láttam az okostéglát, ami azt jelzi, hogy a mezőgazdaságon kívül más iparágak – így az építőipar – is a precíziós technológiát tekintik a nagyon közeli jövő útjának.
Ön az agráriumban dolgozik a szakmai pályafutása elejétől fogva vagy volt valamilyen más előzmény is?
Gödöllőn végeztem mezőgazdasági mérnökként, majd növényorvosként, és egyből a szakmában helyezkedtem el. A családi gazdaságban gyűjtöttem először tapasztalatokat a precíziós gazdálkodásról, a különböző munkafolyamatokba bekapcsolódva, a gépkezeléstől kezdve az adatgyűjtésen át, azok térinformatikai programokban történő kiértékeléséig. Manapság már minden technológiai feltétel elérhető a hazai gazdálkodók számára is, és az innovatív megoldások fejlesztésében sem vagyunk lemaradva. Számos kísérletet állítottunk be az elmúlt években fejlesztő cégekkel együttműködve, illetve saját ötleteink is vannak, amiket üzemi körülmények között tesztelünk. A hazai kutatási eredmények az ECPA konferencián is bemutatásra kerülnek.
A sorban az idei lesz a tizenharmadik ECPA rendezvény. A korábbiakban milyen helyszíneken milyen gyakorlatok mutatkoztak be?
A konferenciát kétévenként rendezik meg, az első alkalomra 1997-ben került sor az egyesült királyságbeli Warwickban. Én 2019-ben a montpellier-i ECPA konferenciára jutottam el. Ez alapvetően kertészeti-szőlészeti rendezvény volt, tehát erre a témára volt felfűzve valamennyi esemény.
|
A precíziós technológia bevezetése nem tartozik az olcsó megoldások közé. Hogyan és mely területeken tuja Ön elképzelni, hogy ez a hatalmas invesztíció megtérül?
Tíz éve még nagyjából egyet is értettem ezzel a kijelentéssel, amikor még csak a leglelkesebbek alkalmazták. Most már annyira elterjedt a technológia, hogy
a precíziós gépészeti megoldások egy része alapfelszereltséggé vált
a most elérhető traktoroknál és eszközöknél. Ugyanakkor vannak olyan rendszerek is, amelyek nem márkaspecifikusak, így sok esetben a régebbi gépeket is „fel lehet okosítani”, így annak sem kell feltétlenül lemondania a technológiáról, aki nem akar csak emiatt új gépekbe beruházni.
Nyilván egy szaktanácsadási rendszernek a kiépítése vagy egy szaktanácsadó igénybevétele az, ami többletköltséget jelenthet, de azért ezek jellemzően megtérülő befektetések. Egy jó szaktanácsadó elsődlegesen az optimális gazdálkodást tartja szem előtt, ezért a talajmintavételre alapozott tudatos tápanyag-gazdálkodással, vagy a növényvédelem helyspecifikus elvégzésével jelentős költségeket is megtakaríthat egy adott gazdaság. A most induló precíziós pályázatban kötelező a szaktanácsadói szolgáltatást igénybe venni, ugyanakkor szem előtt kell tartani, hogy az igénybe vett tanácsadás farmspecifikus legyen, és a gazdálkodókat valóban segítse a technológiák minél szélesebb körű alkalmazásában.
A precíziós gépészeti megoldások egy része alapfelszereltséggé vált – Fotó: Agroinform/Gáspár Elizabet
A tanácsadóknak pedig ez az érdekük. Ön is szaktanácsadóként tevékenykedik?
Saját szaktanácsadói vállalkozást üzemeltetek a K-Prec Kft. keretében. 4-5 évvel ezelőtt indítottam el a vállalkozást, amely kifejezetten precíziós mezőgazdasági szaktanácsadással foglalkozik. Ennek alapját a már említett családi gazdaságunk adta, amely lehetőséget teremtett arra, hogy a különböző munkafolyamatokat megtapasztalva építsem fel a szaktanácsadási rendszeremet a talajmintavételtől, a kijuttatásokon, valamint a tápanyag-gazdálkodáson át, a növényvédelmi szaktanácsadásig. Szaktanácsadóként kerültem kapcsolatba a KEVE Zrt.-vel is, amely a szakmai nap helyszínét biztosítja.
Az ECPA konferencia főszervezője tagja a Magyarországi Precíziós Gazdálkodási Egyesület, amelynek szintén tagja vagyok.
Milyen részterületeken ígérkezik a legkönnyebbnek, illetve a legnehezebbnek a precíziós gazdálkodás bevezetése?
Itt azért alapvetően pénzről beszélünk, jövedelmezőségről.
Amire a gazdálkodók a legtöbbet költik, ott akarják értelemszerűen a legtöbbet is megspórolni.
Az én tapasztalatom az, hogy a tápanyag-gazdálkodás az első, ahol elindulnak, és talán arányaiban arra költenek inputanyag szempontjából a legtöbbet, utána pedig a növényvédelmi területre. Erre nyilván megvannak a kimutatások, de általában műtrágyaszórás, tápanyag-gazdálkodás, vetés és növényvédelem a bevezetés sorrendje a gazdaságokban.
Ha az első precíziós lépés beválik, bátrabban vállalják a következő technológiai elem bevezetését is a gazdák – Fotó: Agroinform/Gáspár Elizabet
Természetesen, ha az első lépés után bebizonyosodik a gazdasági jövedelmezőség, utána lép át a következőre a gazdálkodó. Miután rutinosan tudja alkalmazni az új technológiát, már jellemzően a gazdálkodó felől érkezik az igény a következő elem bevezetésére.
Sok múlik a piaci szereplők együttműködési szándékán. Miben segíti ennek fejlesztését egy ilyen tudományos konferencia?
A tudományos kutatások a gyakorlat előtt járnak, ugyanakkor a cél az, hogy a kutatási eredmények hosszú távon a gyakorlatba is adaptálhatóak legyenek. Egyfajta gyakorlati tudásbázist építünk most, a szakmai napon bemutatunk 10-15 olyan kísérletet, amelyet be a szakmai partnerekkel állítottunk be. Ezeknek az eredményei később mindenki számára elérhetőek lesznek, illetve a második napon a magyar gazdálkodók is betekinthetnek a legújabb precíziós technológiákba.
_fill_540x300_0.jpg)
