Bosits Tamás 550 hektáron gazdálkodik Szombathely és Sárvár közötti területeken, alapvetően 5 szántóföldi növény van a vetésforgóban: búza, árpa, repce, kukorica és cukorrépa, ezek mellett némi lucerna.
"Időben odaérünk"
A BASF szakmai napján arra voltunk kíváncsiak, hogy az ott bemutatott technológiák hogyan teljesítenek a gyakorlatban, mi a véleménye a vállalat kalászostechnológiájáról egy gazdálkodónak akkor, amikor egyre nagyobb károkat okoz a kalászosokban a sárgarozsda. "A gabonatermesztési rendszerünk abszolút a BASF megoldásaira épül, amikor gyártatom a vetőmagot, már a technológiai sor speciális gombaölőjével csáváztatok. Majd tavasszal sorban következik a többi eleme a rendszernek. Hogy miért, arra egyszerű a válasz: többet hoz a konyhára, mint amennyibe kerül" – összegezte tömören Tamás a tapasztalatait.
Ennek a csávázó szeres kezelésnek köszönhetően tulajdonképpen az első permetezést olcsóbban ússzák meg, mert nem kell külön menetben kijuttatni, hanem a vetéssel együtt oldják meg. De ami talán ennél is fontosabb szempont: "időben odaérünk".
Akkor is ott van a gombaölő szer, ha nem tudnak kimenni a területre, mert például felázott a talaj, vagy éppen decemberben lenne szükség a kezelésre a fenológiai fázis miatt.
Bosits Tamás a tőzsdén szerzett tapasztalatai alapján dönt arról, hogy mikor adja el a terményt – Fotó: Agroinform
"Egyre többször előfordul, hogy olyan időszakban kellene kimenni elvégezni egy kezelést, ami normálisan eszünkbe sem jutna, így viszont be vagyunk biztosítva" – mondta a Vas megyei gazdálkodó.
A kalászosok kapcsán még fontos technológiai elemnek tartja a tavaszi szárerősítést, illetve az őszi gyomirtást. Utóbbi esetében elmondta, hogy előfordulhat, hogy őszi gyomirtás után is szükség van tavaszi korrekcióra, de vannak olyan gyomok, amelyeket csak ősszel lehet hatékonyan megfogni, az enyhe tél miatt tavaszra túlságosan megerősödnének.
_fill_540x300_0.jpg)
2022 itt sem a kukorica éve volt
"Tavaly úgy indultam neki a szezonnak, hogy a területek egyharmadára kukoricát vetek, azután szerencsére hirtelen meggondoltam magam, és megosztottam a kukoricának szánt területet cukorrépával" – mesélte a 2022-es kukoricasztorit Tamás. A kockázat ilyen formában való megosztása nagyon jó döntésnek bizonyult, ugyanis 3,5 tonnás kukorica-termésátlaga lett ugyanazzal a technológiával, amivel korábban 12-13 tonnás termést tudott elérni.
Az ár szerencsére kompenzálta a terméskiesést
"Korábban tőzsdéztem, így az akkor szerzett tapasztalatokból kiindulva egyszerűen meghatároztam a költségeim alapján azt az árszintet, ami nekem már megéri, és amikor azt elértem, kiléptem, azaz eladtam a kukoricát. Ha ezt a szintet megütjük, akkor nincs mese, ki kell szállni, akkor is, ha van esély arra, hogy még feljebb megy az ár" – összegezte tapasztalatait Tamás.
2022-ben harmadannyi kukorica termett hektáronként, mint a korábbi években – Fotó: Shutterstock
Ezzel a szemlélettel kapcsolatban sok hasznos információ olvasható a Fórián Zoltánnal készült interjúnkban. Az agrárpiaci szakértő részletesen elmondta, milyen trendek uralják ma a gabonapiacot, és hogyan lehet minimalizálni a kockázatot, az interjú ITT olvasható.
A támogatásokkal lehet csökkenteni a termelési kockázatot
Tamás azt vallja, hogy mindent, ami elérhető a támogatási rendszerben, igénybe kell venni, ki kell használni a lehetőséget. Ő maga benne van az AKG-ban, belépett az AÖP-ben, igényel termeléshez kötött támogatást. "A támogatásokkal tudjuk csökkenteni leginkább a termelési kockázatot, hiszen, ha teljesítjük a feltételeket, akkor ezek a pénzek biztosak, nem úgy, mint a terményárak, és ki tudja, milyen károkat kell elviselni az időjárás miatt".
Az AÖP-ben a forgatás nélküli talajművelést és a diverzifikációs gyakorlatot választották. Mint mondta, évek óra forgatás nélküli technológiával dolgoznak, egyszerűen azért, mert jobb a talajok vízháztartása. Cukorrépa után meglehetősen nagy a talajtömörödöttség, akkor mélylazításra van szükség, de akkor sem szántanak.
_fill_540x300_0.jpg)
