Hogyan lehet jövedelmező és biztonságos a repcetermesztés?

E sorok írásakor még nem kezdődött el a repce betakarítása. Minden betakarítási előkészület nagy gondosságot igényel, kérdésként merül fel, hogy  deszikkáljunk, ragasztózzunk, vagy melyek azok a területek, táblák, ahol szükséges. A napi, aktuális problémák megoldása mellett, egyre inkább körmünkre ég az őszi vetések pontosítása, a vetésszerkezet kialakítása, melyet a zöldítési elvárásoknak is megfelelően kell kialakítani. Nem egyszerű kérdés. A vetésterület meghatározásán kívül fajta, hibrid kérdésben, talajművelési módban is, és ezt megelőzően, vagy ezekkel egy időben dönteni kell a tápanyag ellátás kérdéséről. Előttünk áll hogy, milyen műtrágyát vásároljunk és mennyit.

1. kép: Repcetábla, fotó: orientpress.hu

A szántóföldi növénytermesztésre a két legnagyobb hatással bíró tényező az időjárás és a talaj. A jövedelmező növénytermesztés alapja, hogy e tényezők kedvezőtlen hatásait különböző agrotechnikai eljárásokkal – fajta használat,- talajművelés, - tápanyag ellátás,- növényvédelem - mérsékeljük. Az egyes elemek különböző mértékben hatnak, ennek ellenére fontossági sorrendet nehéz felállítani. Két tényezőt: a talajművelést és a trágyázást kiemelten kell kezelni.

A talajművelést egyrészt, mert időben az első a következő évi munkák indításánál, másrészt, mert alapvetőn meghatározó szerepe van az összes többi termesztés technológiai elem hatásfokára. A talajok művelhetősége - mint egyéb tulajdonságai is- eltérőek. Vannak könnyebben és nehezebben művelhetőek. Könnyebben művelhető mezőségi talajokon is követhetünk el olyan visszafordíthatatlan hibákat – nem jól megválasztott eszközzel vagy nem jól megválasztott időpontban végzett munkával-, melyek jelentős termésveszteséggel járnak. Esetenként a talajművelési hibák kedvezőtlen hatásait jelentős többlet ráfordítással tudjuk csak mérsékelni. A teljesség igénye nélkül nézzük, melyek azok a tényezők amelyeket az okszerű talajműveléssel jelentős mértékben tudunk befolyásolni és egyben mondhatjuk is a talajművelés céljának:

• tarlómaradványok kezelése

• vízmegőrzés

• a levegő és hő forgalmának szabályozása

• növényvédelem támogatása

• a talaj fizikai tulajdonságainak javítása, a megfelelő talajállapot kialakítása

• a talajszerkezet, a talajfelszín védelme

• a talajélet fokozása

Mindezek együttesen hozzájárulnak a növények talajállapot igényének a kielégítéséhez, megfelelve a talajvédelmi elvárásoknak és egyben jelentősen növelik a talaj természetes tápanyag szolgáltató képességét, hosszabb távon is biztosítva az eredményes gazdálkodást.

A betakarítógépek felkészítése mellett  ne feledkezzünk meg a tarlóhántásban használni tervezett gépek beszerzéséről, feljavításáról. Míg a betakarító gépekkel az ez évi termést kell veszteségmentesen betakarítani, addig a talajművelő gépekkel a következő évi termést alapozhatjuk meg, annak ellenére, hogy ez a művelet költség szempontjából még a betakarított növényt terheli. Különösen felértékelődik a talajművelés szerepe kedvezőtlen évjáratok esetén. Míg átlagos esetében az elkövetett talajművelési hibák kisebb, addig szélsőséges évjárat esetén jelentősebb kockázati tényezőt jelentenek, amelyek az elért jövedelemben mutatkoznak meg.

Az idei csapadékszegény  évben azt kell mondani, hogy minden talaj nehezen művelhető, rendkívül nagy odafigyeléssel,- pontossággal és szakértelemmel lehet a növények talajállapot igényét kielégíteni, megfelelni a talajvédelmi elvárásoknak, javítani a leromlott talajszerkezetet, aktiválni a biológiai tevékenységet, elősegíteni a talaj természetes tápanyag szolgáltató képességét, ezzel hosszabb távon biztosítani az eredményes gazdálkodást.

A növények tápanyag ellátása alapvetően két úton történik egyrészt a talaj tápanyag szolgáltató képességére alapozva, másrészt trágyázással. A kettő nem függetleníthető egymástól,  elsődleges a talaj által biztosított lehetőség, és amit nem tudunk ily módon biztosítani, azt pedig trágyázással kell pótolni. Éppen ezért a tápanyag ellátás a szakszerű talajműveléssel, az okszerű földhasználattal kezdődik.

Röviden tekintsük át a tarlóhántás és kezelés szerepét, célját.

A betakarítás után fajtól, fajtától és évjárattól függően különböző mennyiségű szármaradvány lesz a területen. Ennek mennyisége a szemterméshez viszonyítva 1:1-0,5 arányú lehet. Az állatállomány csökkenésével és tartási módjának változásával az ilyen irányú igény jelentősen lecsökkent, ezért a nagyobbik hányada a talajba kerül bedolgozásra. A talajok tulajdonságainak javításában és a termőképességének a fenntartásában van jelentősége. Egyéb felhasználási lehetőség a papíripari vagy gombatermesztési célra történő értékesítés. Mindenesetre elgondolkodtató, hogy - mivel az állatállomány csökkenése miatt a szerves trágya felhasználás visszaesett – szabad-e ilyen célra értékesíteni/ esetenként alacsony áron/ vagy inkább a talajba dolgozni, javítva annak tulajdonságait.

Miért is kell tarlót hántani?

A betakarítás után a területen alapvetően megváltoznak a hő és  fény viszonyok. Az előbbi fokozza a talajpárolgást, az utóbbi elősegíti a gyomosodást, amely az evaporáción túl a gyomok transpirációjával fokozza a vízvesztést. A hántott területen a párolgás kisebb mértékű, és bár a lazított felület jobban melegszik, de ez a szerkezet megakadályozza a mélyebb rétegek melegedését, így az alsóbb rétegekből felfele mozgó vízpára a lazított réteg határán lecsapódik. Kialakul egy kellően nyirkos réteg, amelyben a talaj mikrobiológiai élet megélénkül, felgyorsul a szármaradványok bomlása. A talajélet további felgyorsítására alkalmazhatók különböző mesterséges készítmények. Az intenzívvé váló talajélet aktivitás átmeneti tápanyag hiányt idézhet elő, megelőzéséről gondoskodjunk. A tarlóhántást a lehető leggyorsabban végezzük, el mielőtt még a talaj kiszáradna és feltétlenül zárjuk. Estenként szükségessé válhat a hántott tarló ápolása, melyet-, mint a tarlóhántást is- mindenesetben arra alkalmas eszközzel zárjunk le.

Mi a tarlóhántás és ápolás célja:

• szármaradványok bedolgozása

• csapadék befogadás elősegítése

• nedvesség megőrzés

• a talajélet tevékenységének fokozása

• hő, és levegő forgalom szabályozása

• kártevők, korokozók gyérítése

• a gyommagvak kelésének elősegítése, gyommentesítés

• és nem utolsó sorban a későbbi talajmunkálatok végzésének elősegítése

Az elővetemény tarlóhántásával egy időben gondoskodjunk a arról, hogy a szárelbontás megfelelő ütemben és átmeneti nitrogén hiány kialakulása nélkül történjen. Ennek a leghatékonyabb módja, hogy a szármaradványok tonnájaként mintegy nyolc kilogramm nitrogén hatóanyagot biztosítunk. Így megelőzhetjük a már ősszel kialakuló nitrogén hiányt (2-3. sz. kép), ami nem megfelelő fejlődési ütemet és gyengébb télállóságot eredményez. A  túlzott nitrogén ellátás szintén kedvezőtlen hatást eredményez, de az egészen biztos, hogy nem éheztetéssel kell az állományt a télbe küldeni. Megvannak az egyéb agrotechnikai lehetőségek, hogy elkerüljük az őszi túlfejlett és megnyurgult állományt. Kialakult őszi nitrogén hiány kezelésére lehetőség van lombtrágyákkal mint például a FolicareTM 17-9-33 B amely használatával – a harmonikus összetétel miatt- a télállóság is javul.

2. kép: Repce nitrogén hiánytünete, fotó: Heinemann, Thomas ©Yara

A fenti nitrogén hiánytünet nagyon hasonlít a később bemutatásra kerülő foszfor hiánytünet okozta elszíneződésre. A tünet orvoslásához elengedhetetlen, hogy problémát megfelelően azonosítsuk.

3. kép Repce nitrogén hiánytünete, fotó: ©K+S KALI

Mi indokolja, hogy a tápanyagellátással kiemelten foglalkozzunk:

Egyrészt, mert hatása a termés mennyiségére és minőségére nagy, másrészt, mert a tápanyag-ellátásra fordítandó összeg a termelési költségen belül jelentős hányadot képez. A termelés jövedelmezőségét eldöntheti, hogy a költség legnagyobb hányadát kitevő rész milyen hatékonyságú. A termesztés biztonsága megköveteli, hogy a zavartalan fejlődéshez biztosítsuk a szükséges tápelemeket megfelelő időben, arányban, elegendő mennyiségben és felvehető formában.

A területek azonos időjárási körülmények között is – esetenként szomszédos táblák - jelentős eltéréseket mutatnak. Az eltéréseket, okokat vizsgálva sok esetben meg lehet állapítani, hogy nagyobb eltérések a táblák között tulajdonképpen a tápanyag ellátásban voltak. A gyengébb ellátásban részesült területeken a repce vékonyabb, kevésbé elágazó és lényegesen kevesebb becő számú, mint amelyek kellő tápanyagot kaptak. Mint ahogyan a termesztéstechnika többi elemét nem uniformizáljuk ugyan úgy differenciáltan kell a műtrágyázást is végrehajtani Nem részletezve az okokat, de kiragadva az agrotechnikai tényezők közül a tápanyag-ellátás szerepét, egyre inkább belátjuk, hogy a repce tápanyag tekintetében fajlagosan a legigényesebb növény. Csak nitrogénnel nem termeszthető eredményesen.

Milyen tápelemekre is van szüksége tehát a repcének, mint legigényesebb növénynek?

1 tonna terméshez jelentős mennyiségű felvehető tápelemre van szüksége. Szakirodalmi adatokból gyűjtve  (1. sz. táblázat) a legfontosabb tápelemekből a következő mennyiségeket igényli:

1. táblázat: A repce tápelem igénye kg/t

A fenti tápelemek egy részét - elsősorban a foszfort és a káliumot - az őszi alaptrágyázással javasolt kijuttatni alaptrágyázás formájában. Az alaptrágyázás célja a szántóföldi növénytermesztés esetén, hogy a növény számára a tenyészidőszak folyamán szükséges foszfor és kálium mennyiséget biztosítsuk. Kijuttatása a vetést megelőzően műtrágyaszóróval a talajfelszínre történik a vetőágy készítést megelőzően, illetve a vetéssel egy menetben.

Megfelelő alaptrágyázás esetén elkerülhetőek a már ősszel megjelenő, elsősorban fő tápelemek hiánytünetei (4-5-6. sz. képek).

4. kép: Repce kálium hiánytünete, fotó: Simmes, Christine ©Yara

5. kép: Repce foszfor hiánytünete, fotó: ©K+S KALI

6. kép: Repce foszfor hiánytünete, fotó: ©International Plant Nutrition Institute

Milyen hatóanyag arányt kell kijuttatni?

A termesztés biztonsága megköveteli, hogy a szükséges tápelemek rendelkezésre álljanak, de a termesztés jövedelmezősége nem engedi meg, hogy feleslegesen adjunk ki akár egyetlen kilogramm hatóanyagot. A hatóanyag arányok megállapításához elengedhetetlen a talajvizsgálati eredmények felhasználása. A táblán belüli differenciálás technikai feltételei még kevés helyen adottak, de a táblák között differenciálni kell. A hatékonyság érdekében hagyjunk fel azzal a gyakorlattal, hogy a repcéket üzemen belül azonos módon műtrágyázzuk. Célszerű figyelembe venni a fajtatulajdonosok ajánlásait. Jelentős eltérések vannak az egyes fajták, hibridek igénye között.   Ha nem rendelkezünk talajvizsgálati eredményekkel, akkor csak a növény igényéből tudunk kiindulni és annak megfelelően kell az arányokat megállapítani, melyben segítség az 1. sz . táblázat.

Mennyi műtrágyát használjunk?

A talajvizsgálatra alapozott szaktanács figyelembe veszi a talaj természetes tápanyag szolgáltató képességét és a tervezett termés szintet, így ez alapján kerül a kijuttatandó műtrágya hatóanyag aránya és mennyisége meghatározásra. Ha a megállapított mennyiség meghaladja a pénzügyi lehetőségeinket, akkor a hatóanyag arányok megtartása mellett csökkentsük a mennyiségeket. Figyelembe kell vennünk, hogy az különböző tápelemek nem helyettesítik egymást. Egy–egy tápelem másikhoz viszonyított magasabb adagja fokozhatja az elemantagonizmust, ami hiánytünet kialakulásához vezet és hatékonyság csökkenést eredményez.

Milyen műtrágyát használjunk?

Használhatunk mono műtrágyákat, ennek hátránya a több menetes kijuttatás. Az pedig idő, pénz, energia. Egy műtrágya kijuttatás költsége a jelenlegi árakon számolva mintegy 10 kg hatóanyag ára, melyet csak úgy elfüstölünk a levegőbe, nem beszélve a többszöri talajtaposásról. A kevert műtrágyák nem biztosítanak egyenletes kijuttatást különösen nagyobb szórásszélességű gépek esetében. A komplex műtrágyák: széles hatóanyag arányú készítmények találhatóak a műtrágya piacon, így a talajvizsgálati adatok figyelembevételével megközelítően optimális választási lehetőség van az adott tábla igényének megfelelően. Kaphatók mikroelemekkel kiegészített készítmények, melyek további lehetőséget adnak a jövedelmező termesztéshez.

Példaként bemutatom a YaraMila ^TM termékcsaládot:

Termék                                    foszfor/kálium

YaraMila ^TM 7-12-25+                   0,48
YaraMila ^TM 13-13-21+                 0,61
YaraMila ^TM 7-20-28+                   0,71    
YaraMila ^TM 8-24-24+                   1,0
YaraMila ^TM 16-27-7+                   3,8

A feltüntetett foszfor-kálium arány mutatja, hogy bármilyen talajtípuson tudunk megfelelő összetételű komplexet választani, mellyel  az optimális foszfor-kálium arányt biztosítjuk.

Mire van még szüksége a repcének?

A fő tápelemeken kívül jelentős a repce mikroelem igénye (2. sz. táblázat). A harmonikus tápanyag ellátásnak fontos szerepe van a termesztés biztonságosabbá tételében is, jelentősen fokozódik a növények télállósága.

2. táblázat: A repce mikroelem igénye g/t

A télállóság növelésében fokozott szerepe van az őszi lombtrágyázásnak, mely az időszerű növényvédelmi munkákkal egy menetben elvégezhető. Indokolja az őszi lombtrágyázást a repce korai időszakában jelentkező mikroelem igénye is (3. sz. táblázat).

Ο Legnagyobb mennyiségben × Növekvő mennyiségben

3. táblázat: A repce korai mikroelem igénye

Az ábráról látható a kifejezett őszi mikroelem igény, ennek pótlására ajánlható a YaraVitaTM Brassitrel Pro nevű készítmény, melynek összetétele 4. sz. táblázatban látható.

4. táblázat: A Brassitrel Pro összetétele

Összefoglalva: Az anyagköltség nagyobbik hányadát kitevő műtrágyázási költségek hatékonyabb, talajvizsgálatra alapozott felhasználást tesznek szükségessé.  A hatóanyag arányok és mennyiségek megválasztásával a repcetermesztés biztonságosságát, eredményességét lényegesen befolyásolhatjuk,  miáltal a termelés jövedelmezőségét biztosítjuk.