A repcetermesztés az elmúlt években minden korábbinál összetettebb kihívásokkal szembesült. A szélsőséges időjárás, a kiszámíthatatlan csapadékeloszlás, a gyakoribb aszályos időszakok, a szűkülő növényvédelmi lehetőségek és a változó gazdasági környezet egyaránt arra ösztönzik a termelőket, hogy felülvizsgálják és korszerűsítsék termesztéstechnológiájukat.
Ezekre a kérdésekre keresett gyakorlati válaszokat az Agroinform online konferenciája, a „Repcetermesztés 2026–2027 – Változó környezet, stabil technológiák” című szakmai esemény. A rendezvény célja az volt, hogy segítséget nyújtson a gazdálkodóknak a következő termesztési időszak döntéseihez, különös tekintettel a megfelelő fajtaválasztásra, a hatékony technológiai megoldásokra és a gazdaságosság javítására.
A konferencia előadói azt járták körül, hogyan lehet a repcetermesztést a változó környezeti feltételekhez igazítani, és milyen lehetőségekkel mérsékelhetők az időjárási és technológiai kockázatok. A résztvevők olyan ismereteket kaphattak, amelyek a 2026–2027-es szezon tervezésében és a jövedelmezőbb termesztés kialakításában is segítséget jelenthetnek.
A Repcetermesztés 2026–2027 – Változó környezet, stabil technológiák Agroinform online konferenciát itt nézheted vissza:
Előadók és előadások
KWS - Élen jár repcében!
Dr. Kismányoky András termékmenedzsment és agroszerviz-vezető
A repcetermesztés az elmúlt években jelentős kihívásokkal szembesült, mégsem tűnik el a vetésszerkezetből. A változó időjárás és a növekvő termelési kockázatok miatt azonban egyre nagyobb szerepet kap a tudatos hibridválasztás – hangsúlyozta Dr. Kismányoky András, a KWS Magyarország Kft. termékmenedzsment- és agroszerviz-vezetője.
Az elmúlt években sok gazdaság újragondolta a repce szerepét, hiszen az aszályos időszakok, a szélsőséges időjárás és a növényvédelmi lehetőségek szűkülése megnehezítette a termesztést. A KWS szakemberei azonban az idei állományszemlék alapján úgy látják, hogy az őszi káposztarepce továbbra is fontos kultúra marad.
Ma már nemcsak a magas terméseredmény a cél, hanem az is, hogy milyen hibridekkel tudjuk stabilabbá és kiszámíthatóbbá tenni a termesztést
– mondta Dr. Kismányoky András. Hozzátette: bár vannak gyengébb állományokat mutató térségek, sok esetben a repce még mindig jövedelmezőbb lehet az őszi búzánál.
A piaci környezet szintén kedvezhet a kultúrának. Miközben Európában jó gabonatermést várnak, ami nyomást gyakorolhat a búzaárakra, Magyarországon a tavaszi csapadékhiány és a hőség miatt több térségben gyengébb búzatermésekre számítanak. A repce ugyanakkor prémium növényként stabilabb felvásárlási árakkal rendelkezhet.
A szakember szerint az őszi káposztarepce előnye, hogy a téli és kora tavaszi csapadékot jól hasznosítja, ráadásul a nyári aszályos időszak előtt betakarítható. Emiatt a változó klímában egyre értékesebb szerepet tölthet be.
Dr. Kismányoky András – Forrás: KWS
A jövőben felértékelődik a hibridek alkalmazkodóképessége. A termelők már nemcsak nagy terméspotenciált keresnek, hanem olyan genetikát, amely több évjáraton keresztül is megbízható teljesítményt nyújt.
A KWS portfóliójában ilyen megoldásokat kínál többek között a KWS Mikados, amelynek egyik kiemelt tulajdonsága a nitrogénhatékonyság, valamint a KWS Demos, amely jó alkalmazkodóképességével és a nagy repcebolha lárvakártételével szembeni toleranciájával segítheti a termesztés biztonságát. Az Umberto KWS pedig már több éve bizonyít hazai üzemi körülmények között.
Dr. Kismányoky András szerint a repcetermesztés sikerének alapja továbbra is a megfelelő technológia, amelyet a jó genetika jelentősen támogatni tud. A megfelelő hibrid kiválasztása ma már nemcsak a terméspotenciál növeléséről, hanem a termesztési kockázatok mérsékléséről is szól.
Szanyi István ügyvezető, KWS Magyarország Kft.
A repce vetésterülete ismét növekedhet Magyarországon, ha az időjárás kedvezően alakul a vetés idején – mondta Szanyi István, a KWS Magyarország Kft. ügyvezetője. A szakember szerint a termesztés biztonságát egyre inkább a jól megválasztott genetika és a megbízható hibridek adják.
Az elmúlt években a repce vetésterülete csökkent, elsősorban a szélsőséges időjárás és a korlátozott növényvédelmi lehetőségek miatt. Szanyi István szerint azonban a termelői tapasztalatok alapján fordulhat a tendencia.
Szanyi István – Fotó: Agroinform
„Aki ma repcét termel, az már jellemzően profi módon végzi ezt a munkát. A tapasztalat és a tudás rendkívül fontos, és úgy látom, hogy ha a vetésidőben megfelelőek lesznek a körülmények, a repcevetések tovább növekedhetnek” – fogalmazott.
A KWS Magyarország Kft. az elmúlt években jelentős szereplője lett a hazai repcepiacnak. A vállalat vetőmagjai a magyar vetésterület mintegy harmadán vannak jelen, az Umberto KWS hibridet pedig már mintegy 280 ezer hektáron termesztették Magyarországon.
Szanyi István szerint a nemesítés azonban nem állhat meg. Az új hibridek közül a KWS Mikados és a KWS Demos olyan tulajdonságokat kínál, amelyek a változó körülmények között is segíthetik a termelés biztonságát. Előbbi egyik fontos előnye a nitrogénhatékony hasznosítás, ami különösen értékes lehet, hiszen a nitrogén a termesztés egyik legnagyobb költségtétele.
A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy
a vetőmag esetében nem érdemes kizárólag az ár alapján dönteni. A vetőmag költsége a teljes repcetermesztési költségnek csak mintegy öt százaléka, miközben a megfelelő genetika több száz kilogrammos terméskülönbséget is jelenthet hektáronként.
A repce szerepét az idei év tapasztalatai is erősíthetik. Mélyrehatoló gyökérzetének és korai gyors fejlődésének köszönhetően több területen kedvezőbb eredményt ért el, mint a búza. Szanyi István szerint a repce nemcsak jövedelmezőségi, hanem kockázatkezelési szempontból is fontos növény marad.
A kártevők elleni védekezésben ugyanakkor nincs egyetlen megoldás. A szakember szerint a megfelelő technológia, a vetőmagkezelés és az ellenállóbb hibridek együtt segíthetnek a termelőknek a kockázatok mérséklésében.
A kapcsolódó prezentáció ITT tekinthető meg.
Olajos és aprómag kezelése betakarítás után
Horváth Zoltán ügyvezető, CHH Műszaki KFT
A repcetermesztés mellett számos alternatív növény és feldolgozási lehetőség kínálkozik a gazdálkodók számára. Az olajos és aprómagok kezeléséről, tárolásáról és a magasabb hozzáadott értékű termékek előállításáról beszélt Horváth Zoltán, a CHH Műszaki KFT ügyvezetője az Agroinform online konferenciáján.
A repce termesztése az elmúlt másfél évtizedben jelentős változásokon ment keresztül Magyarországon. A termőterület alakulására az időjárási szélsőségek, a növényvédelmi lehetőségek szűkülése és a növekvő költségek egyaránt hatással voltak. Horváth Zoltán szerint különösen nagy kihívást jelent, hogy a növényvédelmi költségek emelkedtek, miközben a hatékony csávázási megoldások száma korlátozottabbá vált.
Horváth Zoltán – Forrás: CHH Műszaki KFT
A szakember szerint a repcemag legnagyobb felhasználási területe továbbra is a biodízelgyártás, de emellett több kisebb, prémium kategóriájú piac is létezik. Ilyen például a hidegen sajtolt repceolaj, a repcepogácsa és repcedara takarmányozási célú felhasználása, valamint a repcemagliszt előállítása.
A repcén túl új lehetőségeket jelenthet például a magvas gomborka, amely a szakember szerint szárazságtűrőbb, kisebb műtrágya- és növényvédőszer-igényű növény. Olaja különleges értéket képvisel, többek között a repülőgépiparban használt üzemanyagok alapanyagaként is megjelenhet.
Horváth Zoltán kiemelte: az alternatív növények esetében a megfelelő betakarítás utáni kezelés és tisztítás kulcsfontosságú. Az olajos és aprómagoknál különösen fontos a kíméletes szállítás, az alapos előtisztítás és a megfelelő nedvességtartalom elérése a biztonságos tárolás érdekében.
A magasabb értékű termékek előállításához azonban már fejlettebb feldolgozási technológiákra van szükség. A CHH Műszaki KFT ezért olyan megoldásokat kínál, amelyekkel a gazdálkodók a tisztítás, osztályozás és válogatás révén magasabb hozzáadott értékű termékeket állíthatnak elő.
A szakember szerint egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik többek között a mák, az olajlen, a köles, a kendermag és különböző pillangós növények iránt is. Ezek a kultúrák új piaci lehetőségeket jelenthetnek azoknak a gazdaságoknak, amelyek a hagyományos szántóföldi növények mellett alternatív irányokban is gondolkodnak.
A CHH Műszaki KFT emellett a talajélet vizsgálatával és mikrobiológiai megoldásokkal is foglalkozik, hogy a termelőket komplexebb módon segítse a fenntarthatóbb és hatékonyabb gazdálkodásban.
Horváth Zoltán prezentációja ITT nézhető meg.
Innovációs válasz a repcetermesztés növekvő kihívásaira
Molnár Márk termékmenedzser, Rapool Hungária Kft.
A klímaváltozás, az egyre gyakoribb aszályos időszakok, a kiszámíthatatlan csapadékeloszlás és a növényvédelmi lehetőségek szűkülése új megoldásokat kíván a repcetermesztésben. Molnár Márk, a Rapool Hungária Kft. termékmenedzsere szerint a termelők számára ma már nemcsak a magas terméspotenciál, hanem a stabilitás és a kockázatok csökkentése is elsődleges szempont a hibridválasztásnál.
„A modern repcetermesztésben olyan hibridekre van szükség, amelyek alkalmazkodni tudnak a szélsőséges körülményekhez, jól tolerálják a stresszhatásokat, és kedvezőtlen évjáratokban is képesek megfelelő termést adni” – hangsúlyozta az előadó.
A szakember szerint a későn érkező őszi csapadék, a melegebb őszök miatt kialakuló túlfejlődés, valamint a tavaszi száraz periódusok mind olyan tényezők, amelyekre a nemesítésnek is választ kell adnia. A megoldás egyik kulcsa a rövidebb tenyészidejű, korai virágzású és érésű hibridek alkalmazása lehet, amelyek még az aszályos időszak előtt képesek stabil termést kialakítani.
Molnár Márk – Forrás: Rapool Hungária Kft.
A Rapool új fejlesztései között kiemelt szerepet kapnak az úgynevezett RUNNER hibridek, amelyek az őszi és tavaszi repce keresztezéséből származnak. Ezek a hibridek későbbi vetésre is alkalmasak, intenzív fejlődésűek, ugyanakkor csökkenthetik a kártevők nyomását és a növényvédelmi beavatkozások szükségességét.
Molnár Márk bemutatta a portfólió új tagjait, a Schumacher Runner RepSync és a Fangio CL hibrideket is. Előbbi magas terméspotenciálja mellett széles rezisztenciacsomaggal rendelkezik, míg a Fangio CL a Clearfield technológiában kínál megoldást, különösen a késői vetések és a kukorica utáni termesztés esetén.
A termékmenedzser szerint a jövő repcetermesztésében a genetika egyre inkább kockázatkezelési eszközzé válik: „A cél nem csupán a rekordtermés, hanem az, hogy kisebb kockázattal, nagyobb biztonsággal és kiszámíthatóbb jövedelemmel tudjunk repcét termeszteni.”
Molnár Márk prezentációja ITT nézhető meg.
Kerekasztal: Termelési költségek, terméskilátások, értékesítési lehetőségek, repcepiac
Résztvevők: Moravszki György termelő, Moravszki Farm, Fórián Zoltán vezető agrárszakértő, Erste Agrár Kompetencia Központ
Moderátor: Gönczi Krisztina szerkesztő-újságíró, Agroinform
A repcetermesztés jövőjét járta körül egy kerekasztal-beszélgetés, amelyben Moravszki György, a tiszavasvári Moravszki Farm Kft. termelője, valamint Fórián Zoltán, az Erste Agrár Kompetencia Központ vezető agrárszakértője osztotta meg tapasztalatait és várakozásait. A beszélgetés középpontjában az állt, hogy a jelenlegi árak mellett mennyire lehet jövedelmező a repce, milyen irányba változik a piac, és milyen szerepük lehet az új hibrideknek a termesztés biztonságának növelésében.
Stabil kereslet, feszes piac
A repce jelenlegi, tonnánként mintegy 180–182 ezer forintos ára első látásra nem tűnik kiugrónak, különösen annak fényében, hogy néhány éve még magasabb árszinteket is láthattak a termelők. Fórián Zoltán szerint azonban a repce piaci helyzete hosszabb távon kedvezőbb képet mutat, mint sok más szántóföldi növényé.
– Ha kivesszük a koronavírus-járvány és a háborús helyzet által okozott szélsőséges ármozgásokat, akkor egy kiegyensúlyozott piacot látunk. A biodízelgyártás és az élelmiszeripari felhasználás folyamatos keresletet biztosít a repce számára – fogalmazott.
Világszinten a repcetermelés rekordközeli szinten alakul, a becslések szerint mintegy 97 millió tonna lehet a szezon termése. Ez ugyanakkor még mindig feszes készletszint mellett történik, hiszen a globális tartalékok aránya alacsony. Az Európai Unióban körülbelül 20–20,5 millió tonnás termés várható, amelyhez jelentős import is társul.
Az EU repcefelhasználásának legnagyobb része továbbra is a biodízelgyártáshoz kötődik, de jelentős az élelmiszeripari szerepe is. A szakértő szerint a jövőben különösen érdekes lehet az olajnövények szerepének változása, hiszen a pálmaolaj világpiaci térnyerése lassulhat, miközben az európai szabályozás egyre inkább előtérbe helyezi a fenntarthatóbb alapanyagokat.
– A repce és a napraforgó helyzete ebből a szempontból kedvező lehet. A repcének ráadásul az egészséges táplálkozási trendekben is van lehetősége, például kedvező omega-3 zsírsavösszetétele miatt – tette hozzá.
A termelő szerint a technológia dönt
Moravszki György saját gazdasági tapasztalatai alapján úgy látja, hogy a repce ma már nem az a növény, amelyet kevés ráfordítással is eredményesen lehet termeszteni.
– Régebben azt mondták, hogy a repcének nincs önköltsége, mert annyira jól fizetett. Ez ma már nem igaz. A repcét is intenzíven kell termelni, de ha megfelelő technológiát alkalmazunk, akkor meg tudja hálálni a ráfordítást – mondta.
A termelő szerint a víz továbbra is a legfontosabb tényező. Ugyanakkor a gazdálkodók nem csak az időjárásra várhatnak: a talaj vízmegőrző képességének javítása és az öntözés lehetősége is komoly szerepet kaphat.
Saját példáját említve elmondta: ahol a repce öntözhető területre került, ott akár egy tonnával magasabb termést is elértek hektáronként.
– Ha egy tonna plusz termést jelent az öntözés, az a jelenlegi árak mellett nagyon gyorsan megtérülhet. Lehet, hogy szokatlan még a repce öntözéséről beszélni, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy van létjogosultsága – hangsúlyozta.
Moravszki György, Fórián Zoltán és munkatársunk, Gönczi Krisztina a kerekasztal-beszélgetés közben – Fotó: Agroinform
A Runner hibridek új lehetőséget jelenthetnek
A beszélgetés egyik fontos témája az új generációs, úgynevezett Runner típusú repcehibridek szerepe volt. Ezek az őszi és tavaszi repce keresztezéséből származó hibridek rövidebb tenyészidővel, gyorsabb fejlődéssel és nagyobb alkalmazkodóképességgel rendelkeznek.
A termelő szerint ezek a hibridek elsősorban a változó időjárási körülmények miatt lehetnek érdekesek.
– A repcének nem feltétlenül szépnek kell lennie, hanem jónak. A látvány sokszor megtévesztő lehet. Egy kisebb növény is képes kiváló termést adni, ha a fejlődési üteme megfelelő – mondta.
Tapasztalata szerint a Runner típusú repce kevésbé érzékeny a későbbi vetésre, korábban betakarítható, és lehetőséget adhat a növényvédelmi költségek csökkentésére is.
– Egy hagyományos repcénél október eleji vetés már komoly kockázat, ezeknél a hibrideknél viszont ez még kezelhető lehet. A tenyészidő végén pedig akár egy héttel-tíz nappal korábban betakarítható, így összességében kevesebb időt tölt a területen – ismertette.
Moravszki György gazdaságában a Runner hibridek már bizonyítottak: az üzemi átlag 4,2 tonna felett alakult, miközben a termelési költséget mintegy 400–410 ezer forint hektáronkénti szinten tudták tartani.
A repce visszatérhet a vetésszerkezetbe
Magyarországon a repce vetésterülete az elmúlt években jelentősen csökkent. A korábbi 300 ezer hektár feletti terület nagyjából felére esett vissza, elsősorban az időjárási szélsőségek és a növényvédelmi lehetőségek szűkülése miatt.
Fórián Zoltán szerint azonban a visszaesés egyben minőségi átalakulást is jelentett:
Ma már elsősorban azok foglalkoznak repcével, akik szakmailag felkészültek. Ez egy nehéz növény, de éppen ezért a jó technológia és a megfelelő genetika komoly versenyelőnyt jelenthet
– fogalmazott.
A szakértő szerint a jövőben a repce ismét növelheti szerepét a magyar vetésszerkezetben.
– A repce olyan növény, amely piaci oldalról is perspektivikus, és megfelelő technológiával gazdaságosan is előállítható. Nem egyik évről a másikra, de akár a 200–300 ezer hektáros vetésterület is elképzelhető lehet hosszabb távon – mondta.
A beszélgetés végső tanulsága szerint a repce jövője nem a régi termesztési modellek visszahozásában rejlik, hanem az alkalmazkodásban. Új hibridek, tudatosabb technológia, jobb talajállapot és piaci gondolkodás szükséges ahhoz, hogy a növény ismét stabil jövedelemforrás lehessen a gazdálkodók számára.
Kérdések–válaszok
Zsák Viktor Győző kérdése:
Hogyan kapcsolódik a Clearfield a repce toleranciájához kukorica elővetemény után, gyomirtó szermaradék kapcsán? (Runner repcék)
Molnár Márk válasza:
Megfigyeléseink szerint a kukorica után vetett RUNNER repcehibridek közül a Clearfield változat jobban tolerálhatja a talajban esetleg még el nem bomlott egyes gyomirtószer hatóanyag-maradványokat. A növényvédő szerek engedélyokirata tartalmazza az utóvetemény-korlátozásra vonatkozó előírásokat, melyek betartása kötelező és ez alól a CL repce sem kivétel. Gyakorlati szempontból mégis hasznos lehet, ha a termelési kockázatok csökkentése érdekében figyelembe vesszük az egyes hibridek eltérő érzékenységét, különösen az extrém száraz évjáratokat követően.
Főtámogató:
_fitmax_750x750_0_fitmax_750x750_0.png){kind=logo}
Szakmai támogatók:
Támogatók:
