Szükség van a repcére
Európában a bioüzemanyag-gyártás szinte egyet jelent a repce biodízellé alakításával. Miközben a közösség folyamatosan szigorítja az üvegházhatású gázok kibocsátásának határértékeit, a repce vagy a használt sütőolajok és zsírok mennyisége nem képes követni azokat az igényeket, amelyeket a megújulókra, illetve a körforgásos gazdaságra építő modellek megkövetelnének. (Lásd még: Olyan célt tűzött ki az EU, amivel a repce még sokáig sztár marad.)
A világ legnagyobb repceimportőreként Európa évente 5,5-7,5 millió tonna olajmagot szállít be, ezen belül is Németország a legtöbbet, hiszen itt akár 10 millió tonna repce kipréselésére áll rendelkezésre gyári kapacitás. Ehhez képest az ország idén kb. 4 millió tonna repcét takarít be: a nagy területnövekedés ellenére csak pár százalékkal többet a tavalyinál.
Az előző szezonban a legtöbb mag Romániából érkezett Németországba, megelőzve Ukrajnát, a harmadik legnagyobb beszállító pedig Franciaország volt.
Erősödik a szél- és szolárenergia, de hiába
A Német Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal (UBA) szerint 2026 első félévében a biodízel és a HVO (hidrogénezett növényi olaj) együttes értékesítése 11,4%-kal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. A növekedés hátterében az áll, hogy 2026 elején 10,6%-ról 12%-ra nőtt az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésére vonatkozó kötelező kvóta, ami arra ösztönözte az ásványolajipari vállalatokat, hogy több bioüzemanyagot keverjenek az üzemanyagaikba.
Az UBA szerint nemcsak a bioüzemanyagok felhasználása bővült, hanem az elektromobilitás is tovább erősödött. A közúti közlekedésben felhasznált megújuló villamos energia mennyisége több mint 20%-kal emelkedett Németországban. Ezt egyrészt az elektromos járművek számának növekedése, másrészt a villamosenergia-termelésen belül a megújuló energiaforrások magasabb aránya tette lehetővé. Az AGEE-Stat adatai szerint a megújuló energiaforrások részesedése a bruttó villamosenergia-fogyasztásból megközelítette az 57%-ot 2026 első felében. (Ez Magyarország esetében kb. 31%.)
Mielőtt túlértékelnénk a megújuló energiaforrások szerepét, hozzátesszük: a közlekedésben felhasznált összes megújuló energia (biodízel + villamos áram) a fogyasztás mindössze 8%-át fedezi Németországban, tehát még mindig beláthatatlan távolságban van attól, hogy az ásványi olaj szerepét átvegye.
A kőolaj irányítja a világot
A németországi repcekínálat jónak mondható, München környékén 519 euróért (188 ezer Ft/t) vásárolják fel a magot a termelőktől. Eközben Párizsban az augusztusi kötések 544 eurós (197 ezer Ft/t) csúcsra emelkedtek. Mindezt annak ellenére, hogy az európai termés sem rossz, csak a szezon elején várthoz képest csökkent félmillió tonnával. A Bizottság 19,7-19,8 millió tonnára becsüli az idei aratás eredményét a tavalyi 20,1 millió tonna után.
Augusztusi repce ára Párizsban (euró/t). A kereskedési kedv visszaesett az árugrással – Fotó: Barchart.com
A mostani áremelkedés leginkább azzal függ össze, hogy a Brent olaj ára ismét nagyon magas szinten jár, átlépte a hordónkénti 84 dollárt. Nagy szüksége lenne a világnak arra, hogy a Hormuzi-szorosban ismét békében közlekedhessenek a hajók. A kőolajhiány réme az inflációs várakozásokat is megemeli, hiszen az ásványi anyag ára minden termékben megjelenik, amit szállítanak. A magyar forint az euróval szemben is gyengült, így a párizsi repcedráguláson túl ez is emelt a hazai ajánlatokon.
A magyarországi árak szorosan tapadnak a németországihoz, most a 190 ezer forintot közelítik, és továbbra is versenyképesek az ukrán ajánlatokkal, hiszen most ott is 185 ezer forintnak megfelelő összegért jut el az áru Odesszáig.
Indexkép: Shutterstock.
