Laptop mellől irány a traktor – másodállás a szántóföldön

Eszter és Tibor 2017-ben döntött amellett, hogy a lejáró földbérleti szerződések megújítása helyett saját kézbe veszik földterületeik művelését, két kisgyermekkel, mindkettőjük fő állása mellett 8 hektár területen kezdtek el gazdálkodni.

- Miért döntöttetek amellett, hogy a bérlet fenntartása helyett magatok kezdtek bele a növénytermesztésbe? Volt valamilyen előzménye ennek?

- A családunkban mindig jelen volt a termőfölddel kapcsolatos tevékenység, családi örökség, hogy a szántóföldi növénytermesztés, erdészeti szaporítóanyag és a dísznövénykertészet is a megélhetés részét képezi. Iskolai éveink alatt nem tudtunk igazán beletanulni a földterületek ügyinek intézésébe, így szüleink, illetve idősödő rokonaink különböző egészségügyi problémái miatt a területeket bérbe adtuk.   – mondja Babos Eszter, aki főállásban projektmenedzserként dolgozik, és két kisgyermeket nevel társával.  – 2017-ben, amikor lejártak a bérleti szerződések, komoly döntést hoztunk, saját kezünkbe vettük az irányítást, a felelősséget, és természetesen a kezdéssel járó óriási költségeket is.

Megfelelő szaktudással és egy kis szerencsével rekordtermést hozott az őszi búza – Fotó: Babos Eszter

- Hogyan kezdtétek el? Egy ötlet kevés ahhoz, hogy felelős gazdálkodásba kezdhessetek, szaktudásra is szükség van mindehhez.

- Így igaz, közgazdászként végeztem 2005-ben, csak a családi hagyomány volt a kiindulási alap. Emiatt élettársammal és barátainkkal elvégeztük az Aranykalászos Gazda OKJ képzést, illetve egy növényvédelmi tanfolyamot, melynek köszönhetően ma már „zöld könyv”-vel is rendelkezünk. A tervezett földvásárlások miatt is szükség volt erre, de a szakszerű, a 21. századnak megfelelő növényvédelmi előírások, talajvédelmi és a tápanyag-gazdálkodási ajánlások ismerete nélkül úgy gondoljuk, nem lehet felelős gazdálkodást folytatni, így visszaültünk az iskolapadba.

- Tervezitek, hogy további képzéseken is részt vegyetek?

- Igen, a traktorvezetői képesítés megszerzésén gondolkodunk. Jelenleg 2 saját géppel (MTZ lassú járművek) dolgozunk. Fontos számunkra, hogy olyan gépeket vásároljunk, melyek szervizelése olcsón (elektronika nincs bennük) megoldható, hiszen ekkora üzemméretben nem rentábilis nagy és korszerű gépeket vásárolni. Emellett viszont a technológiai fejlesztéseket is fontosnak tartjuk, ezért szeretnénk megteremteni magunknak annak a lehetőségét, hogy korszerűbb gépeket, kiegészítő eszközöket, szállításra alkalmas pótkocsikat is alkalmazhassunk.

Biztatóan alakul a repce (2020. 11. 02.) – Fotó: Agroinform.hu

- Milyen növényfajtákkal foglalkoztatok eddig?

- Az első évben, 2018-ban tavaszi árpával indítottunk az egész területen. Sajnos vetés után óriási csapadékmennyiség hullott, ezért hiányosan kelt, nem bokrosodott, nagyon rossz termést realizáltunk. Ma már tudjuk, hogy újra kellett volna vetni… Ezeken a területeken az előző években kukorica monokultúra volt, tápanyagszegény és kiélt földön kezdtük a munkát. A saját kárunkon való tanulást sajnos mi sem úsztuk meg, de nem panaszkodunk, nagyon sok baráti, szakmai kapcsolatunk van már ahhoz, hogy a megfelelő döntéseket időben meg tudjuk hozni. A segítő tanácsokat igyekszünk megfogadni.

- Tehát nem magányos gazdákként próbálok boldogulni. Ki támogat titeket, és milyen módon?

- Két kisgyermekkel néha nem könnyű, hiszen, ha pl. gyomirtásra van szükség, rendelkezésre áll a gép és az alapanyag, ráadásul az időjárás is megfelelő, akkor nincs mese, menni kell. Sajnos a nagyszülők segítségét nem tudjuk igénybe venni már. Szakmai támogatást azonban több oldalról kérünk és kapunk: a környékbeli nagyobb gazdálkodók (300-500 hektár) segítőkészek, az ideális vetésforgó megtervezésében, növényvédelmi feladatok ütemezésében is segítséget nyújtanak, ha erre szükségünk van. Emellett növényorvossal is rendszeresen konzultálunk. Figyelmet fordítunk arra, hogy a talaj megfelelő tápanyag-ellátottságát korszerű készítményekkel (gomba- és algakészítmények) tartsuk fent. A gabonaaratás után a szalmát nem báláztatjuk, hanem tárcsával beforgatjuk, segítve ezzel a talaj szerkezetének és kielégítő tápanyag-ellátottságának kialakítását. Emellett korszerű, növényi kivonatokat, makro-, mezo- és mikroelemeket, algákat tartalmazó lombtárgya készítményekkel is támogatjuk (a „hagyományos” műtrágyát kiegészítve) a vetést.

A fiatal pár ma már 13 hektáron gazdálkodik, kizárólag saját földeken.  Szeretnék bővíteni a gazdaságot, de terveik szerint 25 hektárnál nagyobb területet nem fognak művelni, mivel munka mellett ekkora üzemméretnél már korszerűbb gépekre és több saját befektetett munkaórára lenne szükség.

- Melyek azok a szempontok, amelyeket a lényegesnek tartotok a rentábilis működés szempontjából?

- A legfontosabb talán az, hogy a vetést mindig bérmunkában végeztetjük, olyan szakemberekkel, akiknek a precíziós gazdálkodáshoz szükséges eszközeik rendelkezésre állnak. Így egzakt adatokon alapuló, pontos vetéssel indíthatjuk a gazdálkodást az adott növénnyel, illetve gazdaságossági szempontból is lényeges, az input anyag megtakarítás mértéke nem elhanyagolható. A hektáronkénti 6-8 ezer forintos költség a vetés fejében nem nagy összeg az elért előnyökhöz képest. Szintén fontos a kiváló minőségű, fémzárolt vetőmag, a szakszerű talajfertőtlenítés is. Azokon a területeken, amelyeket a kukorica monokultúrás termesztésből vontunk ki, az első évben nagyon sokat kellett talajfertőtlenítésre költenünk.

- A vetésen kívül mást is bérmunkában végeztettek?

- Az első évben mindent így tudtunk vállalni, ma már csak a vetés, a mélylazítás és a betakarítás zajlik külső vállalkozó bevonásával, a többi feladatot családon belül, saját gépekkel oldjuk meg.

Az árpa betakarítása bérmunkában zajlott – Fotó: Babos Eszter

- Honnan tájékozódtok? Mi az, amit mindenképpen megnéztek a világhálón, mi az, amit folyamatosan követtek?

- Természetesen leginkább az időjárás-előrejelzéseket olvassuk, van, hogy percről-percre. A kukorica esetében pl. preemergens gyomirtást alkalmazunk, nagyon lényeges, hogy követni tudjuk, mikor várható eső. Szerencsére, nagyon jól használható, naprakész, friss információkat tartalmazó felületek érhetőek el.

A fiatal gazdálkodók kitértek arra, hogy olykor nehéz helyzetet teremtenek azok a régóta, néhány tíz hektárt művelő, növénytermesztéssel foglalkozó gazdálkodókkal zajló beszélgetések, melyek során az újabb, az alkalmazott vegyszermennyiség csökkentését lehetővé tévő technológiák, korszerűbb megoldások kerülnek szóba.

A fiatal pár figyel arra, hogy a szükségesnél több hatóanyag semmiképpen ne kerüljön ki a termőföldre, igaz ez a gyomirtó szerekre, növénybetegségek megelőzését elősegítő vegyszerekre, de a tápanyag-utánpótlás hatóanyagaira is. A kezdeti nehézségek ellenére az elért termésátlagaik őket igazolják, tavaly a repce 4,2 tonnás hektáronkénti termést hozott, őszi búzából idén hektáronkénti 8 tonna eredményt értek el, de az őszi árpa idei 6 tonnás és a kukorica 13 tonnás termésátlagára sem lehet panasz.