Bizonyos búzabetegségek – például a rozsdabetegségek és a lisztharmat – esetében hatásos a rezisztencianemesítés, mások ellen azonban nem tudunk még elég hatékonyan védekezni fajtaválasztással. Ilyen a fuzáriumos tőpusztulás, melynek esetében a hajlamosító környezeti tényezőket kell és lehet minimálisra csökkenteni. Ehhez kínál megoldási lehetőségeket szakcikkében honlapján az Agrofil-SZMI Kft.
Az előbb említett hajlamosító tényezők közé tartozik a gomba spóráinak, szaporító-képleteinek fertőzéséhez kedvező környezet, a magas páratartalom, a nedves talaj és a megfelelő hőmérséklet. A kórokozó szaporítóképletei fennmaradnak a talajban, növénymaradványon, fertőzött szaporítóanyagon, vetőmagon és innen kiindulva megfelelő körülmények között, párás környezetben fertőznek.
Ha elkerülhetetlenül kukorica a búza előveteménye, feltétlenül forgassuk alá a szármaradványokat – fotó: pixabay
Azonban mindez megelőzhető, mérsékelhető megfelelő agrotechnikával.
Az egyik ilyen agrotechnikai eljárás a vetésváltás. Az elővetemény igen fontos a fuzáriumos betegségek talajból való fertőzésében. A kukoricaszárban, lehullott szemekben, elmaradt csöveken igen nagy számú micélium-szövedék és spóra tud felszaporodni. Ha lehetséges, semmiképpen ne vessük a búzát kukorica után és kerüljük a kukorica-búza-kukorica sorrendet is.
Ha mégis kukorica után kell búzát vetnünk, a kukorica szár- és csőmaradványait minél előbb forgassuk be a talajba, ahol a szaprofita gombák azokat „megdolgozzák", kevés táptalajt hagyva a fuzáriumos betegségek kórokozóinak szaporodásához.
Fontos a fertőzésmentes szaporítóanyag is, a fémzárolt vetőmag jó eséllyel nagyon alacsony szinten tartalmaz fertőzött szemeket. Ha mégis saját részre termesztett vetőmagot használunk, akkor azt mindenképpen csávázzuk. A vetőmagtermesztés alatt pedig nagy figyelmet fordítsunk a fuzárium elleni kezelésekre.
