A bemutatóterületen három időpontban elvetett (ápr.12., ápr.19., ápr.25.) vetésidő és vetésidőnként 4 vetésmélység (5 cm, 6 cm, 7 cm és 8 cm) kísérlete által összehasonlítást kaptunk arról, hogy a vetés időpontja és a vetésmélység megválasztása milyen befolyással lehetett volna a termesztés eredményére.
Szieberth Dénes, a Magyar Kukorica Klub elnöke – fotó: Agro Napló
A közölt adatokhoz is hozzátartozik, hogy egy nagyon fontos összetevő, az ezerszemtömeg a viaszérésben lévő kukoricán nem volt megállapítható, így a becslés pontossága még így sem elég éles – messzemenő következtetések levonására nem alkalmas. A termésbecslés eredménye szerint a 2016. április 19-ei vetés 7 cm-es mélységben adta a legjobb eredményt, 13,657 tonna/hektárt.
|
Hogyan végezzük szakszerűen a termésbecslést?
A termésbecslés nagyon egyszerű, hiszen csak le kell tölteni a „Termésbecslés kalkulátor”-t a Magyar Kukorica Klub honlapjáról, s ki kell tölteni a kért adatokat! Mielőtt azonban ehhez hozzáfognánk, mégiscsak szükség van a versenyterület meglátogatására, ahol:
1. Megmérjük a tényleges sortávolságot.
2. Kiszámítjuk a szükséges mintahosszt (ha tudjuk a sortávolságot, a kalkulátor a mintahosszt elárulja!).
3. A versenyparcella területén 3 különböző helyen kimért mintatéren megszámoljuk a termőtöveket (csöveket).
4. Minden 10. csövet letörjük a mintaterületen. (Minden cső 10000 csövet reprezentál, pl.: 70000 termőtő után 7 csövet fogunk letörni).
5. Lemorzsoljuk a mintacsöveket.
6. Megállapítjuk a szemtermés nyers tömegét egy (lehetőleg legalább 10 gramm pontosságú – pl. akasztós digitális halmérleg, digitális asztali mérleg) kis mérlegen.
7. Megmérjük a lemorzsolt szemek nedvességtartalmát.
8. Kitöltjük a Termésbecslő kalkulátor adatkérő sorait.
9. Megtekintjük a kalkulátor által adott eredményt.
Megjegyzés: ha egy termésverseny parcellabetakarítási bejelentését végeztük éppen, akkor ki kell még tölteni a betakarításra vonatkozó dátum rovatot, és megnyomni az „elküld” gombot.
Vetőgépek
A 2016. május 5-i VETŐNAPON öt vetőgép mérte össze tudását, a kötelező és szabadon választott vetési parcellák termésbecslésének eredményét a következő táblázatban foglaltuk össze:
|
Megjegyzés: K = kötelező; Sz = szabadon választott vetési beállítások
A Vetőnapon ringbe szállt gépekről részletesen IDE kattintva olvashat.
Növényegészségügyi helyzet – jól döntöttek Dalmandon
Gazdasági megfontolásból nem védekeztek a kártevők ellen a VETŐNAPI parcellákon – mondta Braun János, a Dalmand Zrt. növénytermesztési egységvezetője. Mesterházy Ákos professzor növényegészségügyi szempontból értékelte a látottakat, miszerint az állomány szép képet mutatott, rovarkártétel nem volt az állományban. Fuzáriumfertőzésre utaló korai elhalás nem volt a táblában, a kisebb sortávra vetett növények is méretes csövet adtak.
fotó: Agro Napló
99 százalékban tiszta a csövek csúcsa is, a fennmaradó 1 százaléknak gazdasági következménye nincs. Ökölszabályként említette Mesterházy professzor, hogy a rovarkártétel következtében kialakult fuzáriumfertőzés a cső csúcsáról indul el, a továbbiak pedig függnek attól – így tehát akár változhat is a kép a parcellákon –, hogy milyen a hibridfuzárium rezisztenciája. Alacsony rovarfertőzés esetén is egy fogékony hibridnél bekövetkezhet egy erős fuzáriumfertőzöttség, míg egy ellenálló hibrid esetében egy magasabb rovarkártétel „torkollhat” egy kisebb fuzáriumfertőzésbe.
A dalmandi növényvédősök gazdasági megfontolásból született döntése tehát jónak bizonyult, a későbbi fertőzés lehetősége minimális, hiszen az állattenyésztési ágazat kiszolgálása érdekében Dalmandon nagy hangsúlyt fektetnek a hibridminőségre, elsősorban a gombák által termelt toxinkérdésre fókuszálva. Kísérleti rendszerük teszi lehetővé mindezt, évente 130 hibridet tesztelnek, az itt legkiemelkedőbbeket 20-50 hektáron kipróbálják, s ha itt is megfelelnek a követelményeknek, akkor adják át a Magyar Kukorica Klubnak mesterséges toxinvizsgálatra, majd az eredmény függvényében kerülhet csak nagyobb volumenű termesztésbe a hibrid.
fotók: Agro Napló
