A tavasz beköszöntével bővül a választék a szezonális zöldségek terén. Épp időben, hisz szervezetünk legalább annyira sóvárog már a friss zöld után, mint ahogyan szemünk óhajtja a látványukat. A tavasz slágerzöldsége, a saláta tökéletes alapanyag ilyenkor a konyhánkban, hatékonyan támogathatjuk vele testünk tavaszi megújulását – írja a greendex.hu.
Gazdagok vitaminokban és ásványi anyagokban, kiváló antioxidánsok, lúgosítanak, és még szépülhetünk is velük, hiszen magas A-vitamin- és káliumtartalmukkal pozitív hatást gyakorolnak a bőrünkre, hajunkra is. Nagyon ízletes, változatosan elkészíthető és fogyasztható zöldségfélék, melyeket mi magunk is egyszerűen megtermelhetünk a kertben vagy akár még egy napos erkélyen is. Érdemes próbálkozni, mert így olyan különleges fajtákat is megkóstolhatunk, melyeket a zöldségespultok kínálatában nem találhatunk meg.
A saláta tavasszal és ősszel egyaránt nevelhető, és ha magunknak termesztjük, akkor akár különlegesebb fajtákkal is megbarátkozhatunk – fotó: pixabay.com
Miért érdemes saját salátát fogyasztani?
Mindenki tudja, hogy a rendszeres zöldség- és gyümölcsfogyasztás az egészséges élet egyik alapja. A mennyiségi elvárások mellett azonban a minőség is legalább annyira fontos eleme a képletnek, amit gyakran hajlamosak vagyunk nem tudomásul venni. A küllemre csábító zöldségek beltartalmi értékeiről mindaddig nem sokat tudunk, amíg nem ismerjük pontosan a forrásukat. A saját nevelésű zöldekkel azonban ezt a kockázati tényezőt ki lehet küszöbölni.
Ahogy a frissesség kérdését is könnyen letudhatjuk, hiszen ez a tulajdonság a salátáknál kardinális kérdés. A leveles zöldek a szüretelést követő néhány órában drasztikus mértékben veszítenek a vitamin- és tápanyagtartalmukból.
Amennyiben nemcsak az ízüket, hanem a kedvező hatásaikat is élvezni szeretnénk arra a legjobb módszer az, ha magunknak neveljük, és frissen szüretelve fogyasztjuk őket.
A salátafélék az átmeneti évszakokban friss vitaminpótlékként szolgálnak. Az egyik legkorábban vethető zöldségfélék, amelyek már 2–3 °C-on csírázásnak indulnak, a fejlődésükhöz pedig a kellemes kora tavaszi idő (12–16 °C) épp megfelelő. Egyes fajtái átvészelik az enyhébb fagyokat is, ezért akár át is teleltethetők egy téliesített magaságyásban vagy fóliasátorban. A saláta tavasszal és ősszel egyaránt nevelhető, és ha magunknak termesztjük, akkor akár különlegesebb fajtákkal is megbarátkozhatunk.
A tavasz slágerzöldsége, a saláta tökéletes alapanyag ilyenkor a konyhánkban, hatékonyan támogathatjuk vele testünk tavaszi megújulását – fotó: pixabay.com
A fejes saláták
Ezen kategóriába tartozik a puha levelű Május királya, a ropogós jégsaláta, a nyúlánk római vagy a kesernyés endívia. Közös tulajdonságuk, hogy tömött fejet növesztenek, így egészben kell betakarítani őket.
A tavaszi vetésű fejes saláták a nyári időszakban könnyen magszárba szöknek, ami a fogyaszthatóságukat rontja. Augusztustól kezdve azonban újra vethetők, így még késő ősszel is fogyaszthatjuk a roppanós leveleket. Béta karotinban, C-, B1-, B2-, B6-vitaminban gazdagok, vasat, kalciumot, fehérjét, meszet és foszfort is tartalmaznak.
Igazi színkavalkád a kertben: a tépősaláták sokfélesége
A tépősaláták nagyon hálás konyhakerti növények. Tömött fejet nem képeznek, de folyamatosan szüretelhetőek a külső leveleik, így a csírázástól kezdve már 1–2 hónapon belül zsenge zöldhöz juthatunk. Egész évben lehet őket vetni, így alkalmasak nyári termesztésre is, jól tűrik a szárazabb időszakokat is erőteljesebb gyökérzetüknek hála, ráadásul árnyékos területen is nevelhetők.
Érdemes mindig csak annyit szednünk belőlük, amennyit frissen el is fogyasztunk. Nagyon dekoratív leveleik bármilyen salátaételt ínycsiklandóvá tesznek. Változatos, gyönyörű színekben pompáznak, a halványzöldtől a sárgán keresztül a bordóig a legkülönbözőbb árnyalatokban fordulnak elő. Ismertebb képviselői a vörösesbarna Lollo rosso, az erőteljes növekedésű Baby Leaf és a puha tölgylevelű verziók.
Egy kis egzotikum otthon is: az ázsiai saláták
Egyre közkedveltebbé váltak Magyarországon is ezek a különleges zöldségfélék, melyek tökéletesen nevelhetők a mi klímánkon is, ráadásul az egyik leggyorsabban szüretelhető levelesek. Az ázsiai saláták a káposztafélék népes családjába tartoznak, és a megszokottabb semleges ízű salátához képest markánsabb ízvilágot képviselnek: pikánsabbak, borsosak, így könnyen feldobnak bármilyen ételt. A távol-keleti konyha nélkülözhetetlen alapanyagai.
Egyik legismertebb képviselőjük az enyhén csípős mizuna, amely a magvetést követő 3–4. hétben már fogyasztható, hideg- és fagytűrő képessége miatt pedig akár február elejétől a szabad ég alá is vethető. A pak choi (bordáskel) szintén hidegtűrő, könnyen nevelhető káposztaféle, nála is gyorsabban nő rokona a bok choi, amely a kimcsi legjobb alapanyaga.
Bár nem Ázsiából származik a rukkola a fentiekhez hasonlóan a káposztákkal rokon gyors növekedésű zöldségünk. Borsos ízvilágú, ízletes salátaként fogyasztható, kora tavaszi és őszi termesztésre is kiválóan alkalmas.
A saláták általában kedvelik a napfényt, ezért kellően napos helyet válasszunk a számukra – fotó: pixabay.com
Így neveld a salátád!
A salátafélék otthoni nevelése nagyon egyszerű, az öntözésen túl sok törődést nem igényelnek. A különböző tépősalátákkal, és az ázsiai salátákkal már kis területen nagy hozamot lehet elérni, vethetőek magaságyásba, balkonládába, de a virágoskertben is jól mutatnak ágyásszegélyként.
A vetési időszak február végén kezdődik, a tépősalátákat és az ázsiai salátaféléket közvetlenül az ágyásba is vethetjük. A fejes salátából szoktak előnevelni palántát, majd azt a fajtára jellemző tő- és sortávolságba kiültetik.
Feltétel a jó talaj
Fontos, hogy a magvetés előtt lazítsuk fel a talajt, javítsuk egy kis érett komposzttal, trágyával, más tápanyagpótlásra nem is lesz szükség a rövid tenyészidő alatt. A saláták általában kedvelik a napfényt, ezért kellően napos helyet válasszunk a számukra. Sekélyen vetve, kevés földdel takarjuk be a magokat! Ne feledkezzünk meg a rendszeres öntözésről a fejlődés kezdeti szakaszában, a későbbiekben már kevesebb vízzel is beérik.
A saláta kiváló előveteménynek, mert miután letermett, a helyére paradicsom- vagy paprikapalántát ültethetünk, nyári időszakban pedig vethetünk uborkát. A kora tavaszi ágyásokban kiváló társa a reteknek, de nem kedveli a petrezselyem szomszédságát.
A saláták kártevői a levéltetvek és a csigák, az előbbi ellen jó társnövényei lehetnek a hagymafélék, a csigáktól pedig aromás zsázsával óvhatjuk. Az ázsiai káposztafélék leveleit a földibolhák cakkozhatják, a zsázsa ellenük is bevethető csalinövényként, de fátyolfólia-takarással is védhetjük az állományt.
A salátákat vessünk szakaszosan és egyszerre többfélét, így hosszabb ideig és változatosabban hozzájuthatunk a friss zöldekhez! A vetést 2–3 hét eltolással ismételhetjük májusig.
Nevelj mikrozöldet lakásban!
Ha csak egy napos ablakpárkányod van akkor sem kell lemondanod a salátákról! Mikrozöldek vetésével megoldható a probléma. Ezeket már 1–2 hetes korukban fogyaszthatod, ízükben és vitamintartalmukban koncentráltan hordozzák a zöldség jellemzőit.
Ezek a salátákhoz, szendvicsekhez egészséges hozzávalók könnyedén előállíthatók a lakásban is. Mikrozöldet nevelhetsz borsóból, retekből, káposztafélékből, fűszernövényekből is, csak arra kell figyelned, hogy kizárólag biovetőmagot válassz.
_fill_540x300_0.jpg)
