Mire számíthatunk a repce- és kukorica-termésátlagok alakulásában?

Dinamikusan terjeszkedik a hazai vetőmagpiacon a Monsanto Hungary Kft. Évről évre nagyobb területeken kerül földbe a DEKALB márkájú kukorica- és repcevetőmag-családjuk. Az általuk idehaza eladott kukorica-szaporítóanyag döntő részét Magyarországon termeltetik meg, sőt ebből a terményből több ezer tonnát exportálnak. A repcebetakarítás utolsó napjaiban beszélgettünk Kökény Benő marketingmenedzserrel.

Továbbra is vetőmagban vagyunk a legerősebbek a véleményem szerint. Ugyanakkor a működésünkben vannak változások. A termelők egyre inkább a vetőmag beszerzésén túl a komplex megoldásokban gondolkodnak. Nem elég az, hogy jó minőségű vetőmagot értékesítünk (a mi esetünkben DEKALB kukorica- és repcevetőmagokról van szó), egyre inkább igénylik azt, hogy mondjuk el a módszert, adjunk receptet ahhoz, hogy a lehető legnagyobb hasznot tudják majd realizálni a gazdaságukban.

- Hosszú ideje a szántóföldi növények közül az egyik legnagyobb hasznot a repce ígéri idehaza. Így van ez ebben az esztendőben is. Most szerencsésen alakult az időjárás. Ám ez nincs mindig így.

Így van. Ha megnézzük az idei termésátlagokat – még nem tudjuk a pontos országos átlagot –, vannak biztató jelek, nagyon sok 4-5 tonna feletti hozamú repcetáblát arattak a növénytermesztők. Ha megnézzük a repce felvásárlási árát is, az is elég jól alakult a termelők szempontjából az elmúlt hónapokban. Mindenképpen a repce az egyik legtöbb profitot hozó növény Magyarországon.

Kökény Benő: Már nem elég a jó minőségű vetőmag – fotó: Agroinform.hhu

- A magyar adottságokhoz kell alakítani, nemesíteni a fajtákat is?

A magyar klíma a repcének általában nem kifejezetten kedvez. Viszont az ide adaptált fajtákkal az itteni gazdák is komoly sikereket érhetnek el. Határainkon belül sem ritka a 4-5 tonnás termésátlag.

- Ráadásul a Dunántúlon ennél még igencsak magasabb hozamokat is regisztrálnak.

Így van. Akár a 7 tonna feletti termésátlag is előfordulhat. Itt utalnék az egyik hibridünk teljesítményére, amely 7,6 tonnás termésre volt képes évekkel ezelőtt. A repcében benne van a potenciál arra, hogy idehaza még tovább emelkedjenek a termésátlagok. Az új hibridek természetesen felülmúlják a régi hibrideket. Tehát ha összehasonlítom a 4-5 évvel ezelőtti hibridek teljesítményét az újakkal, akkor mindenképpen komoly százalékokkal mérhető előrelépést tapasztalunk.

- Eddig Magyarországon nem termett annyi repce, amennyit ne tudtak volna értékesíteni.

Szerencsére a repcének a felvevőpiaca úgymond korlátlan. Reméljük, hogy a termelési kedv a következő években fokozódni fog. Az előzetes igényfelmérések azt mutatják egyébként, hogy jövőre több repcét szeretnének termelni nálunk, mint a tavalyi évben.

- Csökkenthető az eltérő időjárás miatti bizonytalanság a termésmennyiségben? A száraz, hideg, fagyos téltől még igencsak tartanak ennek a növénynek a termelői.

Helyes technológia alkalmazásával két kockázati tényező hatása mérsékelhető. Tehát a vetéskor jelentkező szárazság problémája és a téli kifagyás is kezelhető. A szárazságra többféle módon fel lehet készülni.

Olyan talajművelést kell alkalmazni, amely biztosítja a megfelelő nedvességtartalmat a magágyban. Így a csírázáshoz lesz elegendő víz, és kikel az állomány – fotó: Shutterstock

Tudunk biztosítást is ajánlani a termelőknek: hogyha véletlenül mégsem kedvező a kelés, akkor sem éri őket kár. A téli kifagyás az elmúlt években Magyarországon már nem volt jellemző, a fajtakínálat átalakulásának köszönhetően. Előretörtek a hibridek, ha még nem is száz százalékosan uralják a magyar piacot, de bőven kilencven százalék felett van az arányuk. Ezeknek a hibrideknek a télállósága a régebbi fajtáknál sokkal jobb.

A nálunk jellemző téli időjárást ezek a repcék igen jól tűrik. Az utóbbi években idehaza a télállóság vizsgálatára nem volt lehetőség. Viszont Lengyelországban, Ukrajnában, az északi országokban végzett kísérletekkel ki lehetett választani a jó télálló fajtákat. Ez a probléma most már gyakorlatilag megoldottnak tekinthető.

- A repce- és a kukoricafajták forgalmazásában mennyire köti meg az önök kezét az, hogy Magyarország az Alaptörvényben rögzítetten GMO-mentes terület?

A Monsanto mindig betartja az adott ország törvényeit. Maximálisan tiszteletben tartja ezeket. Így ez igazából számunkra megkötést nem jelent.

- Egyes fajtáikat el sem hozhatják Magyarországra...

Bizonyos tulajdonsággal rendelkező fajtákat valóban nem forgalmazhatunk. Még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy ez semmiféle hátrányt nem okoz nekünk. Abszolút tiszteletben tartjuk a törvényeket. Olyan hibrideket ajánlunk a termelőknek, amelyek itt feltétel nélkül használhatók.

- Még nagyon sokat alszik kint a kukorica. Ám a mostani fejlettségét tekintve igencsak optimizmusra ad okot ez a növény ebben az esztendőben.

Habár a kezdeti időszakban egy kicsit hűvösebb volt az optimálisnál, emiatt talán egy kicsit el is maradt a fejlődésben a növény a korábbi évek átlagához képest, de az elmúlt hetek meleg időjárása és a megfelelő mennyiségű csapadék segítségével behozta a lemaradást. A virágzásnak is kedvezett az időjárás. Megfelelő víztartalék van a talajokban. Minden remény megvan arra, hogy szép termésátlag alakuljon ki.

- Az idősebbek közül sokan emlékeznek arra, hogy a kukoricacímerező ifjúsági táborok általában július 10-én nyitottak. Ha ez az idén is így történt volna, akkor már a fiataloknak alig maradt volna munkájuk.

Ez az időeltolódás abból is adódik (bár ez nem jelentős), hogy a fajták korábban érők lettek az elmúlt 20 évben. Igencsak megnőtt a korai hibridek aránya, ez általában korábbi virágzást is jelent.

- Az utóbbi években a Monsanto dinamikus fejlődést produkált Magyarországon.

Így van. Jelentős a kukorica- és a repcepiaci részesedésünk. Gyakorlatilag a piacvezetők között vagyunk mindkét növény esetében. Ami örömteli, hogy közben a termelők egyre igényesebbek lettek, és egyre többen választanak prémiumterméket, ami nagyobb profit elérését teszi lehetővé számukra.

- A prémiumtermékeikkel győzik meg a termelőket?

Persze, szeretnénk meggyőzni a termelőket... Ám őket elsősorban a tények, azok az adatok győzik meg, amiket saját maguk tapasztalnak.

- Az önökre jellemző dinamika folytatható?

Azt gondolom, folytatható. Ha kitekintünk a világba, akkor az a piaci részesedés, amit mi elértünk Magyarországon akár repcében, akár kukoricában, nagyon szép teljesítmény. Viszont vannak olyan országok, ahol a Monsanto piaci részesedése jóval magasabb. Azt gondolom, semmi akadálya sincs az itteni további növekedésünknek.

- Mennyire nyúlik át az önök tevékenysége a környező országokba?

A Monsanto a DEKALB vetőmagmárkával jelen van az összes környező országban.

- A kukorica-vetőmag döntő részét az országhatárainkon belül termelik meg?

Így van. Ez olyan vonatkozásban is igaz, hogy a Magyarországon elvetésre kerülő vetőmag igen jelentős részét itt termeljük. Ezenkívül nagy mennyiséget exportálunk is. A magyar vetőmag-előállítók terméke gyakorlatilag egész Európában piacra talál, persze elsősorban a környező országokba szállítunk, például: Ukrajnába, Oroszországba.

- Van vetőmag-feldolgozó üzemük is Nagyigmándon.

Erre nagyon büszkék vagyunk. Az elmúlt évben nagyon jelentős fejlesztéseket hajtottunk itt végre. Pontosan azért, hogy ne csak a magyar piacot tudjuk kiszolgálni, hanem megfeleljünk az exportigényeknek is.

- Szerepel az elképzeléseikben az, hogy esetleg a repcevetőmag-termelést – legalább részben – visszahozzák Magyarországra?

Ez a termék javarészt már kiszorult Magyarországról. Vannak olyan klimatikus adottságokkal rendelkező vidékek, amik sokkal jobban megfelelnek a repcevetőmag-termelésnek.

- Kiszámíthatóbb az időjárásuk?

Így van.

- Vállalkoznak a magyar növénytermesztők vetőmagtermelésre, mert ennek a terméknek megint csak magasabb az eredménytartalma.

Azt gondolom, hogy ehhez a Monsantóban partnerre is találnak.

- A következő években növekedhet a kukoricavetőmag-termelőterület idehaza?

Ha az árukukorica-termőterület növekszik, akkor mindenképpen. A legutóbbi évben sajnos lényegesen kevesebb kukoricát vetettek, mint korábban. Ez Magyarországra és a környező országokra is igaz. Így kevesebb vetőmagra volt szükség. Magyarországon történelmi esés következett be az árukukorica-termő területekben. Talán ez az elsődleges becsléseknél is nagyobb mértékű. Ez meglátszik a vetőmagforgalomban is.

- Jövőre például Tiszapüspökiben munkába áll egy évente 500 ezer tonna alapanyagot feldolgozó izocukorgyár.

Mindenképpen üdvözlendő, ha a hazai feldolgozókapacitás növekszik. Hiszen a magyar kukorica igen jelentős része exportra kerül. Ha ebből a hazai feldolgozás egyre nagyobb részt vesz ki, az mindenképpen jó a termelőknek, mert a terményárra pozitív hatása lehet, ami a termőterület növekedését vonhatja maga után. Tapasztalataink szerint a kukoricatermelő kedv elsősorban a terményáraktól függ. Európa nettó kukoricaimportőr, ezért a közelünkben ennek a terménynek van felvevőpiaca. Gondolok itt például Németországra, avagy Olaszországra. A kérdés: az ár.

- Most nincs baj a csapadékkal, de a szárazabb tavaszokra, nyarakra is készülnek fajtákkal?

A kontinentális klímájú országokban a szárazság a legnagyobb kockázati tényező a kukoricatermesztésben. Mi nagyon komolyan vesszük ezt a kérdést. Magyarországon található a vállalat egyik legjelentősebb aszálynemesítő állomása, ahol a száraz időszakok átvészelésére nemesítjük a hibrideket. A szatymazi nemesítő telepről már számos kiváló szárazságtűrő hibrid került forgalomba, és ezeket nemcsak Magyarországon termesztik már, hanem például Romániában és Ukrajnában is.

- Mennyire alkalmazzák önök a „magyar tudást”?

Örömmel mondom, hogy a vállalat elismeri a tudást, és keresi a jó szakembereket. Évek óta dolgozunk együtt felsőoktatási intézményekkel. Érkeznek hozzánk fiatal kollégák gyakornokprogramokba. Hamarosan arra is lesz példa, hogy a gyakornokokból valakik a munkatársaink lesznek. A magyarországi szervezetünkből is rendre kerülnek a külföldi szervezeteinkbe kollégák vezetői pozíciókba. Erre a következő hónapokban is több példa lesz. Ez mindenképpen azt jelzi, hogy a Monsanto elismeri a magyar szakemberek tudását.