Ez komoly kihívás elé állítja a hazai kutatókat is – egyebek közt ez is elhangzott a martonvásári Agrártudományi Kutatóközpontban minap megrendezett szakmai napon, melyre növénytermesztőket vártak.
A novenyvedoszer.hu tudósításában az olvasható: Magyarországon évente 120-130 ezer tonna gabonavetőmagot állítanak elő, ezzel hazánk a 11. helyen áll a világon. A martonvásári fajták piacvezetők az országban, az igényekhez alkalmazkodó folyamatos nemesítői munkának köszönhetően az utóbbi években jelentősen sikerült növelni a martonvásári fajták részarányát.
A szakmai napon az előadások mellett kisparcellás fajtabemutatókon vehettek részt az érdeklődők, melynek középpontjában a Martonvásáron nemesített fajták álltak. Mint elhangzott: az enyhe tél és a csapadékos időjárás kedvezett a gombás eredetű kórokozók szaporodásának, de még nem tudni, hogy a fuzárium hogyan jelenik meg ezek után. Az már biztos, hogy a kalászfuzáriumnak kedvezett az időjárás, mert a virágzás időszakában voltak esők és utána jött a meleg, ami felgyorsította a gombás fertőzést.
Egy másik kísérleti parcellánál a termesztéstechnológiáról beszéltek. Itt arról esett szó, hogy a kártevők ellen ősszel elvégzett védekezés eredménye bizonyíthatóan többlettermés. A termelőknek az idén a szokásosnál több gondot okoztak a gombabetegségek, különösen a búzában jelentős sárgarozsda, ami sok év után idén újra megjelent hazánkban.
Sándorfy András, a Marton Genetics Cégcsoport vezetője azt hangsúlyozta, hogy a nemesítési célok sokat változtak az elmúlt évtizedben. Hangsúlyosabbá vált a termésbiztonság, a változó éghajlati kihívásoknak megfelelő és legjobban alkalmazkodó kalászosok nemesítése, a tavalyi év pedig a kórokozókkal szembeni ellenállóságra irányította rá a figyelmet.
