Azt nem mondhatjuk, hogy sehol sem esett, de azt sem, hogy bárhol elég csapadék hullott volna, s azt messze nem, hogy az ország nagy részén kaptunk volna az áldásból. Sajnos ez most valahogy felemásra sikeredett, vagyis eső áztatta a Dunántúlt úgy általában 20-30 mm körüli mennyiségben, az előbbinél is több, 50 mm körül a Délnyugat-Dunántúlt, míg az Alföldön kevés, sok helyen nagyon kevés hullott.

Így aztán a reményteli 2 hét után ismét elmondhatjuk, hogy az Alföldön általában 2 havi csapadékösszeg hiányzik, különösen alacsony a talaj vízkészlete a Budapest–Szolnok–Nyíregyháza tengellyel jellemezhető, de széles sávban.

A csapadékosabb vidékeken a növények kicsit fellélegeztek, élénkült az asszimilációs tevékenység, átmenetileg gyorsult a fejlődésük. Sajnos a jelenlegi állapot és a meteorológiai előrejelzés arra enged következtetni, hogy ez a kedvező állapot csak időleges, hamarosan ott is visszaáll az aszályos helyzet.

A meteorológiai szolgálat a húsvét előtti hétre és az ünnepre fokozatos melegedést, száraz és szeles napokat ígér. A talajhőmérséklet már korábban elérte a 12 oC-t, s most tovább melegedik. Ez már nem lesz akadálya a tavasziak vetésének. Általánosan elindult a vetés, nemcsak a napraforgó, hanem több helyen már a kukorica magja is talajba kerül.

Megint kezd az ország kettészakadni, mind a növénytermesztés feltételei, mind a növényvédelmi helyzet tekintetében. Reméljük, ez csak időleges, s a folytatásban a csapadékellátás kiegyenlítődik, az Alföld is többet kap.

A Dunántúlon, köszönhetően a csapadéknak, kizöldültek a kalászos állományok, lendületet kaptak a fejlődésben, s hasonlót lehet tapasztalni a keleti országrészben is, csak kisebb mértékben, kevesebb helyen.

Az őszi árpa a bokrosodás végén, illetve a szárba szökkenés állapotában látható. Az őszi búza kezdi utolérni az előbbi kultúrát, lassan befejezi a bokrosodást, s korábbi vetésű táblán vagy jobban fejlett állományokban már a szárba indulást észlelhetjük.

Korábban már jeleztük, hogy a lisztharmat szaporodik az állományokban. Most ezt meg kell erősíteni, ahogy egyre dúsabb lesz az állomány, s páradúsabbá válik a mikroklíma, úgy növekszik a betegség terjedésének a veszélye. Amennyiben a fertőzés gyakorisága eléri a 20-30%-ot, akár gyenge mértékű fertőzéssel is, úgy a védekezés indokolt.

Mostanra már láthatóvá vált, hogy a fahéjbarna levélfoltosság az őszi búzában, illetve a hálózatos levélfoltosság az őszi árpában megjelent, s egyelőre lassú terjedésben van.

búza

A levélcsúcs felől terjed a fahéjbarna foltosság.

A szeptóriás levélfoltosságot a Dunántúlon nagyobb elterjedésben figyelték meg. A kezelések hatására a betegség ott is visszaszorult, de a nem kezelt területeken is lelassult terjedése. Az Alföldön kevésbé veszélyeztet ez a betegség.

őszi búza

A lisztharmat és a levélfoltosságok együttesen vannak jelen az őszi búza tövén.

A sárgarozsda fertőzése bekövetkezhetett az elmúlt napokban, főleg azon körzetekben, ahol az időjárás a kórokozó fertőzésének kedvezett (hűvös, csapadékos, szeles időszak). Amennyiben ismét száraz, meleg időszak következik, amiről az előrejelzés szól, úgy a járványos felszaporodás rövid távon nem valószínű.

A vetésfehérítő bogár betelepedése még tart, az imágókártétel tüneteit is láthatjuk a levélzeten. Nagyobb kártétellel a lárvák megjelenése fenyeget, amire nem kell sokat várni, hiszen elkezdődött a lárvakelés. Sok helyen védekeztek az imágók ellen, de akinél ez elmaradt, annak most már nagyon figyelni kell a lárvapopuláció növekedésére, s időben kezelni ellenük. A kártevőnépesség még nem érte el a kártételi küszöbértéket, de a korai megjelenés és a növények fokozott érzékenysége, valamint a napjainkban megjelenő és növekvő lárvatömeg indokolja a beavatkozást.

Az őszikáposztarepce-állományok már általánosan megkezdték a virágzást. Sajnos gyakori megfigyelés, hogy kevés az elágazás, kevés lesz a virághozó oldalhajtás, s ez a folyamatos szárazság terhére írható.

repce

Egy szépen virágzó repcetábla.

A repcefénybogár általánosan és tömegesen jelen van a táblákon. Általában már egy permetezés megtörtént ellenük, de igen erős a kártevő fertőzési nyomása.

repce

A repcefénybogár bimbókártétele.

Ehhez társul még a bundásbogár kártétele, ami évek óta emelkedő tendenciát mutat, s most nagy népesség van jelen a táblákon.

repce

A bundásbogarak tömegesen lepik el a virágzó repcét.

Még csak a virágzás kezdetén járunk, így a rovarkártétel ellen még kell kezelni.

repce

A száraz időjárás miatt kevés a virágot hozó oldalelágazás.

Még csak észlelési szinten, de már megjelentek a repcebecő-ormányosok is a táblákon. Ez is indokolja a soron következő rovarölő szeres kezelés elvégzését.

Többen a permetlé kombináció összeállításakor gombaölő készítményt is beterveznek. A jelen állapot általában nem indokolja ezt, de a jövőbe senki sem lát. Többszöri csapadék, tartós nedvesség hozhat olyan állapotot, amikor a kórokozók támadására kell figyelnünk.

Az őszi szárazság miatt volt, aki nem tudott repcét vetni, s volt, akinek a rosszul kelt táblája kiszántásra került. Néhányan megpróbálkoztak a tavaszi repce vetésével. Sajnos a tavaszi időjárás sem biztosított lényegesen jobb körülményeket, kérdéses a siker. Viszont a bolhák tömegesen lepik el a kis növényeket, nekik kedvezett a szárazság, így a védekezés nem hagyható el.

repce

A kevés eső után megmaradt a repedés a repcetábla talaján.

A napraforgó vetése jól halad, de már elindultak a kukoricavető gépek is. A talajhőmérséklet már nem akadályozza a munkát, s általában a magágy is jó minőségben készült. Egyedül a vízhiány lehet akadálya a gyors és egyenletes kelésnek. A vetésmélységben alig van nedvesség, s az is folyamatosan csökken a melegedés és a szél miatt. Mindkét kultúrában hagyománya van a preemergens gyomirtásnak, s ezt most is elkezdték az üzemek. Reméljük, döntésük helyesnek bizonyul, vagyis lesz annyi csapadék a közeljövőben, hogy a készítmények kifejtsék várt hatásukat.

A vetőmagborsó már 2 valódi leveles állapotot is elért, míg a zöldborsó ütemezett vetése még tart. A csipkézőbarkók ugyan jelen vannak a táblákon, de kártételük nem érte el a védekezési küszöbértéket, így a táblák ellenőrzése a feladat. A levéltetvek még nem jelentek meg, így az ellenőrzésnek ezekre is figyelemmel kell lenni.

A körteültetvények teljes pompájukban díszlenek, de az almásokban is általános a virágzás. Ebben az időszakban kimondottan érzékenyek a fák a tűzelhalás-betegségre. Eddig a szárazság is és a kórokozó igényéhez képest alacsony hőmérséklet is akadályozta a fertőzést. Mostani kilátás szerint van esély a betegség fellépése nélkül átélni a virágzási időszakot. Ez mégsem jelent tökéletes és végleges védelmet, mert az utóvirágzás során még tud fertőzni a kórokozó.

Jelen van viszont a lisztharmat, primér tünetei általánosak az érzékeny fajták hajtásain. A fizikai eltávolítás után csökkent a fertőzött hajtások száma. A további munkára rendelkezésre álló idő a csapadék utáni párás környezetben egyre fogy.

A dunántúli almásokban a varasodás aszkospóraszóródása az esős napokon folyamatos volt, de az átmeneti lehűlés miatt a betegség fejlődése lassabb. A tiszántúli régióban sokkal kevesebb csapadék hullott, ott csak a helyi esők indíthattak el hasonló folyamatot. Tünetek még nincsenek.

A zöld almalevéltetű kis kolóniái szokatlanul korán telepedtek meg a kis hajtásokon, már ezekre is figyelni kell. Körtében a körtelevélbolha tojásrakása még mindig tart, ezenfelül L1-L5-ös lárvastádiumok is láthatók (L1: 50%; L2: 30%; L3: 10%; L4: 10%.). A védekezés indokolt!

körte

Körtelevélbolha-tojások – még mindig folyamatos a tojásrakás.

A meggy tájegységtől függően teljes virágzásban vagy a sziromhullás kezdete állapotban van. Ahol esett egy kis eső, ott a nedves körülmények hirtelen megváltoztatták a korábbi nyugalmas, moníliaveszély nélküli helyzetet. E helyeken a sziromhulláskor még érdemes a moníliás hajtás- és virágszáradás ellen kezelni, a kórokozó fertőzésére nagy biztonsággal számítani kell.

Eddig nem jelent meg a tafrinás levélfodrosodás őszibarackon. Az elmúlt időszak szórványos csapadékai és az éjszakai lehűlések kedveztek a kórokozó fertőzésének, így már észlelési szinten meg lehet találni a betegség korai tüneteit, a vörösödő leveleket. Egyelőre az ismételten szárazodó környezet nem kedvez a kórokozó fertőzésének, így a betegség elhatalmasodására csak a kimondottan csapadékos körzetekben számítunk.

Szilvásokban folyamatosan repül a poloskaszagú szilvadarázs, de a népesség viszonylag alacsony, így komoly fertőzésre nem kell számítani. Az ültetvények helyi ellenőrzése ennek ellenére nem árt.

kép

A hörcsög kotoréka, a Dél-Alföldön találhatunk ilyet.

Ha még több növényvédelemmel kapcsolatos hírre, szakcikkre és a folyamatosan frissülő rajzási táblázatokra kíváncsi, kattintson ide.

Az Agroinform Növényvédőszer-adatbázisa elérhető ide kattintva.