A szántóföldi növénytermesztésből élők talán legfontosabb kérdése az őszi időszakban, hogy sikerül-e időben, jó minőségű magágyba elvetni az őszi búzát. Most a legtöbben örömmel nyugtázzák: sikerült. Bár még nem ért véget a vetési szezon, s annak optimális ideje sem múlt még el, de az eddigi haladás nagyon biztató.

Ezt megalapozta, hogy október első felében többször kaptunk esőt, s az ország majdnem teljes területén javult a talajok vízkészlete. A felső 20 cm-es rétegben a hasznos vízkapacitás 80-100%-a volt jelen a hónap közepén. Ez sokat segített a talajmunkákban, sikerült jó minőségű magágyat készíteni. A hónap közepétől lassan szárazabbra fordult időjárásunk, e héten a napsütés a jellemző. A hőmérséklet is emelkedett, megérkezett a vénasszonyok nyara.

búza

Szépen kisorolt az őszi búza – fotó: Tóth Miklós

Éjszaka mostanság gyakori a 0 oC körüli hőmérséklet, fagyok is jöttek néhány reggelre. Nappal viszont a 15 oC körüli csúcshőmérséklet adott néhány kellemes órát. Komolyabb fagy csak a fagyzugos helyeken, északon fordult elő, de csak kevés érzékeny kultúrát fenyegetett.

A következő időszakban 1-2 nap késő őszi meleg várható, majd érkezik egy hidegfront, s egy kis esőre is számíthatunk csütörtökön-pénteken. Aztán visszatér a hűvös, csapadékban szegény időjárás. A hétvégén megjelennek az éjszakai fagyok, lassan ideje lesz beteleltetni fagyérzékeny dísznövényeinket.

Az eddigi időjárás segítette a betakarítást, és a következő napok is kedvezően alakulnak várhatóan. Ennek köszönhető, hogy a napraforgó betakarítását gyakorlatilag befejezték. Jól halad a kukorica is, de e kultúrából még sok tábla lábon áll. Növényvédelmi teendő e területen már nincs.

Még mindig zöld vándorpoloska a kukoricán – fotó: Tóth Miklós

A korábbi tarlókat elmunkálták, őszi kalászos került a helyére. A napraforgó-terület nagy hányadán is őszi búza lesz a vetésforgó következő növénye, így a szárzúzás és talajmunka után már mennek a vetőgépek.

Őszi árpában védekezés szükséges!

Az őszi árpa már 3-5 leveles állapotot ért el. Egyelőre nincs vele gond, de a levéltetvek (Aphididae) betelepedésére figyelni kell. Már korábban – a keléstől függően 1-2 hete – megjelentek a felfedezők, majd megjelentek a kis kolóniák. A kártevő kevésbé a saját maga okozta károk miatt érdemel figyelmet, sokkal fontosabb az árpa sárga törpülés vírus terjesztése.

A betegség ellen igazából a vektorok (levéltetvek) elleni kezeléssel tudunk védekezni. A vírus okozta sárgulást már ősszel is megláthatjuk, de feltűnő képet kora tavasszal mutat, sárgulásos tünetegyüttes formájában. (Belejátszik a vetésidő, a fajta, a termesztési feltételek, az időjárás.) Viszont a tünetek megjelenésekor már igazából semmit nem tehetünk, így a védekezés lehetősége tipikusan preventív. Most, hogy enyhe az ősz, aktív a kártevő, a fertőzés feltétele teljesül. Sajnos a hosszan tartó enyhe ősz a kártevőnek és az általa terjesztett vírusbetegségnek kedvez.

A múlt héten egy táblát szemléztem, ahova őszi búzát vetettek. Akkor a csíra már fejlődésnek indult, de még nem bújt elő. Most ugyanott szépen kisorolt állományt fotóztam. A gyors kelés és növekedés kedvező körülményekre utal. A kelő állományoknál még nem jelentkeznek károsítók.

Repcében is megjelentek a levéltetvek

A repce már megerősödött, lassan eléri a teleléshez optimális fejlettséget. A korai vetésű állományok már 6-8 leveles állapotot is elérték. A kezdeti időszakban az elhúzódó kelés és az ebből fakadó heterogén fejlettség okozott némi fejfájást. Mostanra e tekintetben sokat javult a helyzet, bár még mindig ott vannak az október első felében kelt tövek. Sajnos ezek telelése és további fejlődése nem valószínű, de a repce képes a rendelkezésre álló teret nagyobb növekedéssel kitölteni, s ezzel még a terméskiesést is csökkenteni.

növény

A kicsi és a nagy – ezt a távolságot már félő, hogy nem lehet áthidalni – fotó: Lepres Luca

Az ősz folyamán többször is kezeltek az üzemek a korai kártevők ellen (repcebolha – Psylliodes crysocephala, repcedarázs Athalia rose). A kezelés és más tényezők együttes hatására ezek a kártevők eltűntek a táblákról. Megjelentek viszont a levéltetvek (Aphididae), s mostanra egyre több a kártevővel fertőzött tő. Most a gyakoriság emelkedik, 15-25% körül mozog, de ez csak felfedező példányt vagy kis kolóniát jelent. A fertőzés erőssége egyelőre csak alacsony szintet ért el.

repce

Növekvő levéltetű-kolónia repce levelén – fotó: Tóth Miklós

Az utóbbi években több figyelmet kapott a tarlórépa sárgaság vírus, melyet levéltetvek, különösen a zöld őszibarack-levéltetű (Myzus persicae) terjeszt. Ez a levéltetűfaj már ősszel megfertőzi a növényeket – így történt ez most is –, és szívogatásával tovább viszi a kórokozót. Nagy kérdés, hogy a várható lehűlés, fagyos reggelek és a növényállomány védő hatásából mi jön ki, mennyire csökken a kártevő száma. Éppen ezért erre is érdemes figyelni a táblák ellenőrzése során.

Dunántúlon figyelték meg a kis káposztalégy (Delia radicum) rajzását és kezdődő tojásrakását. A kártevő lárvája a gyökereket fogyasztja el, tavasszal okozhat meglepetést, ezért érdemes az állományokat e tekintetben is ellenőrizni.

Szokatlan, de nem új kártevő repceállományokban a káposztamoly (Plutella maculipennis). Lárváját egyre több növényen lehet megtalálni, illetve hámozgatása (ablakos rágás) jellegzetes tünetet okoz. A jelenlegi gyenge fertőzés remélhetőleg nagy gondot nem okoz.

A káposztamoly lárvája a repce levelén – fotó: Tóth Miklós

Szintén különlegesség – különösen az ősz közepén – a liszteske, másnéven üvegházi molytetű (Trialeurodes vaporariorum) megjelenése a növényeken. Mind gyakoriságban, mind a fertőzés erősségében gyenge szintről beszélhetünk. A kártevő alig aktív, fázik már. Nem véletlen, hisz üvegházban, lakásban érzi jól magát, így a közelgő fagyok remélhetőleg elviszik a kártevőt.

Az üvegházi molytetű is megtalálta a repcét – fotó: Tóth Miklós

Az elején említett fejlettség miatt már elindultak a repce regulátoros kezelésekkel. Az azol csoportba tartozó hatóanyag a gyökérnyak megerősödésén, a télállóság javításán túl növeli a betegségek elleni védelmet is. Igaz, a fómás levélfoltosság (Leptosphaeria maculans) éppen csak megjelent az állományokban, a napsütéses őszi időszakban nem vagy csak alig terjedt. Hasonló mondható el a repceperonoszpóra (Peronospora brassicae) megjelenéséről is, mely betegség inkább a Dunántúlon terjed, de csak lassú ütemben.

Milyen állapotban van az alma, a csonthéjasok és a szőlő?

Még tart az alma szedése, és megjelent a piacon a birsalma is. A kártevők már nem aktívak, a gyümölcsöt a moníliás gyümölcsrothadás (Monílinia fructigena) támadja meg, főleg ha sérülés, rágás nyit kaput a kórokozónak. Ebben az időszakban a szedés és válogatás segít az egészséges gyümölcsök megmentésében.

A csonthéjasok esetében már a jövőre kell gondolni, megkezdődött a lombhullás, így készülni kell az őszi lemosó kezelésekre.

őszibarack

Megkezdődött a lombhullás - ez itt őszibarack – fotó: Tóth Miklós

Még szedik a szőlőt. Jó évjáratról szólnak az előzetes híradások, ezért sokan kihasználják a napos őszt, még kivárnak a szürettel. A termést a szürkepenészes rothadás (Botrytis cinerea) károsíthatja, de a napsütés és száraz időjárás nem engedi a betegség terjedését, így egészséges fürtök várják a szedőket.

Ha még több növényvédelemmel kapcsolatos hírre, szakcikkre vagy kíváncsi, kattints ide!

Vegyél részt Te is az Agroinform közösségi növényvédelmi adatszolgáltatásában!