Érdekes, hogy az elmúlt napokban hullott csapadék mennyisége éppen a Nyugat-Dunántúlon volt a legkisebb (0-5 mm), ezzel szemben a Dél-Alföldön 5-20 mm-t mértek és a keleti országrész északi-északkeleti tájain 20-30 mm is esett. Sajnos ez a mennyiség nem sokat változtatott a mélyebb talajrétegek vízkészletén, ott még jócskán van mit pótolni.
De még nincs vége – reméljük. Az OMSZ további esőket ígér, már május első napjaitól (május 3-5.) számíthatunk esőre, s a távolabbi kilátások is mutatnak csapadékos napokat, valamikor a jövő hét második felében. Most különösen igaz a mondás, mely szerint a májusi eső aranyat ér.
A csapadékos napokon a hőmérséklet is csökkent, de szerencsére a fagyos éjszakák már elmaradtak. A szél továbbra is gyakran erősen fújt, ami zavarta a permetezéseket, a másik oldalon viszont csökkentette a levélfelületi nedvesség időtartamát. Mindez azt eredményezte, hogy eddig nem sokat változott a növényvédelmi helyzet, de
most a felmelegedéssel gyors, akár robbanásszerű felszaporodás is kezdődhet.
A gabonatáblákat mostantól érdemes gyakran szemlézni
A kalászosok gyorsan fejlődtek, az őszi árpa már a kalászhányás kezdetén jár, míg az őszi búza a 2 nóduszos állapotot érte el.
Az őszi árpa már a kalászhányás kezdetén jár – fotó: Agroinform.hu
Gabonafélékben a kórtani helyzet nem változott, mely a továbbra is száraz időjárásnak és a korábbi védekezéseknek köszönhető. A páratartalom és az alacsony levélnedvesség értékek sem tették lehetővé a nagymértékű fertőzéseket.
Őszi búzában a lisztharmatfertőzés stagnál, a védekezéseknek köszönhetően. Legfeljebb gyenge mértékű fertőzés jellemző, a szár alsó részére és alsó levelekre korlátozódva. A rozsdabetegségek (búzában a sárgarozsda, árpában a törperozsda) előfordulása minimalizálódott, többnyire észlelési szintű.
Őszi árpában a sárga vagy fahéjbarna foltosság előfordulása maradt gyenge mértékű. A hálózatos levélfoltosság fertőzés észlelési szintű. A lisztharmat sem terjedt tovább, legfeljebb gyenge mértékű fertőzés jellemző az alsó leveleken.
Terjed a sárga vagy fahéjbarna foltosság – fotó: Agroinfrom.hu
Az előbbiekben felsorolt kórokozók mindegyike kedvező feltételeket talál várhatóan a következő időszakban, s ezzel egyfajta lökést a fertőzések erősödéséhez, így a táblák gyakori szemlézése, s az időben elvégzett kezelések kiemelt fontosságot kapnak.
A hétvégére fokozatosan lehűlő időjárásban a rovarok aktivitása is csökkent némiképp. A vetésfehérítő bogár imágóinak száma az őszibúza-állományokban általában maradt az előző heti fogásokhoz hasonló. A mai hálózással átlagosan 7 db imágó/10 hcs értékkel találkoztunk (5,5,5,7,13 db/10 hcs), a múlt héthez képest annyi különbséggel, hogy a tojásrakás már jóval intenzívebb és kelő L1-L2-es lárvákat is lehet látni (habár a hálózott anyagban még nem találtunk). A bogarak kártétele továbbra is gyenge mértékű, a lárváké még minimális. Őszi árpában hasonló a helyzet.
A vetésfehérítő bogár népessége továbbra is zabban a legnagyobb, bár itt (a védekezések után) csökkenő a számuk. Itt átlagosan 19 db/10 hcs imágót hálóztunk, amely még mindig a kártételi küszöbszint feletti. A tojásrakás és a lárvakelés kezdete itt is megfigyelhető, tehát a védekezéseket hamarosan meg kell kezdeni.
Virágzik a repce, ilyenkor is figyelni kell a károsítóira
Az őszi káposztarepce 60-80 %-os virágzásban és a becőképződés állapotában jár. Gondolhatnánk, itt már kisebb a veszély, de ez most nem mondható el. A repcefénybogarak egyedszáma a védekezések és a hűvös időjárás miatt csökkent. A védett táblákon minimális népesség látható. A bimbókár helyenként 3-4 %-os.
A repcebecő-ormányos egyes táblákon nagy népességgel fordult elő (13-16 db/10 hcs értékkel, s ez elmondható mind a dunántúli, mind az alföldi állományokra, de a védekezések hatására, mostanra elkezdődött a kártevő tömeg visszaesése.
A repcebecő-gubacsszúnyog nyűvei már megfigyelhetők a kis becőkben, ~1-2%-os fertőzöttséget lehet látni jelenleg.
A méhek aktivitása a szeles, hűvös időben alacsony, a táblákon járva alig lehet velük találkozni.
A repceszár-ormányos és a nagy repceormányos lárvái a szár alsó részén találhatók már meg. A lárvák kis része már elhagyta a növényeket diapauza céljából. A lárvák által fúrt kijárati nyílás már több növényen megfigyelhető. A nagy népesség miatt egyes táblák közepes-erős mértékben fertőzöttek, de nem ez az általános, inkább gyenge-közepes kárt szenvedtek. A károsítás nyomán gyakoriak a szár felrepedések (nagy repceormányos) és a sérülések, szúrásnyomok környezetében már kezdődő fóma (szárrák, mint másodlagos kórokozó) tünetei is láthatók (fotó).
Repceszár-ormányos kijárati nyílás és fómafertőzés – fotó: Agroinform.hu
A tavasziak vetése folyamatos
A napraforgó vetése folyamatban van. Kelés még nem jellemző, de a melegebb fekvésben, egy kevés nedvesség mellett már láthatunk soroló táblákat. Károsító még nincs.
A kukorica vetés ~60-70 %-on tart. A korábban vetett állományok már sorolnak. A barkók jelentős kártétele a nyugati határszélen nem jellemző (a korábbi évek tapasztalata alapján), legfeljebb tábla széleken látható gyenge mértékű károsítás. Ezzel szemben az Alföldön általános a kártevők megjelenése, némely táblán a kis növények 10-20 %-a már rágott. Abban lehet bízni, hogy a növények a kedvező időjárásban gyorsan fejlődnek, gyorsan kinőnek a kártevő foga alól. Ennek ellenére a táblák gyakori szemlézése, szükség esetén a beavatkozás elvégzése nem nélkülözhető.
A kukorica barkó most jelentős kárt okozhat – fotó: Agroinform.hu
Ahol a madárriasztó szerrel való csávázás elmaradt, ott fokozott madárkárral kell számolni, a Dunántúlon pl. a vetési varjak növekvő kártételét figyelték meg.
Az elvetett állományok preemergens gyomirtását azokon a területeken mindenképp el kell végezni, ahol a magról kelő egyszikűek is problémát jelentenek (pl. muharfélék, kakaslábfű, köles, stb.). Remélhetőleg az időjárás biztosít elegendő csapadékot a készítmények hatásához. Az évelők közül a mezei acat már tőlevélrózsás állapotban látható, foltszerűen a fertőzött táblákon.
A lucernatáblákon sok helyen megjelentek a levéltetű kolóniák. A legkorábbi vetésű borsóállományokban megjelentek az első virágok, de a táblák többnyire 6-8 leveles állapotban vannak, az alsó leveleken a csipkézőbarkók kártétele mérsékelt, helyenként fordul elő egy-egy fertőzési góc.
A cukorrépa kelése vontatottan, lassan haladt eddig. A héten esett csapadék hatására a növények fejlődése felgyorsult. A lisztes répabarkó betelepedése a répa táblákra a növények kelésével egyidejűleg megkezdődött, azonban kártételük még csak észlelési szintű.
A burgonyatáblák már kihajtottak. Az áttelelő burgonyabogár jelenléte elvétve megfigyelhető.
A sárgarépa táblákon a gyökérgubacs-fonálféreg okoz egyes táblákban komoly károkat. A termelők vetésforgóval, hurokvető gombával, illetve (eseti felhasználásra kért engedéllyel) Nemathorinnal próbálkoznak védekezni ellene.
Az erwiniás hajtáselhalással számolni kell
Az alma- és körteültetvényekben a virágzás vége, kismértékű másodvirágzás, gyümölcskötődés állapotot láthatjuk, körtében már 3-5 mm nagyságúak a kis gyümölcsök. Almában a varasodás aszkospóra szóródása továbbra is gyenge. Tünetek még nem láthatók. A lisztharmatfertőzés egyes ültetvényekben nőtt. Érzékeny fajtában közepes mértékű fertőzés látható a hajtások ~1-2 %-án, gyenge mértékű fertőzés ~5-8 %-án.
Levélpirosító almalevéltetű – fotó: Agroinform.hu
Az erwiniás hajtáselhalás fertőzésveszélye 25.-én erős mértékűre emelkedett (++++), így valószínűsíthető, hogy a még virágzó almásokban az idei évben is lehet számolni a betegség tüneteivel! 25.-ét követően a fokozatos lehűlés és a sziromhullás csökkentette a virágzáskori fertőzésveszélyt (a mai napig +-re).
Az almamoly és az almalevél aknázómoly rajzása eleinte hasonló számban volt jellemző, mint az előző héten, de a hétvégi lehűléssel minimálisra csökkentek a fogások (0 és 3 db hím/csapda/3 nap).
Körtében a körtelevélbolha tojásrakása csökkenő, ellenben a lárvák kelése, fejlődése még mindig intenzív és tömeges. A megfigyelt ültetvényekben – minimális védekezés mellett – a hajtások ~40-60 %-a fertőzött, gyenge (közepes) mértékben.
Ugyanebben a kultúrában a hajtáshervasztó darázs kártétele már megfigyelhető, jelenleg a hajtások ~1-3 %-a károsított. A tünetes hajtások eltávolítása, majd elégetése megoldás lehet. A körtelevél gubacsatka kárképe is megjelent gócosan, de érdemes figyelmet fordítani a kártevőre.
Hajtáshervasztó darázs kártétele körtén – fotó: Agroinform.hu
A tafrina és a zöld őszibarack levéltetű is veszélyt jelent
A csonthéjasok már az intenzív gyümölcsnövekedés fázisában járnak, s ezzel együtt megindult a tisztuló hullás is.
Meggyben a moniliás hajtás és virágszáradás tünetei már megfigyelhetők, a hajtások ~1-3 %-a fertőzött (fotó), de a betegség tüneteit – igaz csak elvétve – a kajszin is megtalálhatjuk.
Moniliás hajtás és virágszáradás kezdeti tünetei – fotó: Agroinform.hu
Őszibarackban, érzékeny fajtákon tafrinás levélfodrosodás tünetei elvétve mutatkoznak, elsősorban azokban az ültetvényekben, ahol a metszés elmaradt. A veszély még nem múlt el, egy kis lehűlés, egy kis csapadék, s jön a tafrina.
A fagykár mértéke nagyon változó, a Dél-Alföldön, Bordány környékén kisebb, míg Ruzsa környékén jelentős fagykárok is megfigyelhetők, ez a fajtától is függ.
A levéltetvek előfordulása az őszibarackosokban minimális mértékű. A keleti gyümölcsmoly rajzása folyamatos, de az elmúlt napokban határozottan csökkent a fogások száma.
A szilvamoly rajzása észlelési szintűre csökkent mostanra (3 db hím/csapda/3 nap). A védekezésekre fel kell készülni.
Kajsziban a zöld őszibarack levéltetű ~8-15 %-os hajtásfertőzéssel látható, a hajtásvégi levelek jelentős besodrásával (fotó). Védekezés indokolt!
A szőlő is korán kihajtott, gyors a kis hajtások növekedése. A szőlő levélatka és gubacsatka továbbra is legfeljebb gyenge mértékű kártétellel van jelen.
Ha még több növényvédelemmel kapcsolatos hírre, szakcikkre és a folyamatosan frissülő rajzási táblázatokra kíváncsi, kattintson ide.
Az Agroinform Növényvédőszer-adatbázisa elérhető ide kattintva.
_fill_99x55_0.jpg)
