Az elmúlt héten folytatódott a meleg időjárás, kevés átmeneti lehűléssel. Csapadék csak 1-2 napon, s akkor is kevés (8-15 mm) esett. Ráadásul ez a kevés csapadék sem tekinthető általánosnak, a Dunántúlon inkább előfordult, míg a Dél-Alföldön a többszöri zivatarjelek (összeálló sötét felhők, villámlás) ellenére az esők elmaradtak.
Ami a következő néhány nap időjárását illeti, talán a bizonytalanság a leginkább jellemző. Marad a nyárias meleg – akár 30 oC feletti hőmérséklet is előfordulhat a Tiszántúlon, s csapadék kevesebb várható. Ez utóbbira a meteorológiai előrejelzés olyan szavakat használ, mint a néhol, a Dunántúlon nagyobb valószínűséggel van esély elszórtan zivatarok kialakulására. A zivatarok gócaiban nagyobb mennyiségű csapadék hullhat, de jégeső is előfordulhat.
Jellemző lesz a magas páratartalom, ami a gombabetegségek egy csoportját – tipikusan a lisztharmatfajokat – hatásosan segíti terjedésükben.
Ha lassan is, de jön felfelé a lisztharmat – A szerző felvétele
Egyelőre szépek a növényeink, gyorsan haladnak a fejlődésükben. A kalászosok gyorsan növekednek, az őszi árpa már hozza kalászait, a repce gyakorlatilag elvirágzott, s az ültetvényekben is a virágzás végét láthatjuk, szerencsére a megkötött kis gyümölcsök is mutatják magukat.
Az őszibúza-állományok szintén gyorsan növekednek, általában 2-3 nóduszos állapotot láthatunk, s hamarosan kezdődik itt is a kalászhányás. A betegségek közül továbbra is megtalálható a szeptóriás levélfoltosság. Szerencsére a fertőzöttség nem változott lényegesen, vagyis gyenge mértékű maradt, s ennek hátterében a gombaölő kezelések hatását találjuk. Érzékeny állományokban a növények ~1-5%-án figyelhető meg a betegség, az alsó leveleken.
A lisztharmattal hasonló a helyzet, a búzaállományokban a szár alsó részére, legfeljebb egy-két alsó levélre korlátozódik a növények 1-5%-án. Az előző héthez viszonyítva lényegesen nem változott. Az időjárás kedvező e betegség számára, így annak terjedésére, a fertőzés erősödésére kell számítani. Ehhez társul a növényállomány zárása, s az azon belül kialakuló mikroklíma. Az előbbiek miatt szükséges az állományok bonitálása s az eredmény szerinti beavatkozás elvégzése.
Korábban már szóltunk a rozsdabetegségek potenciális fertőzéséről. Mostanra konkrétabbá vált a veszély, megjelentek az őszibúza-állományokban az első sporuláló rozsdatelepek. A kezdeti tünetek alapján a sárgarozsda és a vörösrozsda egyaránt megtalálható. Eddig inkább a sárgarozsdának kedvezett az időjárás, mostantól viszont a vörösrozsdának kedvező körülmények alakulnak ki. Jelenleg érzékeny fajtán az alsó 1-2 levélemeleten láthatók a tünetek, legfeljebb 1-es skálafokozaton.
Jellemzően néhány, elszórtan megjelenő rozsdatelep látható egy-egy levélen, melyek sporulációja éppen megkezdődött, a következő napokban azonban tömegessé válhat. Mindez indokolja az állományok tüzetes ellenőrzését. A betegség ellen (ha eddig nem volt beavatkozás) haladéktalanul meg kell kezdeni a védekezéseket, mert a szeles, valamint éjszaka és hajnalban párás időjárás kifejezetten kedvez a terjedésnek!
Őszi árpán a lisztharmatfertőzés mértéke a búzához hasonló (1-es skála, 1-5%-os fertőzés). Szintén e kultúrára jellemző a rinhospóriumos levélfoltosság, ami a korábbi fertőzöttségi szinten maradt: ~1%-os fertőzöttség.
A hálózatos levélfoltosság fertőzése viszont erősödő tendenciát mutat, mostanra már gyenge-közepes mértékű fertőzöttséget ért el, a növények – a fajta érzékenységétől függően – ~5-10-(15)%-án. A betegség inkább a Dunántúlon terjed, míg a kiszáradó Alföldön kisebb a veszély.
A kártevők közül a vetésfehérítő bogarak egyedszáma csökkent a védekezéseknek és az időjárásnak köszönhetően. A száraz időjárás nem kedvezett a lárvakelésnek, -fejlődésnek. A Dunántúlon kicsit alacsonyabb a kártevő száma, 8-15 db imágó/10 hcs, míg keleten meghaladja a kártételi küszöbértéket, ott 15-20 bogár fogható 10 hálócsapással. A tojásokból kikelő kis lárvák már jól megfigyelhetők az állományokban, alacsony (még nem hálózható) egyedszámban, és a kártételek is minimálisak jelenleg. Ismerve a kártevő étvágyát és terjeszkedő képességét, a védekezés mindenképpen szükséges.
A vetésfehérítő bogár tömeges kártétele – A szerző felvétele
A levéltetvek (egyes kis kolóniák) előfordulása nőtt az állományokban (őszi árpában és búzában is). A levéltetvek elleni védekezést megoldja a vetésfehérítő bogarak elleni kezelés.
Az őszikáposztarepce-táblák nagy része a ~70-90%-os virágzásban van, de látható már teljesen elvirágzott állomány is. A becők fejlődése folyamatos. Viszonylag gyorsan lezajlott a virágzás, az időjárásra sem lehet panasz, mégis hiányos kötődést lehet megfigyelni több helyen is.
A repcefénybogarak és a repcebecő-ormányosok száma jelentősen csökkent, amely vélhetően a védekezéseknek köszönhető. A repcebecő-ormányos egyedszáma 1-2 db imágó/10 hcs. Betegségek megjelenését még nem tapasztaltuk.
A kukoricavetések közel fele kikelt, szépen sorol. A viszonylag nedves magágy és meleg talaj egyenletes és gyors kelést tett lehetővé. Ez jelentősen csökkentette annak a veszélyeztetett időszaknak a hosszát, amikor a talajból kiinduló és csirakori károsítások támadhatnak. Sajnos nem ennyire biztató a későn vetett táblák helyzete, ott már a talajok fokozott kiszáradása miatt hiányos kelés, vontatott fejlődés tapasztalható.
Az ország szárazabb tájain a bolhák (muharbolha) kártételével küzdenek a termelők. Több esetben szükség volt a beavatkozásra.
A barkókártétel legfeljebb észlelési szintű a Dunántúlon, az Alföldön ennél kicsit több a rágott levél. A kártétel lassú növekedése várható. Az időjárás kedvező a kukorica növekedéséhez, remélhetőleg gyorsan kinő a barkók foga alól.
Ezt megkóstolta a barkó – A szerző felvétele
A kukorica gyomirtásában több technológiai variáns is követhető. A kelő táblákon mind az évelő, mind az egyéves gyomok kelése is megkezdődött, itt az ideje a korai posztemergens gyomirtások elvégzésének.
A napraforgó vetése kicsit előrébb tart, az elvetett táblák nagy részén már kisorolt a növény. Itt is található barkókártétel, ami a melegebb, szárazabb alföldi tájakon gyenge-közepes szintet ér el, máshol inkább csak észlelési szintnek felel meg.
Napraforgó és hörcsöglyuk – A szerző felvétele
A gyomirtásokat időben kell elvégezni, már általánosan kel a parlagfű és sok más gyomfaj. Mindkét kultúrára jellemző a vadak kártétele (nyulak, fácánok), s ez most is megfigyelhető.
A parlagfű már nő – A szerző felvétele
A burgonya korai ültetésű állományai már kihajtottak, és egyre csökken az ültetésre váró táblák sora. A fő feladatot most a preemergens gyomirtások elvégzése adja.
Az üzemi méretű borsóállományok már a szárnövekedés stádiumában vannak. A csipkézőbarkók ellen szükséges a védekezés. A nyúl is előszeretettel csemegézik a táblákon. Kórtani képlet nem található.
Az alma és a körte már a virágzás vége, gyümölcskötődés-fejlettség állapotában található. A virágok 1-2%-a az, amelyik még kinyílt állapotban van, sajnos ez még mindig támadási felületet ad a tűzelhalás-betegségnek. A száraz, meleg időjárás miatt a virágzás gyorsan lezajlott a gyümölcsösökben, a kötődés közepesnek-jónak mondható.
A varasodás fertőzésveszélye emelkedett az elmúlt héten. A csapadékos napokon és azt követően is kialakult, majd tartósan megmaradt a nedvesség a levelek felületén. Egy-egy ültetvényben (kitettségtől függően) 5-11 óra között maradt nedves levél felülete, amely a varasodás fertőzésének bekövetkezéséhez kedvező volt. Amennyiben a múlt hét csütörtökön-pénteken bekövetkezett a fertőzés, a lappangási idő 8-10 nap között alakul, a tünetek megjelenése tehát e hét második felére tehető – természetesen ez csak nem kezelt ültetvényben igaz.
A lisztharmatfertőzésnek is kedvezett az időjárás. Kezeletlen ültetvényben, érzékeny fajtán 70-80%-os hajtásfertőzés figyelhető meg (2-es skálafokozat), kezelt ültetvényekben még mindig legfeljebb 1-10% közötti. A primer fertőzött hajtások eltávolításával még mindig lehet csökkenteni a fertőzési forrás bőségét, de a szekunder fertőzés megakadályozásához, mérsékléséhez növényvédő szeres beavatkozás is kell.
Az elmúlt időszak és még a következő néhány nap az erwiniás virágfertőzésnek is kedvezhet, mindaddig, amíg kinyílt virág van jelen az ültetvényekben. A megelőző (feltöltő) védekezéseknek az ideje már lejárt, mostantól inkább az esetleges fertőzött hajtások mechanikai letávolítása fékezi a betegség terjedését.
Az almamoly rajzása a napokban megkezdődött, de egyelőre még csak észlelési szintű. A csapdázás, követés mindenképpen indokolt, a védekezés még várhat.
A levélpirosító levéltetvek előfordulása még mindig jelentős, de a permetezett ültetvényekben a szaporodást és kártételt jelentősen visszafogták a kezelések. A védelemből kimaradt ültetvényekben továbbra is jelentős a népesség, s további szaporodása várható. A fertőzöttség értéke a közepes szinthez közelít, mind erősségben, mind elterjedtségben.
A zöld almalevéltetű kisebb kolóniái továbbra is gyenge mértékben fertőzték az ültetvényeket, a hajtásoknak csak kis hányadán található a kártevő.
Károsítanak a sodrómolyok, helyenként közepes fertőzést is elérnek, ami indokolja a védekezést e kártevőcsoport ellen. Természetesen a kezelést előzze meg helyszíni felvételezés.
Körtében a körtelevélbolha tojásrakása folyamatos, bár a száraz időjárás miatt csökkenő tendenciájú. Főleg L2-L3-as stádiumúak a lárvák, a védekezéseket – ahol eddig nem tették – a héten mindenképp el kell végezni.
A hajtáshervasztó darázs friss kártételével is lehet találkozni, technológiától függően 1-3%-os hajtásfertőzés tapasztalható. Házi kertben a körtegubacsatka gyakori megjelenése tapasztalható.
A csonthéjasoknál már a gyümölcskötődés-tisztulás figyelhető meg. Az idei tavasz nem igazán kedvezett a moníliás virág- és hajtásfertőzésnek. Nem is alakultak ki nagyobb fertőzések, főleg ha a védekezés szakszerűen történt. Házi kertekben, út menti fákon azért látható néhány tünetes hajtás.
Szilvában a sárga szilvalevéltetű 2-3-as skálafokozat mellett figyelhető meg, egyre több a torzult levél. Cseresznyefákon is megjelentek a fekete cseresznyelevéltetű szívogatásának nyomai, itt is szaporodnak a bepöndörödött levelek. Mindkét kultúrában indokolt a levéltetvek elleni védekezés.
A szőlő kimondottan jól érzi magát, már most intenzív a hajtásnövekedés, a fürtkezdemények előtűntek. A szőlő nemezes gubacsatka és a szőlőlevélatka továbbra is legfeljebb gyenge mértékű fertőzés mellett fordulnak elő az ültetvényekben.
A tarka szőlőmoly első nemzedékének rajzása már lezajlott a Dél-Alföldön, ott már a kis lárvák kelése is megkezdődött. Ahogy mozgunk délről észak felé, úgy tapasztalható elmaradás a kártevő fejlődésében, vagyis a rajzás még csak most van emelkedőben.
A lisztharmat primer fertőzéséhez kedvezőek voltak a környezeti viszonyok. Primer tüneteket még nem találtunk, de intő jel, hogy rózsán már (észlelési szinten) megjelent a betegség tünete. (Bár a két kórokozó nem ugyanaz.)
Ha még több növényvédelemmel kapcsolatos hírre, szakcikkre és a rajzási táblázatokra kíváncsi, kattintson ide. Az Agroinform Növényvédőszer-adatbázisa elérhető ide kattintva.
_fill_99x55_0.jpg)
