Nem egyszerű a helyzet a szántókon. Egyre siralmasabb képet mutatnak a kalászosok és a repce is, ami ellen már nem igen tudunk tenni. A kalászosok sorsa már eldőlni látszik, és nem túl jó a helyzet.

Végre itt a nyár, és a nyári idő is folytatódik. Habár a frontok jönnek, mennek, hoznak magukkal lehűlést és csapadékot is, de valahogy mégsem eleget. Általános a vízhiány a földeken, ami főleg a kártevők felszaporodását segíti elő.

Az őszi búzából jelentős mennyiségi és minőségi csökkenésre számíthatunk

Az őszi árpa a tejesérés és viaszérés közötti állapotban jár, míg az őszi búza a vizes érés kezdetén. Ha eddig még nem végeztük el a kalászvédelmi kezelést az őszi búzában, ne késlekedjünk. A kalászfuzáriózis (Fusarium graminearum, F. culmorum) esélye még nem múlt el, a csapadékos időjárás pedig nagyon kedvez a fertőzésnek.

Árpában már más a helyzet, mivel az érési folyamat már előrébb jár, a kórokozók jelentősebb terméskiesést nem okozhatnak. Illetve ebben a fejlettségi állapotban már nincs is olyan növényvédő szer, aminek a kijuttatása engedélyezett. Az árpa növényvédelme tehát a végéhez érkezett.


Jelenleg a legnagyobb problémát nem is a károsítók okozzák, hanem az aszály és a hőség. Ahol a talajok vízmegtartó képessége gyengébb, ott az őszi búza a zászlós levélig felsült. Emiatt jelentős mennyiségi és minőségi csökkenésre számíthatunk. Sajnos nincs elég zöld felület a kalász kineveléséhez, több helyen már le is mondtak az aratásról, és inkább takarmányként (szenázs) hasznosítják a búzát.

búza

Már az őszi búza zászlóslevele is szárad – fotó: Lepres Luca

A repcében is terméskiesés lesz a kártevők miatt

Azt gondolhatnánk, hogy az őszi káposztarepcében mostanra elmúlik a kártevők okozta veszély, azonban több helyen ellepték a levéltetvek (Brevicoryne brassicae) a növények szárát és becőit. Az egyre növekvő kolóniák károsítása nem elhanyagolható, valószínűleg a szárazság miatt szaporodtak fel ilyen extrém módon.

Az idő előtt sárguló becők a növényvédelem sikertelenségét mutatják meg, azaz a repcebecő-ormányos (Ceutorhyncus assimilis) lárvakártételét. Tenni ellene már nem tudunk, körülbelül a becők 10-30%-a esett áldozatul, és ehhez még hozzájön a becőszúnyogok (Dasineura brassicae) okozta terméskiesés is.

repce

Egyre nagyobbak a levéltetű-kolóniák a repcén – fotó: Lepres Luca

A kapás kultúrák a vízhiányból kifolyólag kissé megálltak a fejlődésben. Különösebb kórtani probléma még nem alakult ki az állományokban. Továbbra is a gyomosodással küzdenek a termelők.

Napraforgóban a levéltetvek sokasodnak, de az elvégzett kezelések megtették a hatásukat.

Kukoricában pedig az atkák (Tetranychus urticae) egyedszáma növekszik, nekik is kedvező a száraz idő. Egyelőre nem szükséges ellenük a védekezés, de érdemes folyamatosan vizsgálni a növényállományt ebből a szempontból is.

Ha még több növényvédelemmel kapcsolatos hírre, szakcikkre vagy kíváncsi, kattints ide.
Ingyenes növényvédőszer-keresőnket megtalálod ide kattintva.