A Növényorvos Napon elhangzott előadások számos olyan változásra rávilágítottak, amelyekkel a gazdák nap mint nap találkoznak. Ilyen például, hogy korábban érik a repce, mint 20 évvel ezelőtt, most pontosan számadatokkal támasztották alá a szakértők ezeket a folyamatokat.

A hőmérséklet emelkedése tekintetében a világátlag körülbelül 1,07 fok, de Magyarország kifejezetten veszélyeztetettnek számít, ugyanis hazánkban ennél a szintél még fél-egy fokkal magasabb a hőmérséklet-emelkedés, hangzott el az egyik előadásban, amely Magyarország időjárása és a mezőgazdasági termelés közötti összefüggéseket tárgyalta.

repce

A Dunántúlon már közel egy hónappal korábbra tolódott a repce érése – Fotó: Pixabay

Döbbenetes állítás: az Alföldön csapadéktöbblet van

Bár hitetlenkedve tekintünk egy ilyen állításra az idei aszályos év után, a trendek mégis azt mutatják, hogy látszólag több a csapadék, de sajnos aránytalan eloszlásban érkezik az év során.

Bár a csapadékos napok száma csökken (1901 óta 20 nappal csökkent egy évre eső csapadékos napok száma), a nagy mennyiségű, azaz 20 mm feletti csapadékkal rendelkező napok száma nőtt. Mindeközben nő a száraz periódusok száma a nyári időszakban, és a csapadék intenzitása is.

Röviden ez annyit jelent, hogy több eső esik, de a felszíni elfolyás miatt ennek nem tudjuk hasznát venni igazán.


A csapadékmennyiség évek közötti különbsége egyébként mindig is nagy volt Magyarországon, ez a klímajellegzetességekből adódik. 2010-ben például rekordmennyiségű csapadék hullott hazánkban, majd 2011-ben aszály pusztított. A klímaváltozás miatt e tekintetben az a lényeges, hogy az ilyen szélsőséges események egyre gyakoribbá válnak, azaz nő az aszályos időszakok gyakorisága és a szélsőséges csapadékeloszlás valószínűsége megnő.

Mekkora változást okoz mindez a termelési környezetben?

Kukorica

Az 1971-80-as években még jelentős különbségek voltak az ország egyes területei között a tekintetben, hogy hol, melyik FAO számú kukorica számára felel meg a hőösszeg a biztonságos termesztés szempontjából.

Ehhez képest a 2011-2020-as évekre ez homogenizálódott, a hőösszeg szempontjából szinte nincs különbség, bármelyik FAO számú kukorica megkapja a szükséges hőmennyiséget az ország bármely pontján. (Ez természetesen a csapadékra már nem igaz)

Szintén lényeges a kukoricatermesztés szempontjából, hogy korábban az Alföldre volt igaz az, hogy aszályra hajlamos terület, ma már a Dunántúlon is jelentősen megnőtt ennek kockázata.

Hasznos tanácsok az ideális kukoricavetőmag kiválasztásához: ITT.

kukorica

A kukorica számára már FAO számtól függetlenül az egész országban elegendő a hőösszeg – Fotó: Pixabay

Repce

Jelentős változás tapasztalható abban, hogy milyen fejlettségi szintre juthat el a repce a kapott hőösszeg változásával összefüggésben. A 70-80-as években a repce 4-5 leveles állapotig jutott el október végére szeptember eleji vetést feltételezve, majd ezt követően novemberben már megállt a növény fejlődése.

A 2020-as években viszont ugyanúgy szeptember eleji vetéssel számolva október végéig a 8-9 leveles állapotot is elérheti a repce, ráadásul a fejlődés nem áll meg novemberben sem. A virágzás és az érés esetében ez napokban mérhető: az észak-keleti országrészben 10-13 nappal kezdődik előbb a virágzás, a Dunántúlon pedig 15-17-nappal.

Az érés északkeleten 18-19 nappal előrébb tolódott, a Dunántúlon pedig akár egy hónappal is lehet számolni.

Ezek a változások egészen új gondolkodást igényelnek a fajtaválasztásnál és a növényvédelemnél is.

Mikor lesz mindez érezhető a hozamokban?

A legfontosabb változás az évszakok folyamatos melegedése lesz, illetve a nyári időszakban egyre gyakrabban előforduló aszályos periódusok. A termésátlagokban előre láthatólag 2050-ig nem kell csökkenésre számítani (legalábbis nem folyamatos csökkenés lesz jellemző, kiugró évek lehetnek). Kritikussá a 2050-es évek után fog válni a helyzet, ha nem változik meg jelentősen a termesztéstechnológia.